Végső Program
A kongresszus hivatalos nyelve: angol és magyar. Fordítás nem biztosított.
Az előadás címére kattintva olvashatók el az absztraktok.
2014. június 24. | kedd
| 7:30-13:30 |
Helyszíni regisztráció |
| | Válasszon konferenciatermet! |
| 09:35-11:00 | Polytrauma menedzsment
Üléselnökök: Balogh Zsolt, Molnár Zsolt, Szita János
|
| 09:35-09:50 | A-0339 
The driver of inflammation in polytrauma
Balogh Zsolt
15 perc
A-0339
The driver of inflammation in polytrauma
Balogh Zsolt
John Hunter Hospital and University of Newcastle
Major trauma results in systemic inflammatory response syndrome (SIRS), which can lead to multiple organ failure (MOF). Beyond individual susceptibility, severity of tissue injury, severity of shock and suboptimal treatment (second hits) are the independent predictors of MOF. From these predictors the treatment factors are potentially modifiable to us. Orthopaedic trauma procedures are the most frequent non-life saving major surgical interventions on polytrauma patients. Surgical tissue injury, similar to traumatic tissue injury, provokes the innate immune system via the release of danger associated molecular patterns like mitochondrial DNA (mtDNA). Cell-free circulating mtDNA concentration is associated with the severity of the injury, has a dose response relationship with the invasiveness of the surgery, it is associated with the development of MOF and it normalises with uneventful recovery. Based on these facts, mtDNA is a promising adjunct to optimise decision making on the timing and invasiveness of definitive skeletal stabilisation in polytrauma patients in SIRS to prevent potentially lethal complications like MOF
|
|
| 09:50-10:05 | A-0317
Sokktalanítás és élettani transzfúziós indikátorok
Molnár Zsolt
15 perc
A-0317
Sokktalanítás és élettani transzfúziós indikátorok
Molnár Zsolt
Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
Kritikus állapotú sérültek azért kerülnek életveszélyes állapotba, mert felborul az oxigénszállító kapacitást (DO2) és az oxigén felhasználás (VO2) közötti egyensúly. Ezen összefüggés egyes elemei (keringési perctérfogat, CO; artériás oxigéntartalom CaO2) közötti összefüggés ismerete elengedhetetlen a korszerű sokktalanítás megértéséhez. Az oxigénterápia, folyadékreszuszcitáció és a fájdalomcsillapítás mellett a transzfúzió képezi azon életmentő beavatkozások együttesét, mely élet menthet a sürgősségi osztályon, a műtőben és az intenzív terápia során.
A transzfúzió bár életmentő, de nem veszélytelen, ráadásul költséges beavatkozás. Annak ellenére, hogy számos alternatív megoldást próbált ki az orvostudomány, a hiányzó vörösvértestek donációja mind a napig nélkülözhetetlen az orvosi gyakorlatban. Az intenzív terápiában, sürgősségi orvoslásban és a perioperatív medicínában az elmúlt években egy úgy nevezett „restriktív szemlélet” terjedt el világszerte, ami azt jelenti, hogy a korábbinál alacsonyabb hemoglobin, hematokrit értékek képezik a transzfúzió indikációját. A jelenleg érvényben lévő irányelvek szerint, ez 70-100 g/L-es értéket jelent. Egészséges szívű betegekben az alacsonyabb, iszkémiás szívbetegségben szenvedőknél pedig a magasabb értékeket tekintjük a véradás indikációjának. Kérdés azonban, hogy ez az általános koncepció alkalmazható-e minden egyes betegre? Továbbá, az iszkémiás szívbetegség, vajon ugyanazt az állapotsúlyosságot jelenti minden beteg esetében? A helyes válasz mindkét kérdésre: nem. Akkor mi segíthet minket az egyénre szabott transzfúziós indikáció eldöntésében? Erre használhatók a fiziológiás transzfúziós indikátorok, melyek közül a centrális vénás szaturáció (ScvO2) a legtöbbet vizsgált paraméter.
|
|
| 10:05-10:20 | A-0360
Pelvic emergency containment in pelvic posttraumatic instability
Poenaru Dan V., Anglioiu Bogdan, Popescu Mircea, Popa Iulian, Oprea Manuel
15 perc
A-0360
Pelvic emergency containment in pelvic posttraumatic instability
Poenaru Dan V.1, Anglioiu Bogdan1, Popescu Mircea2, Popa Iulian1, Oprea Manuel1
1 2nd Orthopaedic Department, University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara
2 Politraumatology Department – Emergency County Hospital Timisoara
Introduction
Unstable pelvic ring disruptions have been associated with high rates of morbidity. Hemorrhage, nerve injuries, nonunion, malunion and disabling chronic pain are some of the complications related to unstable pelvic fractures. Hemorrhage attributable to pelvic osseous instability is decreased when pelvic stability is achieved. Accurate reduction with fixation diminishes pain, permits early patient mobility, and allows the pelvic ring to and improve functional outcome.
Material and Methods
In this retrospective study have been included 30 politraumatized hospitalized patients with unstable pelvic lesions and stabilized with an external fixator within the Casa Austria Politraumatology Department and within the IInd Orthopaedic and Traumatology Clinic from Timisoara between March 2006 and January 2013 with a minimum follow-up of 12 month postoperatively.
The parameters recorded within this patients sample were: age, sex, etiology, associated lesions (lesional score ISS), pelvic containment methods, obtained results. In the study group of 30 polytraumatized patients were included 17 male subjects (57%) and 13 female subjects (43%) with a mean age of 42.5 years, ranged between 18 and 62 years. The injury causes were: car accidents 67%, work accidents 27%, and railway accidents 6%.
The distribution of the patients sample based on the injury severity scale was: 2 patients with an ISS ranged between 16-24; 14 patients with an ISS ranged between 25-40; 14 patients with an ISS higher than 40.
In order to classify the pelvic ring lesions we used the Tile Classification. According to this classification, the unstable pelvic ring lesions prevailed (Type C) - 60% of patients. 40% of the cases had type B rotational instability. Of the 30 patients, 2 presented type IIIA Gustilo-Anderson anterior opened pelvic ring fractures.
Results
The follow up at 1, 3, 6 and 12 months postoperatively was based on the Majeed functional score and radiographic assesment. Thus, according to Majeed functional score, 18 patients (78%) had an excellent functional score, 4 patients had good score, and only one patient had a fair functional outcome. Malunions have been recorded in 4 patients with Tile C that were stabilized only by external fixation.
Discussions
We used external fixators to decrease pelvic bleeding by providing closed reduction and in some cases a temporary fixation of the unstable pelvic ring. Open reductions and internal fixations of pelvic ring disruptions were delayed routinely for fear of entering the pelvic hematoma, thereby causing additional hemorrhage. Delayed operative intervention allowed maturation of the hematoma, but diminished the success of closed manipulative reduction.
Early and accurate closed reduction in conjunction with stable fixation using percutaneous insertion techniques should be ideal treatment for certain pelvic ring disruptions, especially in polytraumatized patients.
Conclusions
The external fixator can be used as a permanent stabilization method when it guarantees a satisfying reduction. Usually, the external fixator doesn’t offer a proper stability in case of pelvic instability (Tile C), therefore, this type of stituation needs using a trans skeletal extension that will be maintained until the open reduction and internal fixation surgical intervention. The rate of the malunions and of the functional deficit is higher when the external fixator is used as a definitive treatment.
In conclusion, the external fixator is a versatile method, used as a unique fixation treatment only in hemodynamic unstable cases or in type B partially stable fractures.
Keywords: polytrauma, pelvic instability, external fixator
|
|
| 10:20-10:26 | A-0318
Masszív vérzés és a traumás koagulopátia célvezérelt kezelése
Tánczos Krisztián
6 perc
A-0318
Masszív vérzés és a traumás koagulopátia célvezérelt kezelése
Tánczos Krisztián
Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
A fejlett ipari országokban a 40 év alatti populációban a súlyos traumás sérülések képezik a vezető halálokot. A halál oka leggyakrabban a központi idegrendszer sérülése, a betegek 40%-ában azonban a súlyos kivérzés tehető felelőssé a rossz kimenetelért. Azok a traumán áteső betegek, akik véralvadási zavarral érkeznek a kórházba nagyobb valószínűséggel igényelnek masszív transzfúziót, nagyobb eséllyel alakul ki náluk többszervi elégtelenség és körülbelül négyszer magasabb a halálozásuk, mint a megtartott hemosztázissal rendelkező sérülteknek. Trauma okozta koagulopátia esetén (ahol a primer hemosztázis, a thrombingeneráció illetve a vérrög erőssége és stabilitása egyaránt érintett lehet) a statikus, plazmatikus tesztek (INR, aPTI) használata helyett az ágy mellett elvégezhető, gyors, teljes vérből végzett, dinamikusan használható viszkoelasztikus vizsgálatok (TEG®, ROTEM®) elvégzését javasolják. A balesetet követően fellépő korai véralvadási zavar kialakulásában a letális triász – acidózis, hipotermia, dilúciós koagulopátia – elemeit megelőzve, úgy tűnik, hogy a sérülés nagyságának illetve a következményes hipoperfúzió súlyosságának is fontos szerepe van. Ezért a koagulopátia kezelésében kulcsfontosságú a sérülés okozta oxigénadósság mielőbbi rendezése. Az acidózis és a hipotermia korrigálásán illetve tranexámsav adásán túl, a hemosztázis reszuszcitációja során szükség van a hiányzó, vagy nem megfelelően működő véralvadási elemek célvezérelt (thromboelasztográfia vezérelt) pótlására, valamint természetesen a sebészi vérzéscsillapításra is. A jelentős mennyiségű vérkészítményt igénylő betegek ellátásában az összehangolt csapatmunka elengedhetetlen. Az interdiszciplináris kezelésben a különböző sebészeti szakmák képviselői, sürgősségi orvosok, aneszteziológusok, hematológusok, transzfúziológusok, intervenciós radiológusok és laboratóriumi munkatársak vesznek részt. Számos klinikai vizsgálat igazolta, hogy az adott kórházra specifikus masszív transzfúziós protokollok (MTP) bevezetésével hatékonyabbá tehető a különböző szakmák közötti együttműködés, gyorsítható a betegellátás és ez által javítható a súlyosan vérző betegek kimenetele.
|
|
| 10:26-10:32 | A-0151
Severe Soft Tissue Infections In Orthopaedics. Lessons learned in the management of Necrotising Fascitis in a district general hospital in the United Kingdom
Király Zoltán, Bott A R, Naik K, Arany L, Deo S.
6 perc
A-0151
Severe Soft Tissue Infections In Orthopaedics. Lessons learned in the management of Necrotising Fascitis in a district general hospital in the United Kingdom
Király Zoltán, Bott A R, Naik K, Arany L, Deo S.
Great Western Hospital, Swindon, United Kingdom
Introduction
Necrotising fasciitis is a rare rapidly progressing infection of the fascia which causes necrosis of subcutaneous tissues with mortality reported between 30% and 80%, the median age of survivors is 35, and median age of non survivor is 49
We present 4 cases of necrotizing fasciitis presenting to our institution.
Case 1:
A 63-year-old female with past history of cervical cancer, Enteric vesicle fistula and an iliac stent was admitted under the medial team with 4 week history of decreased mobility and right groin pain. Inflammatory markers were raised pointing to a diagnosis of psoas abscess. Pelvic and femoral x-rays demonstrated widespread gas formation in the subcutaneous tissues. Initial debridement revealed 1.5 litres of frank pus within the thigh and necrotic muscle underlying. Hind quarter amputation was performed at 24 hours after diagnosis. Despite radical surgical debridement, parentral antibiotics and organ support on the intensive care unit the patient died 10 days after admission. LRINEC Score 8, Causative agent: polymicrobial (E-coli, Proteus mirabilis)
Case 2
A 72-year-old patient with type, Hypertension, Breast cancer and recent toe amputation presented to the ED unwell following a fall. CRP Was 745, WCC 15.3. A purpuric rash was note on the left thigh. Clinical diagnosis of necrotising fascitis was made. Urgent debridement in the form of above knee amputation was advised, however following discussion with patient and family amputation was declined. The patient succumbed to overwhelming sepsis within 12 hours of diagnosis. LRINEC Score 10, Causative Agent: Group A Streptococcus
Case 3
A previously fit and well 29-year-old male presented with a 24 hour history of flu-type symptoms and pain in the right elbow and forearm. He was treated for septic shock in the ED and was found to have swelling and skin changes over the olecranon and forearm. Aaggressive debridement right elbow and fasciotomy of the forearm was performed within 6 hours of arrival. At 24 hours a second debridement of wound showed minimal further necrosis. The patient required organ support on ICU for 48 hours and was discharged safely at 9 days post admission. LRINEC Score 12 Causative Agent: Group A Streptococcus
Case 4
A 48-year-old male insulin controlled diabetic with foot ulcers, presented with drowsiness to the ED. Diagnosed sepsis due to infected diabetic right foot ulcer he deteriorated despite parentral antibiotics. Bruising and blistering were noted on right calf prompting the diagnosis of necrotising fasciitis. Above knee amputation was performed 24 hours after admission. After 5 days on ITU and 3 months in the acute hospital the patient was discharged to nursing care. LRINEC Score 12, Causative Agent: polymicrobial
Conclusion
A high index of suspicion and use of the LRINEC score can aid diagnosis of Necrotising fasciitis in the early stages. Early aggressive, multidisciplinary management is vital for patient survival. Despite this mortality and morbidity remain high especially in older patients with concurrent medical co morbidities.
|
|
| 10:32-10:38 | A-0260 Fiatalok Fóruma előadás
Polytraumatizált betegek medence sérüléseinek primer ellátása
Sztrinkai Gergely, Bodzay Tamás, Szilas Ádám, Zoltán Gergely
6 perc
A-0260
Polytraumatizált betegek medence sérüléseinek primer ellátása
Sztrinkai Gergely, Bodzay Tamás, Szilas Ádám, Zoltán Gergely
Péterfy Sándor utcai Kórház, Baleseti Központ
Bevezetés:
Polytraumatizált betegek B, illetve C típusú medence sérüléseinek végleges ellátása történhet primeren, illetve szükség esetén halasztottan is. Amennyiben ezt a beteg állapota lehetővé teszi, napjainkban törekszünk a primer definitív ellátásra.
Anyag és Módszer:
A 2010-től 2013-ig tartó időszakban ellátott medence sérülteink retrospektív vizsgálata, a primer illetve halasztott műtéti ellátás összehasonlítása céljából.
2 eset részletes demonstrációja, ahol a magas ISS értékek mellett is primer definitív műtéti ellátás történt.
Eredmény:
A fenti, 3 éves periódus alatt Intézetünkben 157 medence sérültet láttunk el, melyből 61 volt B vagy C típusú. Ezek közül 53 betegnél végeztünk műtétet, 44 esetben primer, 5 esetben halasztott módon. Végleges ellátásra 4 esetben nem kerülhetett sor.
Következtetés:
Polytraumatizált betegeknél, akár magas ISS érték mellett is végezhető korai végleges műtéti ellátás, amennyiben a helyi -mind személyi, mind tárgyi- feltételek ehhez adottak. A korai definitív ellátással a betegek ápolhatósága javul, a korai mobilizálhatóság pedig egyértelmű előnyt jelent.
|
|
| 10:38-10:44 | A-0025
Denis II. sacrumtörések kezelése politraumában
Bodzay Tamás, Sztrinkai Gergely, Szilas Ádám, Zoltán Gergely
6 perc
A-0025
Denis II. sacrumtörések kezelése politraumában
Bodzay Tamás, Sztrinkai Gergely, Szilas Ádám, Zoltán Gergely
Pétery Sándor u. Kórház-Baleseti Központ
Bevezetés: instabil medencegyűrű-sérülés politraumatizáltaknál irodalmi adatok alapján kb 25%-ban fordul elő. Mivel az instabil medencesérülés önmagában is vérzésforrás, az első ellátás során életmentő, vérzéscsillapító eljárásként végzendő a sérült medencegyűrű rögzítése. Ideális esetben ( a sérülés jellege illetve a megfelelő személyi és tárgyi feltételek megléte esetén) a primer fázisban definitív rögzítést végzünk. A sacralis gyöki lézióval társuló Denis II. sacrumtörések ellátására azonban nem alkalmas a primeren elvégezhető iliosacralis csavarozás, illetve egyéb fedett műtéti rögzítés sem. Itt első ellátásként ideiglenes rögzítést végzünk, majd a második műtéti fázisban, 5-7 nappal később végezzük el a sacralis gyöki dekompresszióval kombinált oszteoszintézis.
Anyagok- módszerek: retrospektív vizsgálat során elemezzük 2004. 01. 01. és 2013. 12. 31 között kezelt medencesérültjeinket, közöttük a Denis II. sacrumtörötteket. Elemezzük instabil keringés esetén elvégzett ideiglenes rögzítés módját, a definitív műtét idejét és módszerét.
Eredmények: A fenti időszakban 459 medencesérültnél 152 műtét történt. 16 esetben végeztünk Denis II. törés miatt sacralis gyöki dekompressziót és lokális lemezes rögzítést.
Következtetések: manapság instabil medencegyűrűsérülések esetén primer, definitív ellátásra törekszünk. Ezzel együtt, bizonyos ritka sérülésfajta nem alkalmas a primer ellátási módszerre, így ha az egyéb feltételek adottak is, kénytelenek vagyunk előbb átmeneti rögzítést végezni és csak a második műtéti szakaszban elvégezni a végleges rögzítést.
|
|
| 10:44-10:50 | A-0052
A sikeres kommunikáció "trükkjei" a súlyos sérült ellátása során
Tóth Zoltán
6 perc
A-0052
A sikeres kommunikáció "trükkjei" a súlyos sérült ellátása során
Tóth Zoltán
MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrum
Az ezredforduló óta világszerte a sürgősségi ellátásban — az aneszteziológiai praxisból kölcsönvéve — egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan, úgynevezett 'Nem-Technikai Skill'-ek, mint a Team-munka, a Szituációs Éberség, a Döntéshozatal és az Eszköz-/Forrásgazdálkodás, valamint, mintegy összekötő elemként a Kommunikáció.
Könnyen belátható, hogy az olyan több helyszínen, különböző hátterű és kompetenciaszintű teamek által végzett ellátás során, mint a polytrauma menedzsment, elengedhetetlen az igazán hatékony információcsere, melynek kultúrája hazánkban még sajnálatosan nem terjedt el eléggé.
Az előadás három megoldást javasol, melyeket a légi közlekedés, a haditengerészet és a modern harctéri sérültellátás sikeresen alkalmaz a fontos információk zökkenőmentes, strukturált átadása céljára. Ezek:
(1) a 'Megerősítő-Javító-Hurok' technikája
(2) a 'S.B.A.R.' és
(3) az 'AT_MIST_AMBO' riportok.
|
|
| Diszkusszió | | 11:00 | Kávészünet | | 12:00-13:25 | Kármentő sebészet
Üléselnökök: Flóris István, Süveges Gábor, Lázár György
|
| 12:00-12:15 | A-0372
Dr. Bálványossy Péter Lumnitzer díj
Dr. Bálványossy Péter
15 perc
A-0372
Dr. Bálványossy Péter Lumnitzer díj
Dr. Bálványossy Péter
absztrakt nem elérhető
|
|
| 12:15-12:30 | A-0363
Damage control in Orthopedics
Olarte Carlos
15 perc
A-0363
Damage control in Orthopedics
Olarte Carlos
Hospital de San José - Hospital Infantil de San Jose
Damage control is a strategy in patients with multiple traumas. The goals are decrease the systemic reactions of the trauma, stabilize the patient quickly and avoid the second hit. Since the instauration of damage control in Orthopedics the use of this strategy looks has been overuse. In this lecture we identify what kind of patients get advantages with DCO and which ones get advantages with ETC.
Other important fact is identify the moment to the definitive fixation after DCO in multiple injury patient this point are resume as end points in reanimation so we have the patient who are stable without inotropics, a normal coagulation, a normotermic patient and a correct urinary output. Those moments are crucial to identify to provide the best care to the patient according with the time he has as hyper inflammation, opportunity window, inmuno-suppression and recovery
|
|
| 12:30-12:45 | A-0356
Az általános sebész szerepe hasi trauma során
Lázár György
15 perc
A-0356
Az általános sebész szerepe hasi trauma során
Lázár György
SZTE ÁOK Sebészeti Klinika
A traumatológia és a sebészet centralizációja kapcsán egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyes szakmák együttműködése. Ez különösen vonatkozik olyan sérülésekre, mint a hasi szerveké, melyek ellátása a szakmák szoros együttgondolkodása illetve kapcsolata nélkül nem lehetséges.
Előadásomban próbálom bemutatni az egyáltalán nem egységes hazai gyakorlatot hasi trauma kapcsán.
Hasonlóképpen ismertetem a jelenlegi, szintén változatos nemzetközi gyakorlatot.
Végezetül javaslatot próbálok tenni az ideális és a lehetséges, de a beteg számára mégis biztonságos ellátásra vonatkozóan.
|
|
| 12:45-12:51 | A-0007
Damage control műveleti területen. Indikációk a békeidejű ellátásban.
Várhelyi Levente, Hargitai Gergely
6 perc
A-0007
Damage control műveleti területen. Indikációk a békeidejű ellátásban.
Várhelyi Levente, Hargitai Gergely
MH Egészségügyi Központ - Honvédkórház, Általános Traumatológiai Osztály
Célkitűzés
Magyar katonasebészként, nemzetközi sebészcsoport tagjaként Észak-Afganisztánban, az Északi Körzeti Parancsnoksághoz tartozó, Mazar e Sharif helyőrségben lévő Német Tábori Kórházban gyakran találkozunk harci sérültekkel. Az ellátás célja az életmentő beavatkozások mielőbbi elvégzése a súlyos sérülteken a damage control elvei szerint. Jelen előadás 4 alkalommal, összesen egy éves időtartamban szerzett tapasztalatok alapján mutatja be az ellátás menetét és a sérülések jellegét.
Anyag és módszer
Valamennyi sérült harcérintkezés során szenvedett testüregbe hatoló és/vagy végtagi lőtt sérülést illetve robbanásos sérülést. Utóbbiak IED (rögtönzött robbanó szerkezet) illetve RPG (reaktív kumulatív páncéltörő) típusú eszközöktől származtak. A sérültek a támadást követően többnemzeti sebészi csapatmunka keretén belül, a szakaszos ellátás és kiürítés elveinek megfelelően a fenti intézményben került ellátásra 2008 decembere és 2013 márciusa között. Minden esetben damage control típusú ellátást végeztünk.
Eredmények
Három kivétellel valamennyi sérült túlélte sérüléseit. A kórházi halálozást testüregbe hatoló lőtt sérülés kapcsán kialalkult uralhatatlan vérzés illetve repeszsérüléssel társuló kiterjedt égés okozta. Katonasérültek esetében damage control típusú ellátás után stabil általános állapotban repatriálás történt, további műtéti ellátásuk az anyaországban folyt. Helyi civil sérültek esetében több betegnél végeztünk második-harmadik ülésben további műtéteket.
Következtetés
A többnemzeti együttműködés keretén belül végzett damage control típusú beavatkozások stabilizálták a sérültek állapotát. Ezen típusú ellátás az egyetlen hatékony módszer a sérültek életének megmentésére műveleti területen. Az itt szerzett tapasztalatok az anyaországbeli békeidejű sérültellátásban illetve tömeges sérültellátási helyzetben messzemenően felhasználhatók.
|
|
| 12:51-12:57 | A-0014
Kármentő sebészet (DCS) a sürgősségi ellátási rendszerében- nyaki érsérülés. Hadműveleti tapasztaltok Afganisztánban.
Pellek Sándor, Zsiros Lajos
6 perc
A-0014
Kármentő sebészet (DCS) a sürgősségi ellátási rendszerében- nyaki érsérülés. Hadműveleti tapasztaltok Afganisztánban.
Pellek Sándor1, Zsiros Lajos2
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ1 Szív- Ér és Mellkassebészeti Osztály;2 Általános Traumatológiai Osztály
Bevezetés
A NATO műveletekben résztvevő magyar sebészek találkoznak egyszerű esetekkel, de időnként szinte megoldhatatlannak tűnő sebészi szituációkba is kerülnek. Ezek megoldásához nemcsak klinikai gyakorlat, hanem hatékony kommunikáció és leleményesség is szükséges. A szerző egy nagyon súlyos és ritka sebészi kórkép ellátását mutatja be hadműveleti területen és rávilágít a hasznosítható orvosi tapasztalatokra.
Anyag
Az orvos csoport egy fiatal dél-afrikai beteget operált bal oldali garatmandula tályog miatt (tünetek: kifejezett mandula bedomborodás , duzzadt nyaki nyirokcsomók ). A mandulaműtétet narkózisban végezték. Először próba-punkciót végeztek, majd a szöveti sérülés kiterjedése miatt nagyfokú (2500 ml!) vérzés alakult ki. A törékeny szövetek és a csillapíthatatlan vérzés miatt a műtétet konvertálni kellett.
Módszer
A szúrás eredményeként kialakult uralhatatlan vérzést- melynek fő oka a műtőasztalon nem volt ismert-a sürgősségi ellátásban alkalmazott „biológiai folt" felvarrásával sikerült megállítani. Volumen reanimáció és a gégekitamponálása eredményeként a beteg lélegeztethetővé vált. A folyadékterápia és a légút biztosítás az intenzív terápiás kezelést eredményessé tette, lehetővé vált a beteg elszállítása (Stratégiai Légi Betegszállítás), légi úton Európába. Az elsődleges és a végleges ellátás között összességében csak 28 óra telt el.
Eredmények
A nyaki ütőér kontrasztanyagos vizsgálata a koponyalapon (fossa pterygopalatina) egy 6 cm átmérőjű nyaki ütőér tágulatot igazolt. Az aneurizma lezárását egy fémspirállal végezték és 3 nappal később a „ biológiai foltot" a eltávolították , majd a beteget extubálták. A beteg neurológiai károsodás nélkül gyógyult.
Következtetés
E ritka sérülés sikeres megoldása rávilágít a Damage Control Surgery jelentőségére. Az elsődleges stabilizáció, a beteg állapotának stabilizálása, intenzív terápiás kezelése után, már stabil állapotban végezhető csak végleges ellátás. A helyzet felismerése és a megfelelő technika alkalmazása esetén lehetséges csak az élet megmentése.
|
|
| 12:57-13:03 | A-0214 Fiatalok Fóruma előadás
Hólyagsérüléssel járó súlyos medence sérült ellátása
Mácsai Attila, Török László, Böröndy János, Varga Endre
6 perc
A-0214
Hólyagsérüléssel járó súlyos medence sérült ellátása
Mácsai Attila, Török László, Böröndy János, Varga Endre
SZTE Traumatológiai Klinika
Bevezetés: Hemodinamikailag instabil medence sérültek ellátása során a minimál invazív szelektív embolizáció hatásos terápiás eszköz, mely jól illeszkedik a damage controll elvekhez. Használatát a kismedencébe juttatott kontrasztanyag megnehezíti.
Célkitűzés: konkrét esetismertetés kapcsán a kontrasztanyag által okozott nehézségek bemutatása.
Módszer: A C típusú medence sérültnél más intézetben első ellátó sokktalanítást megkezdte, hólyagsérülést retrográd kontraszt anyag adásával verifikálta. Áthelyezés SZTE Trauma Klinikára, sokktalanítást folytattuk. Magas presszor igényt, vérkészítmények adását követően sérülés után 4 órával, mivel az invazív radiológia a zavaró kontraszt tócsa miatt az embolizációt nem vállalta, laparotomiát végeztünk. Hólyagot megvarrtuk, transurethralis és suprapubicus katétert helyeztünk be. Kismedencéből a kontrasztanyagot kimostuk. Műtét után további folyadék és vérkészítmény pótlást végeztünk, de ennek ellenére állapota nem stabilizálódott.
Eredmény: A sérülés típusára való tekintettel bár megkíséreltük a vérzések sebészi úton történő csillapítását, ez önmagában nem vezetett eredményre. Sérülés után 14 órával DSA-t és szelektív embolizációt végeztünk, mely után a beteg stabilizálódott, presszor igénye megszűnt.
Következtetés: szelektív embolizáció sikeresen alkalmazható sebészi úton nehezen befolyásolható medence töröttek esetében. Hólyagsérülés esetén az első választandó vizsgálat kontrasztos CT vizsgálat, mely kellő információt nyújt. A kismedencei kontraszt tócsa hiányában az eljárást sok órával hamarabb tudtuk volna elvégezni, ezáltal a transzfúziós igényt lényegesen csökkenthettük volna.
|
|
| 13:03-13:09 | A-0338
Súlyos arccsont-sérülések ellátásának társszakmák közötti együttműködésen alapuló legfontosabb lépései
Raskó Zoltán
6 perc
A-0338
Súlyos arccsont-sérülések ellátásának társszakmák közötti együttműködésen alapuló legfontosabb lépései
Raskó Zoltán
SZTE-ÁOK Traumatológiai Klinika - Szeged
A súlyos arccsont-törések a viszonylag alacsony esetszámok tekintetbe vételével nagy kihívás elé állíthatják az eseteket kezelő orvosokat. Előadásunkban az ellátás egyes lépéseinek áttekintésével – esetek ismertetésén keresztül - kívánjuk hangsúlyozni az egyes szakmák szerepét és a közöttük levő kapcsolatok lényegét, valamint a fiatal kollégák arc-állcsont traumatológiai képzésének fontosságát.
A súlyos sérültek elsődleges ellátásában a legfontosabb szerep a traumatológusokra és az aneszteziológusokra hárul a Magyarországon bevezetett ATLS protokollnak megfelelően. Az életmentés és stabilizálás után a diagnosztikai lépéseket követően derül fény arra, hogy a sérültnek mely testtájain milyen típusú és súlyosságú sérülései vannak. Prioritást kapnak a mellkasi, hasi, medence és végtagi sérülések ellátásai. Az arc területén létrejött sérülések ellátása – általában másodlagos beavatkozásként - az arc-állcsont sebészek feladata. A súlyos nyílt sérülésekkel, életet veszélyeztető vérzéssel együtt járó törések az arcon azonban mindenképpen a primer ellátási sorba tartoznak; az ATLS elvek alapján a „damage control” elvégzését azonnali terápiaként végre kell hajtani. Ezt követően a sérült általános állapotának függvényében fel kell állítani egy precíz rekonstrukciós tervet a definitív ellátás céljából, melybe bele kell vonni az aneszteziológusokat, szemészeket és traumatológusokat egyaránt. A műtéti terv felállításában nyújthat segítséget a háromdimenziós CT felvételek gondos elemzése, illetve a számítógépes tervezés, melyek kiküszöbölhetik a műtőben szükségtelen improvizációt. A műtét kivitelezéséhez jól működő csapatra van szükség; ezért kell hangsúlyozni a fiatal orvosok és a műtős személyzet alapos kiképzésének fontosságát, melynek alapjaira előadásunkra röviden kitérünk. Emellett az extra- és intraorális rehabilitációt végző szakemberek munkáját is ki kell emelni.
A megfelelő szakmai együttműködésnek köszönhetően a súlyosan sérült páciensek arcának integritása helyreállítható, így megfelelő életminőséget biztosítva számukra az ismételt társadalmi beilleszkedésük sikeresen megtörténhet.
|
|
| 13:09-13:15 | A-0103 Fiatalok Fóruma előadás
Suicid tentamen során kialakult IV. fokban nyílt alkartörés és ellenoldali kiterjedt lágyrészsérülés ellátási stratégiája (esetismertetés)
Mécs Zoltán, Korcsmár Péter, Kádas István, Rupnik János, Kocsis András
6 perc
A-0103
Suicid tentamen során kialakult IV. fokban nyílt alkartörés és ellenoldali kiterjedt lágyrészsérülés ellátási stratégiája (esetismertetés)
Mécs Zoltán, Korcsmár Péter, Kádas István, Rupnik János, Kocsis András
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Bevezetés: a suicid szándékból elkövetett önsértések egyik predilekciós területe, az alkar palmaris oldalának lágyrészképletei. Alapvetően a sérülés súlyosságát, az önsértésre választott eszköz, illetve maga az elhatározás komolysága szabja meg.
Esetleírás: jelen esetben beteg jobb alkarját késsel vágta, majd ezt követően bal alkarját darabológépbe helyezte, amely során szenvedte el jobb distalis alkar számos hajlító-ín sérülését, bal radius és ulna distalis harmadi dyaphisis darabos, nagy dislocatioval járó törését, amely kiterjedt lágyrészhiánnyal, az arteria ulnaris rekonstruálhatatlan, több centiméter hosszú roncsolt sérülésével, valamint a nervus ulnaris és nervus medianus súlyos contusiojával társult. Primeren ínvarratokat, alapos debridementet, illetve MC200-as keretfixateur felhelyezését végeztük. Továbbiakban félvastag bőrplastikát, majd ahogy lágyrészviszonyok engedték, módszerváltásként lemezes, HLS-csavaros osteosynthesist alkalmaztunk.
Következtetések: A megfelelő műtéti módszerekkel és időzítéssel a sokszor kilátástalannak tűnő, kiterjedten roncsolt végtagok is megmenthetőek. Előadásunkban a sérüléstől számított első négy hónap során történt műtéti és rehabilitációs lépéseket kívánjuk bemutatni.
|
|
| Diszkusszió | | 13:25-14:00 | Díjátadások (Poszter és Fiatalok Fóruma), Kongresszus zárása
Varga Endre, Tóth Kálmán
|
| 08:30-11:00 | Pszichotrauma és a lelki segítség szerepe / Betegedukáció
Üléselnökök: Kaczvinszky Emilia, Nagy Ildikó, Hárdi Lilla
|
| 08:30-08:45 | A-0281
A Poszttraumás Stressz Zavar új koncepciója és a traumatizált menekültek
Hárdi Lilla
15 perc
A-0281
A Poszttraumás Stressz Zavar új koncepciója és a traumatizált menekültek
Hárdi Lilla
Cordelia Alapítvány a szervezett erőszak áldozataiért
A Cordelia Alapítvány 1966 óta foglalkozik az extrém traumák emberre gyakorolt hatásával és annak a következő generációkra átvihető következményeivel.
Az előadás bemutatja az különféle traumatizációk hatására kialakuló Poszttraumás Stressz Zavart, annak megnyilvánulási formáit és az alapítvány munkatársai által alkalmazott leíró és gyógyító módszereket. A bántalmazás, kínzás dokumentációjának fontos eszköze az Isztambul Protokoll.
Az egyéni-, a család- és a csoportterápiák, azok egymással való összefonódása speciális tapasztalást eredményez, érdemes ezeket összehasonlítani a klinikai gyakorlattal, és kiemelni, hogy miben mások.
Az alapítvány speciális feladatai közé tartozónak tekinti a menedékkérőkkel foglalkozó egészségügyi dolgozók vikarizáló traumáinak és kiégésének a megelőzését rendszeres szupervíziók, képzések segítségével.
|
|
| 08:45-09:00 | A-0259
Sürgősségi lélektan
Nagy Ildikó
15 perc
A-0259
Sürgősségi lélektan
Nagy Ildikó
Semmelweis Egyetem ÁOK Honvéd-, Katasztrófa-orvostani Tanszék; GYEMSZI-ETI, Tudás és Életmód Innovatív Közhasznú Alapítvány
Az eladás bevezető részében a téma szükségessége kerül bemutatásra: az orvos és a gyógyító team munkájának eredménye nagyban függ a beteg és hozzátartozói együttműködésétől, adekvát viselkedésétől. A test traumája a beteg teljes biológiai – pszichológiai - szociális rendszerét érinti. A következményesen lezajló akut stresszreakció a kérgi funkciók átmeneti zavarával jár, így az extrém stresszhatások következményeként az emocionális reakciók dominanciája felülírja a kognitív funkciók teljesítményét, inadekvát viselkedéseket, reakciókat váltva ki. A kognitív funkciók stabilizálása, az együttműködésre alkalmas állapot helyreállítása speciális pszichológiai intervenciókat igényel. A trauma, a veszteség, a testi betegségek és a beteg számára megterhelő beavatkozások elviselése azonnali beavatkozást igénylő, akut lélektani helyzetek, ezért Sürgősségi lélektani ellátást igényelnek, amelyek alaposan igénybe veszik a segítő, illetve a terapeuta tudását, kapacitását.
Az előadás törzsanyaga bemutatja azokat a főbb központi idegrendszeri, periferiális és pszichodinamikai folyamatokat, amelyek a trauma bekövetkeztekor lezajlanak, valamint az ebből eredő főbb inadaptív viselkedésformákat, amelyek az ellátást akutan akadályozzák, nehezítik. Bemutatja a Sürgősségi lélektan definícióját, célját, szerepét, elhelyezését a pszichológiai ellátási formák között. A Sürgősségi lélektan lélektani eszközökkel történő beavatkozás, lelki veszteségek, és/vagy testi sérülések, illetve azoktól való veszélyeztetettség helyzeteiben, amelynek célja nem a személyiség korrekciója, hanem a sérülés, vagy veszteség, illetve annak anticipáló állapota elviselésére, kibírására, az együttműködés megnyerésére irányul. Színterei a trauma, a veszteség, a krízis akut szakasza, a válság-és katasztrófahelyzetek, illetve testi betegségek és a beteg számára megterhelő beavatkozások, azok elviselésében való támogatás. Célja nem a személyiség korrekciója, hanem a sérülés, vagy veszteség, illetve annak anticipáló állapota elviselésére, kibírására irányul.
Az előadás felvázolja továbbá a lehetséges pszichológiai intervenciókat, amellyel a beteg és környezete együttműködése helyreállítható. Az előadás kitér továbbá az ellátó személyzet pszichés megterhelődésére, azok felismerésének fontosságára, megelőzésének és kezelésének lehetőségeire. Az előadás összefoglaló részében rövid, tömör áttekintést nyújt az elhangzottakról és a következtetésekről, a gyakorlati lehetőségekről.
|
|
| 09:00-09:06 | A-0248 Fiatalok Fóruma előadás
Traumatológiai betegek pszichés állapotfelmérése
Sipka Tünde Csenge, Kaczvinszky Emília, Csabai Márta, Varga Endre
6 perc
A-0248
Traumatológiai betegek pszichés állapotfelmérése
Sipka Tünde Csenge1, Kaczvinszky Emília2, Csabai Márta3, Varga Endre4
1 Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola;
2 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekpszichiátriai Osztály;
3 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet;
4 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Traumatológiai Klinika
A traumatológiai betegellátásban a betegek akut pszichés állapota, valamint a balesetek miatt kialakuló poszttraumás stressz reakció megnehezíthetik a gyógyulást. Ez a stresszállapot nemcsak a beteg felépülését prolongálja, hanem jelentős terheket ró az egészségügyi ellátórendszerre is. A kérdés kivizsgálásában nehézséget jelent, hogy mind a hazai mind pedig a nemzetközi baleseti sebészeti ellátásnak, s a traumatológiai beteggondozásnak hagyományosan nem képezi részét a betegek pszichológiai állapotfelmérése, így erre vonatkozóan nem találtunk kifejezett mérőeszközt. Ennek hiányában célunk egy pszichés állapotjelző adatlap összeállítása, mely új információkkal egészítheti ki a beteg kórtörténetét, s amely új szempont bevezetését jelenti a felépülés vizsgálatában.
A baleseti sérülések olyan töréspontjai életünknek, amelyek testi integritásunk és önrendelkezésünk elvesztésével fenyegetnek. A vészhelyzetben kulcsfontosságú kontrollérzés elvesztése, továbbá saját magunk, vagy mások fenyegetettségének észlelése önmagában is traumatizáló (lélektani szempontból), ráadásul ehhez a legkülönfélébb sérülések társulnak. A gyógyulás során szembesül vele a beteg, hogy az orvosi és pszichológiai értelemben vett trauma milyen egyéb kríziseket vonhat még maga után: a munkahely elvesztése, a kapcsolatok átrendeződése, az életmód gyökeres megváltozása a leggyakoribb nehézségek.
Ezért kiemelten fontos, hogy a baleseti sérülteket megfelelően felmérve hatékony pszichés segítséget tudjunk nyújtani az osztályon fekvő betegeknek. Ennek első lépéseként felmértük a közúti balesetben sérült 18-65 év közötti betegek pszichés állapotát a depresszió, a szorongás, a megküzdés, és a stressz állapot értékei mentén.
Az egy évesre tervezett utókövetéses vizsgálat során 2014. januártól kezdtük bevonni a betegeket. Az összesen 50 beválasztott beteg a klinikai tartózkodás során egy alkalommal, ezt követően pedig további négy alkalommal tölt ki pszichológiai teszteket, melyek a szorongásról, a depresszióról, a stresszállapotról és a megküzdésről nyújtanak információt. Az egyes vizitek a hazabocsátást követően 1 héttel, 6 héttel, hat hónappal és egy évvel kerülnek sorra, a visszarendelés alkalmával személyesen, illetve online kérdőív formájában. A betegek adatait csoportra bontva az életkor, az ISS score pontszám, és a sérülés mechanizmusa szerint elemezzük, SPSS programmal varianciaanalízissel és páros t-próbával. A jelenleg is folyamatban lévő kutatás előzetes adatai szerint amennyiben az osztályos felvételt követően nagyfokú szorongásról számoltak be a betegek, továbbá ha mások is megsérültek a balesetben mellettük, illetve ha nagyenergiájú sérülések áldozatai, úgy nagyobb eséllyel mutatnak később poszttraumás stresszállapotot, illetve depresszív jegyeket.
|
|
| 09:06-09:16 | A-0280
Túl a traumán
Kaczvinszky Emilia, Dochnal Roberta, Sipka Tünde Csenge, Csabai Márta, Varga Endre
10 perc
A-0280
Túl a traumán
Kaczvinszky Emilia1, Dochnal Roberta1, Sipka Tünde Csenge2, Csabai Márta3, Varga Endre2
1 SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekklinika, Gyermekpszichiátria Osztály;
2 SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika;
3 SZTE Pszichológiai Intézet Személyiség- Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék
Bevezetés: A Szegedi Tudományegyetem Traumatológia Klinikáján évek óta szoros együttműködésben dolgozunk a trauma következtében kialakult lelki sérülések, pszichés következmények tüneteinek felismerésén és terápiáján. A komplex megközelítés részét képezi az orvosok, nővérek, gyógytornászok képzése a lelki problémák tüneteinek felismeréséhez.
Módszerek: Terápiás oldalról 2 új módszer az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing, valamint a hazánkban újdonságnak számító R-TEP, EEI (Recent Trauma Protocol, Early EMDR Intervention) kerülnek saját példákkal illusztrálva.
Ehlers és Clark szerint a perzisztáló PTSD-t (Post Traumatic Stress Disorder) jellemző intruzív élmények jellege és a felidézés sajátos módja azzal áll összefüggésben, ahogyan a traumatizáló eseményt tároljuk a memóriában.
A pszichobiológiai modell szerint a traumatikus emlékek másképp reprezentálódnak, mint egyéb emlékek.
Mivel a trauma emléke kognitív feldolgozás nélkül tárolódik, a tudatosság számára rémálmok és ismétlések formájában tér vissza.
A pszichotraumatológia fejlődésével nőtt az igény az alkalmas technikák iránt, melyek gyorsan tudnak segíteni a traumás állapotokon.
I. Az EMDR egy mozaikszó (szemmozgás deszenzitizáció és újrafeldolgozási) Dr. Francine Shapiro 1987-ben dolgozta ki. Hatékony kezelés azoknak, akik traumatikus élményeket tapasztaltak meg, mint például testi sértés, közúti balesetek, háborús trauma, kínzás, természeti vagy ember által okozott katasztrófák, szexuális visszaélések és gyermekkori elhanyagolás.
Az EMDR alkalmas feloldani az információfeldolgozás gátlását, lehetővé teszi a zavaró információ feldolgozását, az adaptív megoldást. Az AIP (adaptive information processing) modell tanai szerint az EMDR a memória kognitív, affektív, szomatikus és észlelési komponenseit változtatja meg.
Információ-feldolgozó terápia, mindig egy konkrét eseményhez kapcsolódó emlékképpel dolgozik, meghatározott, nyolc, egymást követő lépésben.
1. A beteg történetének megismerése, kezelés megtervezése
2. Előkészítés, „biztonságos hely kidolgozása”, coping kapacitás kialakítása
3. Felmérés
4. Deszenzitizáció
5. Installáció
6. Testérzetek vizsgálata
7. Lezárás
8. Újraértékelés-ellenőrzés
II. Az R-TEP az EMDR trauma utáni korai beavatkozásra alkalmas. Segíti a traumatikus esemény emléktöredékeinek feldolgozását, ezáltal segít visszanyerni a lelki egyensúly egy testi vagy lelki trauma után. Segít megfigyelni és feldolgozni a trauma emléket és tapasztalatait, így a múlt és a jelen nem mosódnak össze, a páciens nyugodtabbnak érzi magát.
A Trauma-Epizód több zavaró „cél-eseményt” (PoDs) tartalmaz.
Az Epizód narratívája, tehát a Traumatikus Esemény/Epizód (T- Epizód) hangos elmondása folyamatos BLS (bilaterális) stimuláció mellett történik. Az I. és II. fázisban a trauma részleteinek elmondása nem javasolt a korai aktiválás elkerülése érdekében. „Google Search (G-Search) vagy Scan” feladata a zavaró események azonosítása a Trauma-Epizód non-szekvencilis átnézése során, beszélgetés nélkül, BLS mellett.
A „Teleszkópos feldolgozás”során három stratégiás megközelítést alkalmazunk. (EMD, EMDr, EMDR)
EMD stratégia: a „zavaró pontok” keskeny fókuszú feldolgozása. Ez rövid stratégia, hatékony a tudatba betolakodó képek/érzések esetében.
EMDr stratégia: a „zavaró pontok szélesebb fókuszú feldolgozása. A T- Epizódhoz kapcsolódó AIP asszociációs kapcsolatokkal dolgozik. Általában ez a fő stratégia.
EMDR stratégia: A legszélesebb fókuszú, ritkán használjuk.
Konklúzió: A nemzetközi szakirodalom kezdeti tapasztalatai igen biztatóak ezen módszerek klinikai alkalmazhatóságában, az R-TEP testi traumát szenvedett sérülteknél való alkalmazása pedig úttörő kezdeményezésnek számít Magyarországon.
|
|
| 09:16-09:22 | A-0245 Fiatalok Fóruma előadás
Ugrás a mélybe. Traumatizáló családi hatások fiatal lányok öngyilkossági kísérlete hátterében.
Sipka Tünde Csenge, Kaczvinszky Emília, Csabai Márta, Varga Endre
6 perc
A-0245
Ugrás a mélybe. Traumatizáló családi hatások fiatal lányok öngyilkossági kísérlete hátterében.
Sipka Tünde Csenge1, Kaczvinszky Emília2, Csabai Márta3, Varga Endre4
1 Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola;
2 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Gyermekpszichiátriai Osztály;
3 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet
4 Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Traumatológiai Klinika
A Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikán az elmúlt egy évben két olyan öngyilkossági kísérlet áldozatát kezelték, amelyek rendkívül hasonló mintázatot mutattak: tinédzserkorú lányok (életkoruk: 14 és 15 év) vetették le magukat rendkívüli magasságokból (a tizedik illetve a harmadik emeletről) majd súlyos sérüléseikből feleszmélve a szuicidumot egyformán negálták. A kórházi kezelés sajátossága a traumából feleszmélő beteg hárítása, melynek következtében képtelen szembenézni korábbi kétségbeejtő élethelyzetével, és a korábbi életnehézségek helyett általában a gyógyulás kerül a figyelem fókuszába. Az öngyilkossági kísérlet formája viszont arra utalt, hogy rendkívül súlyos életnehézségek terhelték e betegeket, ezért az exploráció kibővült projektív tesztekkel és a heteroanamnézis részletes feltárásával, melyek során mindkét betegnél családon belüli erőszak gyanúja merült fel. A továbbiakban a gyermekvédelem és a gyermekpszichiátria bevonásával a hatékony team munkának köszönhetően az első esetben később kiemelték a gyermeket a családból, a másodikban pedig a korábbi nevelőapával szemben rendőrségi bejelentést tettünk. A betegek további ellátása az első esetben a gyermekpszichiátrián valósult meg, míg a második esetben a lakóhely szerinti családgondozóban családterápiával folytatódott. A hasonló esetek során mindenképp figyelmet érdemel az öngyilkosságok típusa, hiszen ritka, hogy fiatal lányok a mélybe vetik magukat, továbbá gyanúra ad okot a korábbi történtek teljes hárítása is, hiszen egyikük sem számolt be jelentős életnehézségekről. A hasonlóan agresszív öngyilkossági kísérletek esetében fontos a betegek hárítása ellenére felderíteni az ehhez vezető okokat, ezáltal megszüntetni a potenciálisan traumatizáló családi hatásokat.
|
|
| 09:22-09:37 | A-0301
A feldolgozatlan gyász okozta koncentrációs zavar, mint a baleseti sérülések lehetséges háttere A Gyász- és veszteségfeldolgozás módszerének ismertetése
Sarungi Emőke, Varga Hedvig
15 perc
A-0301
A feldolgozatlan gyász okozta koncentrációs zavar, mint a baleseti sérülések lehetséges háttere A Gyász- és veszteségfeldolgozás módszerének ismertetése
Sarungi Emőke, Varga Hedvig
SZTE Pszichológiai Intézet
A gyász okozta jól ismert koncentrációs nehézségek, az un. „érzelmi jet leg” kisebb háztartási és nagyobb közlekedési balesetek hátterében egyaránt feltételezhetőek. Az általános gyászreakciók és a gyásszal kapcsolatos újfajta információk ismertetése mellett az előadás bemutatja a Gyász- és veszteségfeldolgozás módszerét (The Grief Recovery Method), amely hatékony segítség lehet nemcsak a haláleseti veszteségek okozta gyászfeldolgozás során, hanem a sokféle érzelmi veszteség (válás, szakítás, bizalomvesztés, munkahely elvesztése, költözés) során átélt gyászreakciókkal kapcsolatosan is. Segítséget adhat az egészségügyben dolgozó szakemberek számára is azokban az esetekben, amikor a legnagyobb erőfeszítések ellenére pácienseket veszítenek el, így a módszer a kiégés prevenciójában is hatékony eszközzé válhat.
A veszteségeket követő újabb veszteségek (baleset, sérülés okozta tartós egészségromlás) megelőzésében egy lehetséges alternatívát nyújthat a Gyász- és veszteségfeldolgozás módszere, hogy ne legyen a lelki traumából testi trauma.
|
|
| 09:37-09:43 | A-0165
A krónikus fájdalom és a gyász, mint pszichotrauma. Az autogén tréning terápiás hatásai
Pócza-Véger Petra, Barzó Pál, Csabai Márta
6 perc
A-0165
A krónikus fájdalom és a gyász, mint pszichotrauma. Az autogén tréning terápiás hatásai
Pócza-Véger Petra1, Barzó Pál1, Csabai Márta2
1 SZTE Idegsebészeti Klinika;2 SZTE Pszichológiai Intézet
Az előadás célja, hogy egy 58 éves női beteg esetén keresztül mutassa be a testi fájdalmak hátterében megjelenő és azokat befolyásoló pszichológiai tartalmakat.
A beteg 8 éve részesül konzervatív kezelésben derékfájdalmai miatt, de eddig műtéti beavatkozása nem volt. A gerinc L II és L V magasságában lévő csigolyák protrusiója volt látható az MRI felvételen a terápia kezdete előtt. A szubjektív fájdalomélmény és az objektív orvosi vélemény eltérése okán kezdődött el pszichológiai megsegítése. A közös munka keretét az autogén tréning adta. Ez egy relaxációs módszer, ami lehetővé teszi, hogy a beteg a testével új viszonyt alakítson ki, amelyet a fájdalom korábban megváltoztatott. Egy új, korrigált testkép alakulhat ki a beteg belső világában, amely meghatározza önmagához és környezetéhez való viszonyát is. A gyakorlások során megtapasztalja, hogy fájdalmai, testi érzései nem tőle függetlenek, hiszen benne, vele történnek, így hatással is lehet rájuk, és ez növeli kontrollérzését.
A terápiás munka során különösen nagy figyelmet szenteltünk a beteg álmainak. Az autogén tréningben kitüntetett az álmok szerepe, de ezt a jelentőséget az is továbberősítette, hogy a beteg gyászolt és az álmok fontos szerepet töltenek be a gyászmunkában. Fájdalmai édesanyja elvesztése után erősödtek fel, így a veszteség okozta trauma és a korábban is jelenlévő krónikus fájdalom, ami szintén felfogható traumatikus élménynek (Kulcsár, 2005), ördögi körben továbbnövelte egymás negatív hatását.
A gyászmunkában való előrehaladás, valamint a testével kialakult új kapcsolat révén fájdalmai csökkentek, amit az is alátámasztani látszik, hogy csökkentette a korábban számára felírt fájdalomcsillapító és nyugtató gyógyszerek dózisát. A testbe zárt fájdalom, a korábban megdolgozatlan érzések, emlékek elmondhatóvá, megélhetővé váltak.
|
|
| 09:43-09:49 | A-0016
Zsírembolizáció vagy akut gyászreakció, mint diffenciáldiagnosztikai probléma
Molnár Ferenc
6 perc
A-0016
Zsírembolizáció vagy akut gyászreakció, mint diffenciáldiagnosztikai probléma
Molnár Ferenc
Jász-Nagykun Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet, Baleseti Sebészeti Osztály
Izolált végtagi sérülés esetén, egyébként alapbetegségektől mentes fiatatal betegnél ritkán észlelünk intenzív osztályos kezelést igénylő tudatállapot romlást. Előadásomban egy ilyen esetet mutatok be.
23 éves férfibeteg közlekedési baleset során mindkét alsó végtag többszörös törését szenvedte el. Koponya és mellkasi sérülést a felvételekor készült CT kizárta. Másnap értesült közvetlen hozzátartozójának haláláról, ezután tudatállapota gyorsan romlani kezdett, bár látszólag éber, de kontaktusba nem volt vonható, semmit nem fogadott el. Pszichiáter konzulens pszichotikus szintű regresszív tudatállapotot állapított meg, eszerint therapizálta. Pár óra elteltével GCS 8 alá csökkent, ezért endotrachealis intubáció vált szükségessé, közben a betegnek GM típusú rohama zajlott. 10 nap gépi lélegeztetés ideje alatt a törésrögzítő műtéteket elvégeztük. Mellkas rtg-eken pulmonalis eltérés nem ábrázolódott, koponya CT ismételten negatív, mellkas CT-n basalisan-dorsalisan minmiális rajzolatfokozódás ábrázolódott. Intenzív osztályos kezelést követően osztályunkon éber, tiszta tudatú volt, pszichésen dysthymia, dysphoria volt észlelhető, a pszichiáter által rendelt gyógyszereket szedte. Kóreredetként az akut gyászreakció mellett a többszörös hosszú csöves csont törés miatt kézenfekvően felmerült a zsírembolizáció lehetősége is.
Az előadás során áttekintjük a fenti kórképek klinikumát és választ próbálunk találni arra a kérdésre, hogy mi állt ennek a súlyos esetnek a hátterében.
|
|
| 09:49-09:55 | A-0003
Határon átnyúló együttműködés krízis helyzetek sürgősségi pszichiátria ellátása céljából
Oláh Csaba, Mozgovoj István, Tallián Krisztián
6 perc
A-0003
Határon átnyúló együttműködés krízis helyzetek sürgősségi pszichiátria ellátása céljából
Oláh Csaba1, Mozgovoj István2, Tallián Krisztián3
1 BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház;2 Ungvár Pszichiátriai Kórház;3 Szatmárnémeti Megyei Kórház
Bevezetés
Katasztrófahelyzetek , tömeges balesetek során a sérültek szomatikus ellátása és mentése, gyógyítása valósul meg. Akut sürgősségi mentális és pszichés ellátás általában nem történik.
Betegek és módszerek
Tömegeket érintő krízishelyzetekben nagy szükség lenne a súlyos sérültek , a sérültek és halottak hozzátartozóinak helyszíni gyors mentális - pszichés támogatására, megnyugtatására. Sürgősségi pszichiátriai krízisintervencióra kialakított európai modell nem áll rendelkezésre, határon átnyúló kapcsolatrendszer eddig nem alakult ki.
2 magyar-2 román-2 ukrán megye szakembereit összefogtuk és egy határon átnyúló európai pályázat által ezt a rendszert elsőként Európában megvalósítottuk.
Eredmények
1 éven keresztül sürgősségi pszichiátriai állátásban a 3 határmenti régió támogatja egymást, mentális szakemberekből , pszichológusokból és pszichiáterekből álló készenléti egységek, speciális krízisbuszok állnak rendelkezésre. Új protokollokat, új rendszert és szakmai adatbázist dolgoztunk ki.
Következtetés
Rendszerünket szeretnénk egész Európa számára elérhetővé és megvalósíthatóvá tenni, mivel a legtöbb régió önmagában nem képes tömeges katasztrófák sürgősségi pszichiátriai ellátására.
|
|
| 09:55-10:01 | A-0087
Gerincbetegek pszichológiai szűrése és felkészítése
Stoll Dániel Péter, Császár Noémi, Bagdi Petra, Harkai Viktória, Mezei Ágnes, Pataki Natália, Tóth Zoltán
6 perc
A-0087
Gerincbetegek pszichológiai szűrése és felkészítése
Stoll Dániel Péter, Császár Noémi, Bagdi Petra, Harkai Viktória, Mezei Ágnes, Pataki Natália, Tóth Zoltán
Országos Gerincgyógyászati Központ
Egyre több bizonyíték gyűlik arra vonatkozóan, hogy pszicho-szociális változók képesek előre jelezni orvosi beavatkozások kimenetelét, különösen azokban az esetekben, ahol a beavatkozás a fájdalom csillapítására irányul. Az Országos Gerincgyógyászati Központban a pszichológiai ellátás sarkalatos pontja a műtéti betegek lelki állapotának felmérése, amely lehetőséget teremt egy személyre szabott kezelési terv elkészítéséhez, így a pszicho-szociális rizikó csökkentéséhez. A megfelelő intervenció segítségével ezek a rizikófaktorok javíthatóak, vagy utat mutathatnak más típusú kezelések felé, melyek nagyobb valószínűséggel lesznek hatékonyak adott beteg esetében.
Előadásunkban bemutatásra kerül az a komplex ellátási rendszer, amely a járóbetegek szűrésétől egészen a műtétet megelőző és műtét alatti pszichológiai intervenciókig terjed. Ismertetjük a főbb rizikótényezőket, amelyek szerepet játszanak a betegség kialakulásában és a kezelés hosszú távú kimenetében.
|
|
| 10:01-10:07 | A-0088
Gyermekek preoperatív pszichológiai felkészítése
Harkai Viktória, Császár Noémi, Bagdi Petra, Bolczár Szabolcs, Font Orsolya, Mezei Ágnes, Pataki Natália, Stoll Dániel Péter, Varga Péter Pál
6 perc
A-0088
Gyermekek preoperatív pszichológiai felkészítése
Harkai Viktória1, Császár Noémi1, Bagdi Petra1, Bolczár Szabolcs1, Font Orsolya2, Mezei Ágnes1, Pataki Natália2, Stoll Dániel Péter1, Varga Péter Pál1
1 Országos Gerincgyógyászati Központ;2 Pszichoszomatikus Ambulancia Kft.
Az orvosi beavatkozások, de legfőképpen a műtétek minden ember számára jelentős stresszt okoznak. Gyermekek esetében a műtéttel kapcsolatos érzések és viselkedés vizsgálata talán még lényegesebb, hiszen ők kiszolgáltatottabbak és még nem rendelkeznek azokkal az érett megküzdési mechanizmusokkal, mint a felnőttek.
A szakirodalomban már évtizedek óta jelennek meg olyan tanulmányok, melyek szerint a műtétek előtti pszichológiai felkészítés számos pozitív hatással bír – mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek esetében. A gyermekek esetében a posztoperatív viselkedésváltozás bizonyos rizikófaktorok jelenlétében figyelhető meg leginkább, így különösen fontos a gyermekek preoperatív pszichológiai vizsgálata és a szülőkkel történő heteroanamnézis felvétele.
A kutatások hangsúlyozzák, hogy a megfelelő felkészítés következtében a gyermekek műtéttel kapcsolatos szorongása csökken, kooperációjuk javul, kevesebb fájdalomról számolnak be, kevesebb időt töltenek a kórházban és hogy összességében elégedettebbek a műtét eredményével.
A pszichológiai felkészítés és támogatás nem csupán a gyermekek szorongásának csökkentését, illetve jóllétének növelését célozza meg; pozitív hatással van a családtagok érzelmi életére is.
Előadásunkban részletesen kitérünk a nemzetközi szakirodalomban megjelenő fontosabb pszichológiai felkészítések fajtáira és annak hatásaira a műtétek kimenetelére, és beszámolunk az intézetünkben megjelenő ellátásról is. Kiemeljük a kognitív-behaviorális technikák mellett a relaxáció és a hipnózis szerepét, valamint említést teszünk a pszichoszociális intervenciókról is.
|
|
| 10:07-10:13 | A-0116
Szavaink ereje, avagy pozitív szuggesztiók alkalmazásának hatása a betegek transzfúziós igényére
Szeverényi Csenge, Csernátony Zoltán, Simon Tünde, Balogh Ágnes, Varga Katalin
6 perc
A-0116
Szavaink ereje, avagy pozitív szuggesztiók alkalmazásának hatása a betegek transzfúziós igényére
Szeverényi Csenge1, Csernátony Zoltán1, Simon Tünde2, Balogh Ágnes3, Varga Katalin4
1 Debreceni Egyetem, Ortopédiai Klinika;2 Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék;3 független statisztikus, Brüsszel, Belgium;4 ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Affektív Pszichológia Tanszék
Bevezetés
Irodalmi adatok alapján igazolt, hogy a betegek kórházi környezetben, a perioperatív időszakban az őket érő orvosi stresszhelyzetek, a kiszolgáltatottság érzése és a kontrollvesztés miatt spontán módosult tudatállapotba kerülnek, mely állapotban fokozottan érzékenyek az őket érő pozitív és negatív szuggesztiókra különösebb indukció vagy szuggesztibilitást fokozó eljárás nélkül. A Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikáján csípő- és térdprotézis műtéteken spinális anesztéziában áteső betegeknél vizsgálatuk a perioperatív időszakban alkalmazott pozitív szuggesztiók hatékonyságát a transzfúziós igény csökkentésére.
Betegek és módszerek
A prospektív, randomizált vizsgálatba 95 beteg került beválasztásra, amelyből 45 beteg a szuggesztiós csoportba, 50 beteg pedig a kontroll csoportba tartozott. Célunk eléréséhez a szuggesztiós csoportba tartozó betegekkel a műtétet megelőző napon a betegtájékoztatás részeként szuggesztiós elemeket tartalmazó személyes beszélgetést folytattunk, majd a betegek a műtét alatt egy előre rögzített hanganyagot hallgattak. Az adatok elemzéséhez ordinális logisztikus regressziót alkalmaztunk.
Eredmények
A vizsgálat igazolta, hogy a szuggesztiós csoportban több olyan beteg van, akinek egyáltalán nem kellett vért adni (szuggesztiós csoport: 42%; kontroll csoport: 26%), és kevesebb olyan, aki 4 vagy annál több egység vérre szorult volna (szuggesztiós csoport: 7%; kontroll csoport: 20%). Az esélyhányados (OR=2,369, p-érték: 0,0036) alapján a szuggesztiós csoport szignifikánsan kevesebb transzfúzióra szorult a kontroll csoporthoz képest.
Következtetések
Az eredmények alapján elmondható, hogy a pozitív szuggesztiók hatékonyan alkalmazhatók ortopédiai műtéteknél a perioperatív időszakban a transzfúziók mennyiségének csökkentésére. Tekintettel arra, hogy ez a fajta kommunikációs módszer relatíve könnyen megtanulható, alkalmazása nem kerül költségekbe és nem igényel jelentős többlet időtöltést a beteggel, ajánljuk a módszer szélesebb körű használatát.
|
|
| 10:13-10:19 | A-0305
Az orvos személyes szerepe a betegoktatásban
Nagy József
6 perc
A-0305
Az orvos személyes szerepe a betegoktatásban
Nagy József
Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Traumatológia
A szerző a betegoktatás ügyét nagyon aktuálisnak és kiemelten fontosnak tartja.
A mai kor modern eszközös információbőségében igen széles az ismeretek megszerzésének módja. Ennek fontossága mellett, ugyanakkor kiemeli a hagyományos értékeket őrző, örökké változó individuális viszony kialakítását az orvos és a beteg között, mely feltétele minden gyógyító munkának és beteg edukációnak. Hangsúlyozza az orvos szerepét abban, hogy az általa alkalmazott kezelésben hite szilárd legyen, mert csak akkor tud eredményesen gyógyítani, ha e hitét át tudja vinni betegére. Kitér az orvos-beteg viszony alakulásának természetére az idő függvényében, az életkori sajátosságokra, a változó kultúrkörnyezeti körülményekre, az orvos-nővér-gyógytornász és a "mozgásszervi beteg" kontinuális kapcsolatának alakítására.
Rámutat, hogy a betegségek nagymértékben csökkentik a betegek önértékelését és függetlenségét. Ebbe a hibába családtagok, orvosok egyaránt kerülhetnek, de elkerülésükben sokat segíthet a betegoktatás, betegtársaságok kialakítása.
|
|
| 10:19-10:25 | A-0229
Műtét előtti terápiás betegtájékoztatás
Oroszi Julianna
6 perc
A-0229
Műtét előtti terápiás betegtájékoztatás
Oroszi Julianna
Országos Gerincgyógyászati Központ
Műtét előtti terápiás betegtájékoztatás Oroszi Julianna Előadásunkkal a betegoktatás önálló szakterültté válásának fontosságát szeretnénk bizonyítani, azáltal, hogy részletesen bemutatjuk az Országos Gerincgyógyászati Központban – lassan már hét éve - sikeresen és hatékonyan működő műtét előtti terápiás tájékoztatást, betegoktatást.rnBetegoktatást végez minden egészségügyi szakember. Ily módon betegoktatás mindig is a gyógyító munka szerves része volt. Az utóbbi időben azonban megjelent az igény arra, hogy az külön szakterületté váljon, szakma specifikus betegoktatók tevékenykedjenek.rnEnnek számos oka van. Többek között az orvos- beteg viszony átalakulása, az atyáskodó (paternalista) kapcsolatból beteg centrikus, a beteget partnerként kezelő kapcsolat alakult ki. Továbbá a beteg tudni akarja, hogy mi fog vele történni a különböző terápiás kezelések során – élni akar a teljes körű tájékoztatás jogával, az önrendelkezés jogával úgyszintén. Tehát a beteg érvényesíteni akarja a jogait és az orvosnak kötelessége tájékoztatni a beteget. E kettős feladat megoldását elősegítendő jogos az igény arra, hogy a betegoktatás önálló szakterületként jelenjen meg, Magyarországon is. Főként azért, mert hazánkban egyre kevesebb az orvos és egyre több a beteg. Az előadásban a műtét előtti terápiás betegtájékoztatást mutatjuk be. A terápiás tájékoztatás egy folyamat, amely során több módszert kombinálunk. Informálás, tanácsadás, döntéstámogatás, viselkedésmódosítás. Mindezek hatást gyakorolnak az érzelmekre, a betegség megélésének minőségére. Azt bizonyítjuk, hogy a műtét előtti információközlés és tanácsadás csökkenti a szorongást, javítja az együttműködést és ez által elősegíti a gyors gyógyulást.rnA kutatásba 45 beteget vontunk be, akik stabilizációs műtétre érkeztek Intézetünkbe, 23 – nak csak oktató-füzetet adtunk (kontroll – csoport), 22 beteg az orvosi tájékoztatáson kívül, a betegoktató által szóbeli tájékoztatásban is részesült. A felméréseket pszichológiai tesztek, Spielberger-féle állapot-szorongás tesz, Zung-féle depresszió kérdőív segítségével végeztük. Azok a betegek, akik szóbeli oktatásban is részesültek, alacsonyabb átlagpontszámot értek el a Spielberger-féle állapot – szorongás teszteken, mint azok, akik csak a tájékoztató füzeztet kapták meg. A Zung- féle depresszió kérdőív eredményei azt vetítik elő, hogy a szóban oktatott betegek depresszióra utaló jeleket kevésbé mutatnak, mint a kontroll csoport.rn Ezen kívül a tájékoztató füzethez kapcsolódó önálló kérdőív feldolgozásával a tájékoztató füzet olvashatóságát, értelmezhetőségét, annak segítés nyújtását néztük és azt, hogy mennyivel lett nyugodtabb a műtétre váró beteg a tájékoztató füzet elolvasása után. rn A terápiás betegtájékoztatás vonatkozásai információs, jogi, etikai és lelki. Információs, mert csak az informált beteg tud valódi partnerré válni. Jogi, ugyanis a legtöbb műhiba per oka az, hogy a beteg úgy érzi nem kapott elég tájékoztatást és odafigyelést. Etikai, hiszen az etika jelentése érték, ami az ember javát szolgálja. Lelki, mert a betegoktatónak a betegséggel, annak kezelésével kapcsolatos információkon túlmenően hitet és reményt is kell adnia a gyógyuláshoz. rnIntézetünkben 2007 októbere óta több mint 12 000 beteget tájékoztattunk oly módon, hogy a fent ismertetett szempontokat maximálisan figyelembe vettük. A betegek visszajelzései igen pozitívak. Meggyőződésünk, hogy az információval való gyógyítás, közérzetjavítás hozzájárul a gyors felépüléshez. Az Egészségügyi Világszervezet is kimondja, hogy a betegoktatás a betegbiztonsággal kapcsolatos tényezők fontos része. Ugyanis az informált beteg jobb esélyekkel rendelkezik egészségének visszanyerését illetően. Csak az információval ellátott, felkészült beteg lehet valódi partner. Csak így nyerhetjük el az együttműködést.
|
|
| 10:25-10:31 | A-0243
Ergonómiailag helyes eszközhasználat a mindennapokban
Fiszter Ildkó
6 perc
A-0243
Ergonómiailag helyes eszközhasználat a mindennapokban
Fiszter Ildkó
SZTE ÁÓK Ortopédiai Klinika Szeged
A szerzők bemutatnak néhány eszközt, melyeket a mindennapi tevékenységekben használunk.
Amennyiben ergonómiailag helyes eszközöket választunk, nemcsak a mozgásszervi betegségekben hanem egészséges embereknél is biztonságos, hatékony és kényelmes lesz az eszközhasználat.
|
|
| Diszkusszió | | 11:00 | Kávészünet | | 12:00-13:25 | Osteotomiák
Üléselnökök: Farkas Csaba, Kellermann Péter, Wiegand Norbert
|
| 12:00-12:06 | A-0198
A Chiari műtétről (1971-2013)
Mészáros Tamás
6 perc
A-0198
A Chiari műtétről (1971-2013)
Mészáros Tamás
SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika
Bevezetés:
A viszonylag korai életkorban kialakuló secunder coxarthrosis leggyakoribb oka a csípőízületi dyplasia. A csípőízületi dysplasia gyermekkori anatómiai-műtéti korrekciója a coxarthrosis kialakulását időben késleltetheti. A Chiari műtét a dysplasias vápa ízületi felszínének növelését és a combfej fedettségét biztosíthatja.
Beteganyag és módszer:
A Chiari műtét az ismert vápa korrekciós műtétek közül egyedüli, mellyel a vápa terhelési zónája területileg növelhető és emellett a combfej lateralis támaszkodását is biztosíthatja. Az elmúlt évtizedekben végzett több, mint 200 Chiari műtét tapasztalata alapján kiemelendő fontosságú a jó műtéti indikáció és a megfelelő műtéti technika. Optimális műtéti eredmény várható ha az ívelt-ferde osteotomiát közvetlenül az ízületi tok eredése felett végezzük és ezt követően az ízület distalisatioja után a combfej lateralis fedettsége is biztosítható. Ilyen esetben egy csavarral mozgás stabil postoperatív állapot biztosítható. Ismertetjük az együlésben elvégezhető kiegészítő műtéti megoldásokat is (trochanter maior distalisatio, varisalo femur ostetomia, stb.). Az eredmények értékelésében utalunk Budapesti Ortopédiai Klinikán (1971-1980 között) végzett 83 műtét értékelésére, valamint a Szegedi Ortopédiai Klinikán (1989-2013 között) végzett 111 műtét eredményére.
Eredmények:
Adataink bizonyítják, hogy optimális műtéti eredményt a 10-20 életév között végzett műtétektől várhatunk. Számos esetben 30-35 évvel sem alakult ki műtéti ellátást indokló coxarthrosis.
|
|
| 12:06-12:12 | A-0026
Hallux valgus miatt végzett distalis subcapitalis metatarsalis osteotomia
Farkas Csaba, Nagy Attila
6 perc
A-0026
Hallux valgus miatt végzett distalis subcapitalis metatarsalis osteotomia
Farkas Csaba, Nagy Attila
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Okatókórház
Osztályunkon 2005 júliusa és 2009 júliusa között, hallux valgus miatt végzett Distalis Metatarsalis Osteotomia (DMO) eredményeit dolgoztuk fel.
A 13 nőbetegből 11 jelent meg kontroll vizsgálaton. A műtét időpontjában az átlagéletkor 56 (46-67) év volt. Az osteotomia indikációját a beteg panaszai és terhelt lábfelvétel alapján állítottuk fel. A műtétet megelőzően a lábon korábbi sebészeti beavatkozás nem történt. Az eredeti Bösch által leírt műtétet úgy módosítottuk a rotációs hiba elkerülése végett, hogy az I. metatarsus subcapitalis osteotomiáját csúcsával előre, distal felé néző háztető alakúra alakítottuk ki, miután az I. metarsus medialis exostosisát kis metszésből nyíltan, Schede szerint távolítottuk el. A haránt osteotomiát kiegészítettük a m. adductor hallucis brevis McBride szerinti tenotomiájával. Az osteotomiát az eredeti leírásnak megfelelően per cutan, az ujjbegy mediális oldalán bevezetett 2mm-es Krischner dróttal rögzítettük. Műtétet követően 6 hétig a beteg az operált végtagját részlegesen tehermentesítette, sarkán járt, de a láb átgördülése nem volt megengedett. A kontroll röntgen felvételeken követett csontos konszolidációt követően az osteotomiát rögzítő drótot ambulanter távolítottuk el. Dróteltávolítás után valamennyi beteg intenzív ambuláns gyógytornában részesült fokozatos végtagterhelés mellett. A műtét előtti hallux valgus (HV) szög átlaga: 37° (24-50), a preaoperatív intermetatarsalis szög: 16° (10-25). A fájdalom mértékékének átlaga a 0-10-ig terjedő VAS (Visuál Analóg Skálán): 8,7 (5-10).
Az utánvizsgálat átlagosan 79 (63-102) hónappal azaz 6 év 7 hónappal történt a műtétet követően és az alábbi eredményeket kaptuk: HV szög átlaga: 15° (5-44), IM szög átlaga: -2° (-20 - +14). A fájdalom a VAS skálán 2,4 (0-7)-re csökkent. Valamennyi érték szignifikáns különbség Az I. és II. metatarsus közötti hosszkülönbség változás -0,35 mm, ami nem jelent szignifikáns különbséget. A betegek 45% a műtétet kiválónak, 45% jónak, 10% elfogadhatónak értékelte. A műtétet követően szeptikus szövődményünk, sebgyógyulási zavarunk, pin infekciónk nem volt. Metatarsalgia, metatarsus fejnecrosis nem alakult ki. Az osteotomia a drótkivétel időpontjára valamennyi esetben konszolidálódott. Két esetben a metatarsus fej 10°-t plantár felé billent, de ez sem a mozgásterjedelmet nem csökkentette sem fájdalmat nem indikált. A műtétet követően a hallux dorsal flexio átlaga az MTP ízületben: 23° (10-40), plantar flexiojának átlaga: 19° (10-35).
Az általunk végzett módosított Bösch szerinti DMO segítségével jól lehet korrigálni a mérsékelt fokú hallux valgust és metatarsus primus varust. A m. adductor hallucis brevis tenotomiáját az eredeti leírással szemben az I. metatarsus fej jobb sesam csontok feletti fedéséért végezzük. A lateralis ízületi tok behasítása viszont az osteotomia instabilitását okozhatja. A betegek nagyfokú 90%-os elégedettsége bizonyítéka a kedvező műtéti effektusnak.
|
|
| 12:12-12:18 | A-0145
A varisalo-derotalo femurosteotomia eredménye Legg-Calvé-Perthes betegség kezelésében, Klinikánk beteganyagában
Váncsodi József, Bellyei Árpád, Horváth András László, Márkus István
6 perc
A-0145
A varisalo-derotalo femurosteotomia eredménye Legg-Calvé-Perthes betegség kezelésében, Klinikánk beteganyagában
Váncsodi József, Bellyei Árpád, Horváth András László, Márkus István
Mozgásszervi Sebészeti Intézet Ortopédiai Klinikai Tanszék Pécs
Bevezetés: A Legg-Calvé-Perthes betegség világviszonylatban a második leggyakoribb, csípőízületet érintő kórfolyamat a 3-13 éves korosztályban. A kórfolyamat hátterében a femur epiphysisét érintő juvenilis osteochondrosis áll, amely etiológiai háttere a mai napig nem tisztázott, azonban feltételezhető a femur proximalis epiphysisének vérellátási zavara. A betegség jelentős nemi dominanciát mutat (fiú:lány, 3:1) és mintegy 15%-ban kétoldali.
Anyag és módszer: A Pécsi Mozgásszervi Sebészeti Intézet Ortopéd Klinikai Tanszék beteganyát tekintettük át, a 2007-2010 közötti időszakban, Legg-Calvé-Perthes betegséggel diagnosztizált és operatívan kezelt eseteket vizsgáltuk meg. Az említett időszakban 17 esetet találtunk, amelyeket operatívan kezeltünk. A nemi megoszlás 14 fiú és 3 leány érintettséget mutatott, a koreloszlás 3 és 14 év közé esett, a beteganyag átlagéletkora 7,2 év volt. Az operatív indikációt, az anamnézis felvétele, a fizikális státusz megítélése, az objektív és szubjektív panaszok felmérése előzte meg. Röntgen diagnosztikát végeztünk, az AP- és Lauenstein-felvételeket követően, Catterall szerint klasszifikáltuk betegeinket. Minden esetben egyoldali csípőízületi érintettséget találtunk. Összesen 17 esetben végeztünk operatív beavatkozást, amelyek közül n=12 volt tiszta varisalo-derotalo femurosteotomia, n=4 esetben a beavatkozást kiegészítettük adductor tenotomiával ill. n=1 esetben alkalmaztunk kiegészítő Chiari-szerinti medenceosteotomiat. Intraoperatív és postoperatív szövődményt nem tapasztaltunk. Az esetek utánkövetése 2014-ben történt. Tekintettel a beteganyag kifejezett decentralizáltságára, túlnyomó részben kérdőívvel történő felmérést alkalmaztunk, amelyhez összeállítottunk egy 12 kérdésből álló kérdőívet, amely vizsgálta a preoperatív és a jelenlegi fizikális állapotot, illetve az SF36 kérdőívet használtuk, amely egyaránt felméri az operatívan kezelt beteg mentális és fizikális állapotát.
Eredmények: Összesen 11 esetben kaptunk válaszokat a megkeresésekre, amely 65%-os eredményt jelent. A törvényes képviselők segítségével kitöltött kérdőívek a preoperatív időszakban 91%-ban sántításról, 36%-ban enyhe fokú, 36%-ban közepes, 27%-ban erős fájdalomról számoltak be. Az esetek 73%-ban tapasztaltak a szülők a „korosztálynak megfelelő” felső légúti infekciós előfordulást. A posztoperatív időszakra vonatkozó kérdések alapján a gyógyult betegek 82%-a panaszmentessé vált, 18%-ban állt fenn enyhe fokú sántítás. A válaszadó szülők 100%-a elégedett volt a postoperatív állapottal.
Következtetések: Klinikánkon diagnosztizált Legg-Calvé-Perthes betegség esetén preferáltuk a varisalo-derotalo femurosteotomia alkalmazását, szükség esetén kiegészítve adductor tenotomiaval ill. Chiari-szerinti medenceosteotomiaval. Eredményeink –az alacsony betegszám ellenére– összhangban állnak a nemzetközi közlésekkel, a korai postoperatív időszakban, kezelt betegeink jelentős hányada panasz és fájdalommentes. Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy eredményeink nem maradnak el a nemzetközileg publikáltaktól, illetve a varisalo-derotalo femurosteotomia jó megoldás lehet Legg-Calvé-Perthes betegség kezelésére, tekintettel arra, hogy a betegség elnyújtott konzervatív kezelésének lehetősége Magyarországon limitált.
|
|
| 12:18-12:24 | A-0168
Egy Essex-Lopresti sérülés utóélete.
Czinke Zoltán, Németh Zoltán, Szabó Zsolt
6 perc
A-0168
Egy Essex-Lopresti sérülés utóélete.
Czinke Zoltán, Németh Zoltán, Szabó Zsolt
B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Traumatológiai Osztály és Kézsebészeti Centrum
CÉLKITŰZÉS: Egy ritka sérülés ritka szövődményének kialakulását és egyénre szabott megoldását kívánjuk egy sérült kórtörténetén keresztül bemutatni.
MÓDSZER: Egy Essex-Lopresti sérülés balesetének videóját, valamint a primer sérülés röntgenfelvételeit, a műtéti ellátás módját, a beteg utánkövetését és teljes DRUJ instabilitás kialakulását majd annak műtéti megoldását és utókezelését mutatjuk be.
EREDMÉNYEK: Az autóverseny közben elszenvedett sérülést követő primer ellátás során a radius fej mini T lemez synthesisét, a radius és ulna processus styloideus spongiosa csavaros és tűződrótos fixálását végeztük el. 8 hónap után távolítottuk el az implantátumokat. A beteg 10 hónap múlva jelentkezett újabb vizsgálatra. A kialakult jelentős ulna plus jelenség és teljes DRUJ instabilitás miatt egyénre szabottan egy ülésben ulna rövidítő osteotomiát és a DRUJ szalagos stabilizációját végeztük el. A bemutatott módszer jó funkcionális eredményhez vezetett.
KÖVETKEZTETÉS: Esetünk bemutatásával hasonló problémával találkozó kollegáink számára szeretnénk egy megbízható, jó eredményt adó módszert ismertetni.
|
|
| 12:24-12:30 | A-0202
156 lumbosacralis corpodesis hosszú távú után vizsgálata a szomszédos szegmentum szindróma kialakulása szempontjából
Mécs László, Sohár Gellért, Rideg Zoltán, Tóth Kálmán
6 perc
A-0202
156 lumbosacralis corpodesis hosszú távú után vizsgálata a szomszédos szegmentum szindróma kialakulása szempontjából
Mécs László1, Sohár Gellért1, Rideg Zoltán2, Tóth Kálmán1
Szegedi Tudományegyetem,1 Ortopédiai Klinika,2 Idegsebészeti Klinika
Napjainkban egyre több közlemény foglalkozik a gerinc fúziós műtétek utáni szomszédos szegmentum szindrómával. Dolgozatunkban nagy beteganyagon, hosszú távon, homológ betegcsoporton értékeltük betegeink fúzió feletti degeneratív elváltozásait, életminőségét.
Klinikánkon 1992 és 2004 januárja között végzett fúziós műtétekből 156 lumbosacralis corpodesist tudtunk értékelni. A diagnosis minden esetben Mayerding I.-II. stádiumú spondylolisthesis volt. Az átlagos után követési idő 15,7 év volt. Mértük az Oswestry Indexet és a VAS-t: műtét előtt, műtét után, műtét után 1 évvel, 5 évvel és a vizsgálat időpontjában. Rtg felvételeken mértük az ágyéki lordosis nagyságát, a sacrum dőlését, a fúzió feletti intervertebrális rés szögértékét és az intervertebrális rés magasságát.
Az átlagos lordosis műtét előtt 56,5 fok volt, műtét után 52,5 fok, egy éves korban 54,1 fok, öt évvel a műtét után 60,3 fok, az után vizsgálat időpontjában 68,9 fok volt. A változások szignifikánsak voltak (p<0,01). A sacrum dőlésénél szignifikáns eltérést nem találtunk.. A fúzió feletti intervertebrális szögérték műtét előtt műtét előtt 13,1 fok volt, műtét után 12,9 fok, egy éves korban 13,6 fok volt, ezeknél az értékeknél szignifikáns eltérést nem észleltünk. öt évvel a műtét után 15,2 fok, az után vizsgálat időpontjában 16,8 fok volt. Az utóbbi két értéknél a változások szignifikánsak voltak (p<0,01). A műtét feletti intervertebrális rés magassága a csigolyatest szélességéhez képest 30,1% volt, műtét után 31,1 %, műtét után egy évvel 30,8 % volt, ezeknél az értékeknél nem volt szignifikáns eltérés. Műtét után ez az érték 27,9 %-ra csökkent, az után vizsgálat idejében 25,6% volt. Mindkét érték szignifikáns volt (p<0,01).
A Visuális Analóg Skála műtét előtt 8,2 volt, műtét után szignifikánsan csökkent 4,4-re, egy éves korban 4,2, öt évvel a műtét után 6,1, a vizsgálat időpontjában 7,2 volt. Az utóbbi két érték szignifikáns eltérést mutatott. Az Oswestry Index értéke műtét előtt 358 pont volt, műtét után ez 214-re csökkent, egy éves korban 202 pont volt, öt évvel a műtét után 236 pontot mértünk, az után vizsgálat időpontjában 266 pont volt. Utóbbi két érték változása szignifikáns volt (p<0,01).
Spondylolisthesis műtéti megoldása után az első években jó eredményeket kapunk. Később azonban nő a műtét feletti intervertebrális szögérték, csökken az intervertebrális rés, nő az ágyéki lordosis. Ez a degeneratív folyamatnak, instabilitásnak a jelei. Az eredményeket alátámasztja a VAS és az Oswestry index is. A szomszédos szegmentum szindróma kialakulása felhívja a figyelmet a műtét előtti gondosabb kivizsgálásra és műtéti tervezésre.
|
|
| 12:30-12:36 | A-0232 Fiatalok Fóruma előadás
Rossz helyzetben gyógyult clavicula törés utáni osteotomiák eredményei
Pethe Renáta, Török Balázs, Kiss Jenő
6 perc
A-0232
Rossz helyzetben gyógyult clavicula törés utáni osteotomiák eredményei
Pethe Renáta, Török Balázs, Kiss Jenő
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Ortopéd-Traumatológiai Osztály
Célkitűzés.
A clavicula törés az egyik leggyakoribb töréstípus, mely gyógy hajlama általában jó. Ugyanakkor a konzervatív kezelés vagy sikertelen műtéti kezelés után gyakran előfordul, hogy a gyógyulás a törvégek több centiméteres összecsúszása és/vagy jelentős szöglettörés mellett következik be. A rossz helyzetben gyógyult törés a vállöv rövidülése továbbá a subclavicularis tér szűkülete miatt fájdalmas mozgáskorlátozottsághoz és felső végtagi neurológiai tünetekhez vezethet.
Módszer
Osztályunkon 2002 és 2014 között 5 betegnél (3 nő és 2 férfi) végeztünk korrekciós clavicula osteotomiát. A betegek átlag életkora a műtét idején 38 (18-69) év volt. A műtétre átlagosan 3,6 (1-7) hónappal a sérülést követően került sor. 3 esetben felső végtagi neurológiai tünetek, 2 esetben a vállízület fájdalmas mozgáskorlátozottsága miatt került sor a műtétre. A műtét során törekedtünk a clavicula hosszának helyreállítására és a kóros tengelyállásának korrekciójára, melyet ferde síkban végzett ostetomiával és lemezes (KFI DC vagy KFI rekonstrukciós lemez) osteosynthesissel értünk el. A műtét után az operált végtagot levehető kartartóban imobilisaltuk és az első hat hétben aktív elevatiot nem engedélyeztünk. 6 hét után kezdődhettek az aktív elevatios és rotációs gyakorlatok. Egy évig nehéz terhek emelését és nagy erőkifejtés igénylő sportot nem engedtünk.
Eredmények
A clavicula tengelyállásának és hosszának korrekciója minden esetben sikeres volt, az osteotomia átépült. A neurológiai tünetek mindegyik esetben megszűntek és a vállmozgás helyreállt. Egy betegnél sebgyógyulási zavar miatt két alkalommal sebrevíziót majd a fémanyagok eltávolítását végeztük. A szövődmény ellenére az osteotomia gyógyult és a vállfunkció közel teljessé vált. Az elért funkcionális és kozmetikai eredménnyel mindegyik betegünk elégedett.
Következtetés
Felső végtagi neurológiai tüneteket vagy vállízületi funkciózavart okozó, rossz helyzetben gyógyult clavicula törés utáni állapot korrekciós osteotomiával sikeresen orvosolható. A jó eredmény feltétele a gondosan végrehajtott osteotomia stabil osteosynthesissel és gondos utókezeléssel.
|
|
| 12:36-12:42 | A-0267
Humerus osteotomiák segítsgével elért eredményeink
Török Balázs, Kiss Jenő, Pethe Renáta
6 perc
A-0267
Humerus osteotomiák segítsgével elért eredményeink
Török Balázs, Kiss Jenő, Pethe Renáta
Szt. János Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztály Budapest
Humerus osteotomiák segítsgével elért eredményeink
Célkitűzés.
A humerus proximalis harnadának törések esetleges nem kielégítő helyzetben történt gyógyulása- dacára a konzervatív illetve sebészi módszerknek -, illetve születéskori plexussérülés kapcsán törént funkcióvesztés jelentős mozgáskorlátozottsággal jár a betegek számára.
Módszer
Osztályunkon 2001 és 2014 között 12 betegnél (6 nő és 6 férfi) végeztünk korrekciós humerus osteotomiát. A betegek átlag életkora a műtét idején 47 (21-66) év volt. A műtétre átlagosan 38,5 (2-360) hónappal a sérülést követően került sor. 2 betegnél történt korábban sebészeti beavatkozás a töréssel kapcsolatban, 10 beteg konzervatív kezelésben részesült az osteotomiát megelőzően. A betegek fő panasza a mozgáskorlátozottság volt. Csak egy beteg tudta a karját a feje felé emelni.
Az osteotomiák során a humerus proximalis harmadában T lemezes (2 db), szögletstabil rendszereket (Zimmer NCB 5 db, Sanatmetal Vortex 1db) széles DC (2db), csavaros OS (tuberculum OS 1 db), karmos lemezt (1 db) használtunk. A betegeket osteotomiák rögzítési módszerének megfelelően 2-4 hétig immobilizáltuk levehető kartrartóban. A betegek az első naptól kezdve végezhettek könyök illetve kéztornát. A váll mozgatását átlagosan 3 hét (2-6) múlva kezdtük meg.
Eredmények
Az aktív elevatio 60 (40-110) fokról lényegesen, 106,66 (30-140) fora változott. A rotációs mozgások változása főleg a kirotációban mutatkozott meg 32,72 (-15-90) fokról 46,875 (0-90) fokra, berotáció tekintetébnen a műtétet követően minden beteg hátra tudott nyúlni, derekát elérte.
Következtetés
A súlyos funkciózavart okokzó humerus proxmalis harmadi törések elégtelen helyzetben történt gyógyulása esetén a humerus korrekció oszteotomiájának van létjogosultsága a betegek kezelésében. A siker feltétele a properatív tervezés és a stabil oszteoszintézis.
|
|
| Diszkusszió |
| 12:00-13:25 | Kéz-és mikrosebészeti problémák
Üléselnökök: Simonka János Aurél, Tóth Ferenc, Nyárády József
|
| 12:00-12:06 | A-0221
Plexus brachialis sérülések esetén valóban nincs mit tenni?
Pintér Sándor, Simonka János Aurél, Varga Endre
6 perc
A-0221
Plexus brachialis sérülések esetén valóban nincs mit tenni?
Pintér Sándor, Simonka János Aurél, Varga Endre
Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinika
Bevezetés:
Közlekedési balesetek, nagyenergiájú sérülések 1,5 %-ban fordul elő plexus brachialis sérülés. Ez általában több gyök avulsiója, rupturája. A Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikáján 1994 óta foglakozunk plexus brachialis sérültek ellátásával.
Az ellátásra került betegek fele a baleset után több mint 6 hónappal került hozzánk első vizsgálatra, ezeknek a sérülteknek fele a fizioterápiás, rehabilitációs kezelés során értesült a sebészi rekonstrukció lehetőségéről ugyanis az első ellátáskor plexus brachialis sérülésével kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta, hogy azzal „nincs mit tenni”.
Anyag_Módszer:
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő diagnosztikus protokoll és terápiás algoritmus alapján végezzük a műtéteket. A sebészi ellátás során primer idegrekonstrukciós műtéteket: graftolás, intraplexalis vagy perifériás neurotizáció, CC7 transfer végzünk. Másodlagos műtéteket: ízületi desis, izomtranszfer, ínáthelyezés, ideg transzfer érző vagy motoros pótlásra; alkalmazunk. Késői funkció javító beavatkozásokat, funkcionális izomplasztikát is végzünk. Eredményeinket funkcionális méréssel, DASH score-ral, szubjektív véleménnyel értékeljük.
Eredmény:
Az eredményességet alapvetően befolyásolja az életkor, a plexus brachialis sérülés súlyossága, a társsérülések súlyossága és azok ellátásának eredménye valamint az, hogy mennyi idő telt el a sérüléstől a plexus rekonstrukciós műtétek kezdetéig.
Leggyakoribb a C5-C7 avulsió majd a C5-Th1 avulsió, a trunkalis vagy axillaris szakadás ritkábban fordul elő. A legsúlyosabb társsérülés a régióban az a. subclavia vagy a. axillaris sérülése. Az általunk vizsgált 21 ilyen esetben 4 alkalommal az artéria sérülés nem került felismerésre, 4 órán belüli ellátás nem volt, 12 órán belül 2 sérültnél történt érrekonstrukció, 12 órán túl 8 sérült kapott ellátást. A plexus brachialis rekonstrukció idejében egyik érgraftban sem volt keringés.
A spinal accessorius-suprascapilaris neurotizáció M3-ra képes ha elvégezhető. Intercostalis neurotizációt csak akkor végzünk, ha az Oberlin plasztikára nincs lehetőség. A n. radialis-n. axillaris neurotizáció 70 százalékban eredményes. A CC7 transfer tekintettel a hosszú regenerációs időre elsősorban fiatal, kis termetű sérülteknél lehet sikeres. A sebészi beavatkozás, a létrejött idegregeneráció és a neuromuscularis junkció önmagában nem elég, hosszú kitartó fizioterápia szükséges a centrális reorganizáció kialakulásához.
Konklúzió:
Való igaz, hogy plexus brachialis avulsió vagy proximalis többideg szakadás esetén nincs olyan eljárás amivel a sérülés előtti állapot helyreállítható volna azonban a nemzetközi és saját eredményeink is azt igazolják van mit tenni, a sérült komfortja növelhető és rehabilitációja eredményes lehet.
|
|
| 12:06-12:12 | A-0155 Fiatalok Fóruma előadás
Felső végtagon végzett idegtranszplantációk utáni késői eredmények
Rutek Zsuzsanna
6 perc
A-0155
Felső végtagon végzett idegtranszplantációk utáni késői eredmények
Rutek Zsuzsanna
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Célkitűzés: retrospektív vizsgálatunk célja: meghatározni azt, hogy a sérülés típusának, a sérüléstől a műtétig eltelt időnek, valamint a graft méretének, illetve a műtéti módszernek mennyiben van hatása a késői eredményekre.
Anyag és módszer: 1985 és 2010 között 307 betegnél végeztünk idegtranszplantációt. 2000 és 2010 között 26 betegen történt idegtranszplantáció, amelyek közül 11-et a három fő idegen (nervus medianus, ulnaris, radialis) végeztünk, a többi 15 esetet digitalis idegeken .
Eredmények: az értékelést a Highet-séma szerint végeztük. Külön értékeltük a három nagy ideg regenerációs eredményeit sensoros illetve motoros funkció szempontjából, különös tekintettel a transzplantációs technika különbözőségeire.
Következtetés: minden szempontból a legjobb eredményt a direkt idegvarrattal lehet elérni, mindazonáltal megállapítható volt, hogy az interfascicularis graft használata előnyösebb, mint a szimpla epineuralis varrat. Ideális körülmények között végzett, 2cm-nél rövidebb idegtranszplantációk utáni eredmények éppen olyan jók, mint a primer varrat. Amennyiben az ideggraft nagyobb, mint 2cm, és egyidejűleg a sérülésből fakadó negatív tényezők is jelen vannak, a késői eredményeket ez nagymértékben rontja. A végeredményt egyértelműen meghatározza a beteg életkora, és a sérüléstől a műtétig eltelt idő.
|
|
| 12:12-12:18 | A-0104
Csuklótáji blokád - ahogy mi csináljuk
Kandár Zoltán, Szarvas József
6 perc
A-0104
Csuklótáji blokád - ahogy mi csináljuk
Kandár Zoltán, Szarvas József
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Célkitűzés: Előadásunkban a csuklótáji blokád általunk használt változatát szeretnénk bemutatni, melyet rendszeresen alkalmazunk elektív és akut kézsebészeti műtéteknél egyaránt.
Anyag és módszer: A csuklótáji blokádot az elmúlt két évben 110 betegnél alkalmaztuk sikeresen. A csuklót körkörösen lemosva mindhárom, a kéz érző beidegzésében résztvevő ideg (n. medianus, n. ulnaris és n. radialis r. superficialis) vezetéses érzéstelenítését végezzük egyenként 2-2,5 ml 2%-os Lidocain használatával. Vértelenítésként általában a csukló körül körbetekert gumikesztyűt, rövidebb műtéteknél az alkarra felhelyezett pneumatikus mandzsettát alkalmazunk.
Eredmények: A csuklótáji blokádban végzett műtéteinket minden esetben el tudtuk végezni, az anesztezia kiterjesztésére, a műtét feladására nem kényszerültünk. A betegek a műtétet jól tolerálták, a módszerrel kapcsolatos súlyos szövődmény kialakulását nem észleltük. Ritkán előfordult az érzéstelenítés helyén bevérzés, illetve 3-4 napig tartó paresthesia, mely szövődmények spontán gyógyultak.
Következtetés: A csuklótáji blokád kellő körültekintéssel sikeresen alkalmazható a kéz területén végzett elektív és akut kézsebészeti műtéteknél. A módszer előnye, hogy olcsó, könnyen kivitelezhető, a betegek jól tolerálják. A csuklóra felhelyezett gumikesztyűs vértelenítés hosszú ideig jól elviselhető. A módszer jó megoldás lehet szükséghelyzetben is pl. aneszteziológiai kapacitás hiány, illetve általános érzéstelenítésre alkalmatlan kézsérültek esetében is.
|
|
| 12:18-12:24 | A-0201
Szemléletváltozás a lágyrészdefectusok fedésében
Frendl István, Molnár László, Tóth Eszter, Turchányi Béla
6 perc
A-0201
Szemléletváltozás a lágyrészdefectusok fedésében
Frendl István1, Molnár László1, Tóth Eszter2, Turchányi Béla1
1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék;
2 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Invazív Mátrix Osztály Traumatológia Profil
BEVEZETÉS
Előadásunkban a lágyrészdefectusok fedésében bekövetkezett szemléletváltozást szeretnénk bemutatni.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK
Az elmúlt évtizedben a lágyrészdefectusok fedésének ellátási taktikája megváltozott. Bár alapelv maradt az egyszerűbb kezelési módszer felől haladni a bonyolultabb eljárások felé, napjainkban a mihamarabbi végleges rekonstrukcióra törekszünk. Így a lágyrészsérülések primer agresszív, esetleg többszöri debridementje után (second look műtét), már lehetőleg az első héten végleges fedést végzünk. A paradigmaváltásnak köszönhetően a bonyolult eljárás is választható elsőként, ezért előtérbe kerültek az érnyeles lebenyek az ellátás során.
Az elmúlt 5 évben lágyrészdefectusok fedésére érnyeles lebenyt 72 esetben alkalmaztunk az alsó végtagon és 51 esetben a felső végtagon. A szabadlebenyek használata háttérbe szorult.
Az érnyeles lebenyek nagyon életképesek, standard vérellátásúak, a műtét során nincs szükség mikrosebészeti anasztomózisok készítésére, ugyanakkor alkalmazásukkor finom atraumatikus preparálási technika és alapos éranatómiai ismeretek szükségesek.
Az elmúlt 5 évben 12 esetben alkalmaztunk nagykiterjedésű lágyrészdefectusok esetén a végleges fedés előtt vacuum sealing technikát a sebalap feltisztítására és sarjasztására.
EREDMÉNYEK
Az alsóvégtagi lebenyek esetén 87,5%-os, a felsővégtagi lebenyek estén 92%-os teljes lebenytúlélési arányt értünk el. A jó lebenytúlélés elsősorban az atraumatikus technikának, a megfelelő indikációnak, és az igen életképes érnyeles lebenyek alkalmazásának köszönhető.
KÖVETKEZTETÉS
Előadásunkban szeretnénk felhívni a figyelmet a primer alapos agresszív debridementen túl a vacuum sealing technika és az érnyeles lebenyplasztikák előnyeire.
|
|
| 12:24-12:30 | A-0278
Röntgennel nem diagnosztizálható scaphoideum törések egyéb diagnosztikai lehetőségei
Polyák Ilona, Butt Edina, Simonka János Aurél
6 perc
A-0278
Röntgennel nem diagnosztizálható scaphoideum törések egyéb diagnosztikai lehetőségei
Polyák Ilona1, Butt Edina2, Simonka János Aurél2
1 Diagnoscan Magyarország Kft.;2 SZTE Traumatológiai Klinika
Bevezetés:
Előadásunk célja ismertetni milyen egyéb képalkotó diagnosztikai eljárások állnak rendelkezésünkre a rtg által nem diagnosztizálható, de panaszt okozó csukló sérülések esetén.
Anyagok és módszerek:
Rertospektív tanulmányunk során az elmúlt két évben klinikánkon előforduló scaphoideum törések esetén vizsgáltuk, hogy hány százalékban nem volt egyértelmű a primer vizsgálat során a törés. Amennyiben az ismételt rtg során sem sikerült törést egyértelműen igazolni vagy kizárni és a beteg panaszai továbbra is fennálltak, más diagnosztikai módszert a törés kimutatására.
Eredmények:
Rtg által nem igazolt törés esetén jó szenzitivitással és specificitással mutatható ki a törésvonal MR vizsgálattal. A CT vizsgálat szenzitivitása ennél valamelyest kisebb.
Következtetés:
Negatív rtg esetén a friss scaphoideum törés kimutatására az MR vizsgálat a legérzékenyebb.
|
|
| 12:30-12:36 | A-0297
Kell-e operálni a friss scaphoideum törést?
Simonka János Aurél, Kovács Milán, Butt Edina, Polyák Ilona, Varga Endre
6 perc
A-0297
Kell-e operálni a friss scaphoideum törést?
Simonka János Aurél1, Kovács Milán1, Butt Edina1, Polyák Ilona2, Varga Endre1
1 Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Traumatológiai Klinika;2 Diagnoscan Kft.
Bevezetés: A friss scaphoideum törés kezelésében a Herbert csavaros osteosynthesis került előtérbe a konzervatív töréskezeléssel szemben. Előadásunk célja ismertetni a műtéti kezelés eredményeit.
Anyag és módszer: Szerzők prospektív vizsgálat során 100 friss scaphoideum törés Herbert csavaros kezelés eredményeit vizsgálták klinikai és radiológiai utánkövetéssel. A műtét után gipszrögzítést csak 5 esetben alkalmaztak.
Eredmények: Szerzők 94 esetben teljes radiológiai gyógyulást értek el (43 esetben már a 8. héten végzett vizsgálatkor!), 2 esetben klinikailag panaszmentessé vált a sérült. de a radiológiai átépülés nem volt teljes. Három esetben álízület alakult ki, amit egyéb módszerrel kezeltek. Egy esetben septicus szövődmény alakult.
Következtetés: A friss scaphoideum törés Herbert csavaros rögzítése javasolt, mert gyorsabb és biztosabb törésgyógyulást lehet e módszerrel elérni és a gipszrögzítés hátrányai is kiküszöbölhetők.
|
|
| 12:36-12:42 | A-0128
A Stryker Twin-Fix csavarral szerzett kezdeti tapasztalataink
Tompa Szabolcs, Iszlai Zalán, Úrfi László, Nagy József
6 perc
A-0128
A Stryker Twin-Fix csavarral szerzett kezdeti tapasztalataink
Tompa Szabolcs, Iszlai Zalán, Úrfi László, Nagy József
Semmelweis Korhaz , Kiskunhalas
Az utobbi evtizedekben vilagszerte egyre tobben alkalmazzak a csavaros osteosynthesist a scaphoid toreseinel, ill. pseudoarthrosis eseten, lehetoseg szerint minimal invaziv modon. Dislocalt toreseknel a konzervativ terapia altalaban nem elfogadott. Dislocatio nelkuli esetben ugyan a tores elegendo hosszusagu rogzites utan gyogyul, am a rogzites idotartama hagyomanyosan 12 het. A mutet a konzervativ therapiahoz kepest lenyegesen leroviditi a rehabilitaciot, gyakran azonnali mozgasstabilitast tesz lehetove. A mutethez rendelkezesre allo implantatumok szama fokozatosan bovult (AO KFI csavar, Herbert csavar, Acutrac)
2012 augusztusa ota alkalmazzuk a Stryker Twin-Fix csavart osztalyunkon, mely a Herbert csavar elven mukodik, azonban a csavar konstrukcioja miatt a kompresszio merteke szabalyozhato.
Az implantatummal kapcsolatos kezdet tapasztalatainkrol szamolunk be esetbemutatasokon keresztul
|
|
| Diszkusszió |
| 08:30-09:30 | Csípő és térdprotetika aktuális kérdése II.
Üléselnökök: Tóth Kálmán, Lakatos József, Török László
|
| 08:30-08:36 | A-0284
Jelentős extra - illetve intraartikuláris tengelyeltérések megoldása primer revíziós rendszerrel-
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
6 perc
A-0284
Jelentős extra - illetve intraartikuláris tengelyeltérések megoldása primer revíziós rendszerrel-
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
Egészségügyi Centrum Ortopédiai Osztály Kecskemét
A jelentős varus illetve valgus irányú térdízületi tengelyeltérések megoldása alapos műtét előtti tervezést , előkészítést igényel. A deformitás értelmezése a megoldás sikerének a kulcsa.
Az elmúlt 3 év során 26 esetben végeztünk jelentős térdízületi tengelyeltérés miatt térdprotézis beültetést revíziós rendszer alkalmazásával. Műtét előtt összehasonlító teljes végtag felvétel segítségével elemeztük a deformitást. Meghatároztuk annak jellegét -extra-intraartikuláris voltát, megterveztük a kívánt korrekciót .Értékeltük a deformitás fixáltságát. Ezek figyelembevételével PS , condylar constrain, roteting hinge implantatum biztosítása mellett végeztük el a beavatkozást. Egy esetben az extraartikuláris deformitás jellege miatt egy ülésben femur osteotomiával együtt végeztük el a beavatkozást.
A szerzők bemutatják a varus illetve valgus deformitás intaroperaív balance beállítási technikáit.
A vizsgáltuk a deformitás eredetét, a nemek közti megoszlást, életkort. A beavatkozást vértelenségben végeztük, a műtéti idő egyik esetben sem lépte túl az optimálisnak tartott 120 percet. A szerzők vizsgálták a postoperativ vérvesztést, az elért tengelykorrekciót. Postoperatív , 3 hónapos illetve éves radiológiai kontroll vizsgálattal követik után betegeiket. A vizsgált beteganyagban intra- illetve postoperatív szövődményt, sebgyógyulási zavart nem észleltek, mélyvénás folyamat nem igazolódott.
A jelentős térdízületi tengelyeltérések sikeres megoldásának a kulcsa a deformitás elemzése, ehhez elengedhetetlenül szükséges a teljes végtagot magába foglaló radiológiai kép. A rendelkezésre álló revíziós rendszerek lehetőséget biztosítanak a kívánt és szükséges tengely korrekcióra valamint a megfelelő lágyrész balance beállítására.
|
|
| 08:36-08:42 | A-0287
Szánkóprotézis konverziója - Egyszerű-e a " könnyű" revízió ?
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
6 perc
A-0287
Szánkóprotézis konverziója - Egyszerű-e a " könnyű" revízió ?
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
Gyógyintézeti Centrum Kecskemét Ortopédiai Osztály
Általában a szánkóprotézis revízióját a könnyű esetek közé soroljuk. Magának a protézisnek az egyik előnyeként tartjuk számon a relatíve kis csontvesztést a beültetés során.
2008-2013 között 170 primer unicondylaris felszínpótló beültetés mellett 77 esetben végeztünk konverziót.
Előadásunkban arra a kérdésre keressük a választ vajon nevezhetjük -e könnyű revíziónak a szánkóprotézis konverzióját.
Ennek érdekében vizsgáltuk beteganyagunk nem illetve életkorbeli megoszlását, a primer műtét óta eltelt időt. A revízió diagnózisa és a beavatkozás között eltelt időt.
21 esetben a konverziót revíziós implantatummal tudtuk megoldani. Valamennyi esetben a tibialis komponens állapota igényelte augment / csont vagy fém alkalmazását valamint szár használatát. A lágyrészbalance megoldására minden esetben PS implantátum használata elégségesnek bizonyult.
A radiológiai kép elemzése során a fibula fejet elérő illetve meghaladó lazult zóna mindenképpen szükségessé teszi revíziós háttér biztosítását. Idejében észlelt és megoldott unicondylaris felszínpótló protézis lazulása esetén várhatjuk el annak csontmegörző előnyét.
|
|
| 08:42-08:48 | A-0293
Térdprotetizálást követő dézis intramedullaris implantatummal
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
6 perc
A-0293
Térdprotetizálást követő dézis intramedullaris implantatummal
Kovács Gyula, Janositz Gábor, Klára Tamás
Gyógyintézeti Központ Kecskemét Ortopédiai Osztály
Revíziók során minden esetben a cél az ízület megtartása. Tevékenységünk során azonban időnként szembesülnünk kell olyan esetekkel amikor akár technikai okok miatt akár a beteg állapota okán dézist vagyunk kénytelenek megajánlani betegünknek.
A magunk gyakorlatában ilyenkor fixateur externe-t alkalmaztunk. A rendszer számos előnye mellett , jó néhány kedvezőtlen tulajdonsága miatt más rögzítési megoldások felé fordultunk. Alkalmaztunk intramedullaris szegezést a trochanter tájékról bevezetett szög alkalmazásával , illetve a térdízület felöl ante-retrográd bevezetett reteszelt szög segítségével. Egyik megoldás sem igazolta vissza az előzetes elvárásainkat.
Az elmúlt 3 évben a Waldemar Link cég intramedullaris rögzítő eszközét alkalmaztuk 9 esetben.
Elemeztük a betegeink protézis előéletét, nem illetve életkor szerinti megoszlásukat, A beavatkozást vértelenségben végeztük így csak a postoperatív vérvesztést volt módunkban mérni, mely átlagosan 230 ml volt. A beavatkozás implantációs igénye 10 perc . Rtg képerősítő használatát nem igényli a beavatkozás jól vizualizálható az operatőr számára. A betegek postopearatív fájdalomcsillapító igénye minimális, rehabilitációjuk jelentősen felgyorsul. A hospitalizációs igény 3-4 nap.
Az eszköz használatát a minimális műtéti megterhelés, jelentősen megkönnyült rehabilitáció és a biztos , stabil rögzítés miatt ajánljuk.
|
|
| 08:48-08:54 | A-0329
Fiatal korban beültetett térd TEP hosszú távú utánkövetése
Sohár Gellért, Greksa Ferenc, Gyetvai András, Mécs László, Tóth Kálmán
6 perc
A-0329
Fiatal korban beültetett térd TEP hosszú távú utánkövetése
Sohár Gellért, Greksa Ferenc, Gyetvai András, Mécs László, Tóth Kálmán
SZTE ÁOK Ortopédiai Klinika
Az elmúlt években nagy mértékben növekedett a teljes felszínpótló térdprotézis (TEP) beültetések száma. A fiatal életkorban (55 éves kor alatt) kialakult térd ízületei arthrosis ellátása továbbra is vitatott. A nemzetközi irodalomban is csak kevés kutatás elemezte hosszú távon ezen korcsoportban végzett TEP beültetések kimenetelét.
A primer gonarthrosis a leggyakrabban előforduló nagyízületet destruáló folyamat. 65 éves kor felett radiológiai prevalenciája 20–34%, melyhez kb. 7–11%-ban társulnak kezelést igénylő klinikai panaszok. Súlyos, több compartmentet érintő porckárosodás esetén TEP beültetése javasolt. Hagyományosan a protetikai megoldást lehetőség szerint minél később (általában 60 éves életkor felett) választjuk. Alacsonyabb életkor illetve fokozott aktivitás fokozza a lazulás esélyét.
A tanulmányunk célja a fiatal életkorban ( 55 éves kor alatt) az SZTE ÁOK Ortopédiai Klinikán 1998 és 2004 között beültetett térd TEP-ek tartósságának és hatékonyságának hosszú távú utánkövetése. Tapasztalatunkat a közölt nemzetközi eredményekkel szerettük volna összehasonlítani.
Az adott időszakban összesen 63 beteget (75 térd) operáltunk. Az operáció időpontjában az átlagos életkor 50,3 év volt (SD:5.3, min 31, max:55, median:52). A betegek operált térdének funkcionális és klinikai állapotát az American Knee Society Score segítségével értékeltük a műtét előtt, 6 hetes kontrollkor és utolsó megjelenéskor. Kaplan-Meier túlélési statisztikát alkalmaztunk, amelynek végpontját a revízió illetve elhalálozás jelentette. A műtétet indikáló diagnózis 51 beteg (58 térd) esetében gonarthrosis volt, 12 beteg (17 térd) térd ízületi destructióját pedig rheumatod arthritis (RA) okozta. Az operált betegek nemek szerinti eloszlása 19 férfi (ebből 1 RA miatt) 22 térd és 44 nő beteg volt. Az RA csoportba eső betegek átlagéletkora jelentősen fiatalabb volt (46 év), mint a degeneratív csoportba tartózóké (51,5 év). Az utánkövetési időszak során 8 beteg (11 térd) elhalálozott (12.5%), átlagosan 5 évvel a műtétet követően. Egyik esetben sem volt közvetlen kapcsolat a halál oka és a műtét között. Szétbontva szintén jelentős eltérés mutatkozott a két csoportban, RA esetén 25%, míg arthrosisban 9.8% volt a mortalitas. A vizsgálatból 6 beteg (7 térd ) esett ki, mivel közvetlenül a műtét után időszaktól nem tudtuk utánkövetni az állapotukat. 49 beteg (57 térd) vizsgálatát sikerült hosszútávon elvégezni átlagosan 12 éven át. 2 esetben kellet korai térd TEP reviziós műtétet végezni septicus szövődmény miatt. Asepticus lazulást pedig egy esetben észleltünk.
Eredményeinket összehasonlítva a nemzetközi irodalomban közöltekkel, megállapítható, hogy hosszútávon érdemes a fiatalkorú betegek számára felajánlani a térd TEP beültetést mint lehetőséget súlyos térd ízületi destructióban.
|
|
| 08:54-09:00 | A-0177
Fix és mobil spacer alkalmazásával szerzett tapasztalataink kétüléses szeptikus térdízületi endoprotézis revíziók esetében
Greksa Ferenc, Sohár Gellért, Nagy Ernest, Tóth Kálmán
6 perc
A-0177
Fix és mobil spacer alkalmazásával szerzett tapasztalataink kétüléses szeptikus térdízületi endoprotézis revíziók esetében
Greksa Ferenc, Sohár Gellért, Nagy Ernest, Tóth Kálmán
SZTE Ortopédiai Klinika
Bevezetés: A térdízületi protézis beültetés az ortopédia egyik legnagyobb vívmánya. A gondos műtét előtti kivizsgálás, a gondos műtéti technika és sebkezelés ellenére a szeptikus szövődmények aránya 1-2%. Vizsgálatunk célja a szeptikus szövődmény miatt végzett kétüléses reimplanátációkkal szerzett tapasztalataink összegzése fix és mobil spacer alkalmazása esetén. Mindkét módszernek megvannak az előnyei és hátrányai, az utánvizsgálat során azonban nem észleltünk lényeges különbséget a funkcionális eredményben.
Anyag és módszer: 2006 és 2013 között klinikánkon 20 kétüléses revíziós műtét adatait elemeztük. 14 esetben fix spacert alkalmaztunk a betegek átlagéletkora 67 ( 47-80) év volt, 10 esetben jobb, 6 esetben bal oldalon végeztük a műtétet.4 esetben unicondylaris, 12 esetben total endoprotézis beültetés volt a primer műtét. A szeptikus protézis eltávolítására átlagosan 3,5 évvel ( 8 – 68 hónap ) a műtét után került sor. A spacer átlagosan 27 hétig volt az ízületben ( 12 -58 hét). 6 betegnél mobil spacert alkalmaztunk, 1 unicondylaris és 5 total endoprotézis esetében a protézis eltávolítására átlagosan 3 évvel (9 - 72 hónap) a primer beültetés után került sor 3 esetben bal,3 esetben jobb térdízületből. A spacer átlagosan 21 hétig volt az ízületben (12- 48 hét). Az utánkövetési idő a fix spacer csoportban a reimplantációt követően 22 hónap ( 3-64 hónap),a mobil spacer csoportban 31 hónap (3-54 hónap) volt. Minden esetben ( CMW1 Gentamycin- DePuy) magas viszkozitású csontcementet használtunk, melyben minden alkalommal további 1g Gentamycint, vagy 2 g Vancomycint kevertünk. A mobil spacereket manuálisan készítettük a műtét során, vizsgáltuk a kitenyésztett kórokozókat, az utánvizsgálat során vizsgáltuk az ízület mozgásterjedelmét. Minden esetben revíziós protézist alkalmaztunk, a csonthiány által kívánt augmentációval.
Eredmények: Egy esetben észleltük a revíziós protézis reinfekcióját. Antibiotikum szupresszió mellett, lényeges csontvesztés nélkül, minimális fájdalommal, időnkénti sipolyozással él a beteg. A revíziót minden esetben 3 hetente, egymás után 3 alkalommal végzett negatív aspiráció, normális CRP érték, és a gyulladás fizikális jeleinek megszűnése után végeztük csak el. A fix spacerek esetében a flexió átlagos terjedelme az utánvizsgálat során 96 fok ( 25-150 fok), mobil spacerek esetében 93 fok volt (40-120 fok).
Következtetés: Kellő feszesség mellett behelyezett fix spacer, brace alkalmazásával kooperáló beteg esetében szövődmény nem lépett fel. Lényeges csontvesztést nem észleltünk, de a feltárás, az immobilizáció sarjszövet képződés, hegesedés miatt nehezebb volt, 5 esetben a quadriceps ín háztető tenotómiájára volt szükség a feltárás során. A fix spacer a térd átmeneti merevsége miatt a beteg számára nehezebben tolerálható. A mobil spacer lehetővé tesz némi mozgást, a beteg számára könnyebben viselhető, kisebb a hegesedés, könnyebb a feltárás és a reimplantáció. Előfordulhat azonban a spacer törése, elmozdulása illetve észleltük, hogy a mozgás időnként a femorális spacer és a femur között indul meg, jelentős csontvesztést okozva. Utánvizsgálatunk során lényeges funkcionális különbséget nem észleltünk a két csoport között, a kicsi esetszám miatt érdemi ajánlással nem tudunk élni. A fent említett előnyök miatt a jövőben precízebb technikával a mobil spacer alkalmazását kívánjuk előtérbe helyezni.
|
|
| 09:00-09:06 | A-0247
Lágyrészspacerrel szerzett korai, de biztató tapasztalaink
Szűcs Attila, Kocsis Koppány, Hangody László, Szerb Imre
6 perc
A-0247
Lágyrészspacerrel szerzett korai, de biztató tapasztalaink
Szűcs Attila, Kocsis Koppány, Hangody László, Szerb Imre
Uzsoki Utcai Kórház
Célkítűzés: Az Uzsoki Kórház Ortopéd-Traumtológiai osztályán az elmúlt években kezdtük lágyrész spacert alkalmazni nagy ízületi endoprotetikai műtétek korai felületes fertőzési kezelésére.
Anyag és módszer: Az elmúlt 5 évben 10 alkalommal helyeztünk be lágyrész spacert. 4 esetben térd, 6 esetben csípőízületi protézis beültetéseket követően, férfi-nő arány 6/4, életkoruk 52-79 év között volt. Az esetek nagy részében a spacereket eltávolítottuk
Eredmények: Az esetek nagyrészében a protézis megőrzésre került, csak 3 esetben kényszerültünk a protézis eltávolítására.
Konklúzió: Az irodalmi adatok ellenére osztályunkon a lágyrészspacerek alkalmazásával bíztató eredményeket értünk el.
|
|
| Diszkusszió | | 09:50-11:00 | Csípő és térdprotetika aktuális kérdései III.
Üléselnökök: Bellyei Árpád, De-Jonge Tamás, Kádas István
|
| 09:50-09:56 | A-0073
Csípőrögzítő brace használatának eredményei protézis ficam után.
Skaliczki Gábor, Kovács Krisztián
6 perc
A-0073
Csípőrögzítő brace használatának eredményei protézis ficam után.
Skaliczki Gábor, Kovács Krisztián
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika
Célkitűzés
Csípőprotézis beültetés után az egyik leggyakoribb szövődmény a protézis ficama. A kialakult ficam kezelésével kapcsolatban nincs konszerzus: a repositiót követően felhelyezésre kerülhet csípő brace, de a rögzítőt egyes szerzők nem használják. Célunk az volt, hogy megvizsgálajuk saját beteganyagunkban a brace-el kezelt ficamok kezelésének eredményességét.
Anyag és módszer
Munkánkba a 2010. és 2013. közötti időszaban klinikánkon protézis ficam miatt kezelt betegeket vontuk be. Az első ficam repositióját követően minden beteg brace rögzítésben részesült 6 hétig. Megvizsgálatuk a betegek röntgen felvételeit, meghatároztuk az implantátumok helyzetét, méretét, feljegyeztük a korábbi műtétek számát, valamint azt, hogy a kezelés sikeres volt-e, azaz létrejött-e újabb ficam.
Eredmények
32 beteget vontunk be vizsgálatunkba, közülük 24 esetben az instabilitás a kezelés után megszűnt. 8 betegnél nem sikerült konzervatív kezeléssel uralni az instabilitást: 5 esetben ismételt műtétet kényszerültünk végezni, egy beteg instabilitását műtét ellenére sem sikerült uralni, egy betegünk pedig nem egyezett bele ismételt beavatkozásba. A vizsgált tulajdonságok közül egyedül a megelőző műtétek száma tűnt fontosnak: instabil betegeinknél átlagosan a ficam előtt 3.4 műtét történt, szemben a többi beteg átlagosan 2 műtétjével. A recidív ficamot szenvedett 8 beteg közül 5-nek megelőzően szeptikus komplikációja volt.
Következtetés
A brace használatával a csípőprotézisek ficamai eredményesen kezelhetőek az esetek többségében, azonban többszörös megelőző beavatkozások vagy korábbi szeptikus komplikáció esetén, lehetséges, hogy aktívabb kezelési forma választása lenne szerencsés.
|
|
| 09:56-10:02 | A-0152
Perifériás neurológiai szövődmények kialakulása csípőprotézis beültetés után.
Szendrői Miklós, Sallai Imre, Skaliczki Gábor
6 perc
A-0152
Perifériás neurológiai szövődmények kialakulása csípőprotézis beültetés után.
Szendrői Miklós, Sallai Imre, Skaliczki Gábor
Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika
Célkitűzés
Csípőprotézis beültetés után esetlegesen kialakuló neurológiai szövődmény jelentősen megnehezíti a gyógyulást és meghosszabbítja a rehabilitációt. Célunk az volt, hogy felmérjük beteganyagunkban a csípőprotézis műtét után tapasztalt neurológiai szövődmények előfodulási gyakoriságát, jellegét és a sérülés kimenetelét.
Anyag és módszer
Retrospektív munkánkban a 2006. és 2013. közötti időszakban operált 4844 beteget anyagát tekintettük át, közülük azok kerültek be a vizsgálatunkba, akiknél perifériás neurológiai szövődmény alakult ki. Esetükben azonosítottuk az érintett ideget, rögzítettük a műtét és a feltárás típusát, esetleges luxációk kialakulását, a műtét során létrehozott végtagnyújtás mértékét, a kialakult sérülés jellegét, kimenetelét. Összefüggést kerestünk a kialakult szövődmény és a vizsgált tulajdonságok között.
Eredmények
Összesen 43 esetben (0.008 %) alakult ki idegsérülés. Az esetek kétharmadában revíziós műtét során, vagy dysplasiás esetben jött létre a szövődmény, mely a leggyakrabban (26 eset - 60 %) a nervus femoralist érintette. Betegeink döntő többségénél az idegfunkció teljes egészében visszatért, 5 betegnél maradt vissza tartós károsodás.
Következtetés
A neurológiai szövődmény igen ritkán alakul ki csípőprotézis beültetés után, leggyakrabban a femoralis ideg érintett. Konzervatív kezeléssel az esetek döntő többségében jó eredményt lehet elérni.
|
|
| 10:02-10:08 | A-0163
Periprotetikus femurtörések ellátásával szerzett tapasztalataink
de Jonge Tamás, Vadon István, Hepp Balázs
6 perc
A-0163
Periprotetikus femurtörések ellátásával szerzett tapasztalataink
de Jonge Tamás, Vadon István, Hepp Balázs
Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Ortopédiai Sebészeti Osztály
Bevezetés. A csípőprotézisek szárkomponense közelében bekövetkező femurtörések előfordulási gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat. Jelen előadás célja a Vancouver B és C típusú törések kezelésével szerzett tapasztatok bemutatása, retrospektív vizsgálattal.
Beteg és módszer. A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Ortopédiai Sebészeti Osztályán 2006. január 1. és 2013. december 31. között 20 beteget kezeltek periprotetikus femurtörés diagnózisával. A törések osztályozására a Vancouver-féle beosztást alkalmazták. A B1 és C-típusú törések kezelése során cerclage drótos-, DC-lemezes-, szögletstabil csavar-lemezes osteosynthesis közül választottak. A B2- és B3-típusú törésekre a femoralis komponens cseréjét végezték hosszú szárú revíziós implantatummal. Szerzők retrospektíve vizsgálták a diagnózis felállítása és definitív kezelés között eltelt időtartamot, a törés típusát, az alkalmazott kezelés típusát, az operált csípő állapotát a Harris Hip Score alapján, valamint a szövődményeket.
Eredmények. A vizsgált időszakban 11 nőt és 9 férfit kezeltek periprotetikus femurtörés diagnózissal. A betegek átlagéletkora 71 év volt (53-82 év). 16 esetben a primer protézis, 4 esetben a már revideált szárkomponens körül alakult ki a femur törése. A protézis beültetése (ill. cseréje) óta eltelt átlagos idő 8 év volt (3 hónap – 18 év). A Vancouver-klasszifikáció szerinti B1-es csoportba 8 eset, a B2-es csoportba 9 eset, a B3-as csoportba 2 eset, a C-csoportba 1 eset volt besorolható. Valamennyi esetben műtéti kezelés történt. A kórházi bekerülés és a műtéti kezelés között eltelt átlagos idő 4 nap volt (1-12 nap). Cerclage drótos osteosynthesist 3 esetben, DC-lemezes osteosynthesist 3 esetben (egy esetben cerclage-zsal kiegészítve), szögstabil csavar-lemez osteosynthesist 3 esetben (mindhárom esetben kábellel kiegészítve), szárcserét hosszú revíziós cementes implantátummal 1 esetben, cement nélküli hosszú implantátummal 10 esetben (9 esetben cerclage-zsal kiegészítve és ugyancsak 9 esetben distalisan reteszelve). A felülvizsgálatokon 11 beteg jelent meg (5 beteg elhunyt, 4 nem válaszolt a megkeresésre). Az átlagos utánkövetési idő 24 hónap volt (4-48 hónap). A HHS átlagos értéke 67 pont volt (28-91). Major szövődményt a 20 esetből 10 betegnél észleltünk: ostesynthesishez használt fémanyagok törése/szakadása/lazulása 3 esetben, mélyinfekció 3 esetben, a protetizált csípő ficama 3 betegnél, fatális kimenetelű pulmonális embolia 1 esetben fordult elő.
Következtetések. A periprotetikus femurtörések megoldása nagy kihívást jelent az ortopéd sebész számára. A súlyos állapotban lévő betegek megfelelő, gyors és végleges ellátása nagy felkészültséget feltételez mind az ellátó orvost, mind a műtői felszereltséget illetően. A betegség magas szövődményrátája ösztönöz a szóba jövő megoldási lehetőségek közül az adott estre leginkább megfelelő kezelési mód kiválasztására, a műtéti technika tökéletesítésére, a műtétig eltelt idő csökkentésére. Ortopéd-traumatológiai határterületi probléma lévén, szerzők javaslatot tesznek –saját intézményükben alkalmazott és jól bevált gyakorlat alapján-, hogyan lehet elkerülni az esetleges „kinek a feladata ellátni a periprotetikus törött beteget?” c. vitákat.
|
|
| 10:08-10:14 | A-0220
Sanat-R2 revíziós szár használatával szerzett tapasztalataink
Csernátony Zoltán, Bazsó Tamás
6 perc
A-0220
Sanat-R2 revíziós szár használatával szerzett tapasztalataink
Csernátony Zoltán, Bazsó Tamás
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Ortopédiai Klinika
Bevezetés:
A csípőízületi endoprotetikában a revíziós műtétek száma növekvő tendenciát mutat, mely a sebészek részéről nagyfokú körültekintést, megfelelő felkészültséget igényel. Különösen nehéz helyzet elé állítják az operatőrt azok az esetek, amikor a komponensek cseréje a hagyományos – primer műtétek során használt- implantátumokkal nem kellő biztonsággal megoldható. Az implantátum gyártó cégek kínálatában számos, a kifejezetten bonyolult esetek megoldására kifejlesztett revíziós rendszer elérhető.
Anyag és módszer:
Intézetünkben 2011 novembere óta alkalmazzuk a Sanat-R2 moduláris revíziós szárakat. 2014 márciusáig 20 alkalommal ültettünk be ilyen implantátumot, 15 alkalommal első revízió során, 4 alkalommal ismételt revízió során, 1 alkalommal combnyaktörést követően primeren alkalmaztuk. A 15 első alkalommal végzett revízióból 6 esetben vápa- és szárcsere, 5 alkalommal csak szárcsere történt. Periprotetikus törés miatt 4 alkalommal végeztünk elsődleges revíziót. Az ismételt revíziók közül 3 a korábbi implantátum törése, 1 szárlazulás miatt vált szükségessé.
Eredmények:
Az operált betegek között jelenleg a leghosszabb utánkövetési idő 28 hónap. További revízióra 2 beteg esetében volt szükség, egy esetben szeptikus szövődmény, egy esetben a műtéti területben kialakult hematóma miatt. Egy betegünket a korai posztoperatív szakban elvesztettük. A betegek túlnyomó része elégedett, panaszaik jelentős mértékben enyhültek.
Összefoglalás:
Összefoglalva elmondható, hogy egy drága importot kiváltó, sokoldalúan felhasználható, moduláris csípőprotézis rendszert alkot a Sanat-R2 protézis szár, amihez ráadásul egy már korábbi előadásunkban bemutatott moduláris váparendszer is kapcsolódik. Az általunk bemutatott esetek jelentős részét ilyen rendszerű protézis nélkül nem tudtuk volna megoldani.
|
|
| 10:14-10:20 | A-0292
Revíziós csípőprotézis műtéteink tíz éves retrospektív vizsgálata
Széplaki Attila, Pethes Ákos, Szalai Szilvia, Mészáros Ádám, Kiss Jenő
6 perc
A-0292
Revíziós csípőprotézis műtéteink tíz éves retrospektív vizsgálata
Széplaki Attila, Pethes Ákos, Szalai Szilvia, Mészáros Ádám, Kiss Jenő
Szent János Kórház, Ortopédia-Traumatológia, Budapest
Célkitűzés: A Szent János Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályán végzett csípőprotézis revíziós műtétek utánvizsgálatát végeztük. Ezen műtétek eredményességi rátáját mértük fel, különös tekintettel azokra a beavatkozásokra, amelyek esetén csontpótlást alkalmaztunk.
Módszer: Osztályunk 2000. január 1. - 2012. december 31. közötti dokumentációs anyagát felhasználva vegeztük a műtétek elemzését.
Eredmények: a vizsgált időszakban 361 csípőprotézis-revíziót végeztünk, 300 esetben aszeptikus lazulás miatt, ezen belül 138 izolált vápacserét, 78 esetben izolált szárcserét és 84 esetben pedig mindkét komponens cseréjét végeztük. Elemeztük a luxatio miatti véres repozicíók, protézis-szártörések, protézis-fej cserék, szeptikus szövödmény miatti revízióinkat is.
Következtetések: utánvizsgálataink során eredményességi rátánk az irodalomból ismert átlag adatokhoz képest lényeges eltérést nem mutat. A csipőizületi protézis revíziók eredményessége, problémamentes beültetés esetén,a primér beültetéssel versenyképes. Aszeptikus lazulás esetén törekedni kell a minél korábbi beavatkozásra, a nagyobb csontdestrukcíó okozta nehézségek elkerülése céljából.
|
|
| 10:20-10:26 | A-0311 Fiatalok Fóruma előadás
Cement nélküli csípőprotézis-szár törése öt évvel a beültetés után
Kiss László, Szita János
6 perc
A-0311
Cement nélküli csípőprotézis-szár törése öt évvel a beültetés után
Kiss László, Szita János
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Esetbemutatás: 55 éves férfinél öt évvel ezelőtt ültettek be cement nélküli csípőprotézist. Ez év januárjában egy szék megemelése közben roppanást érzett az operált csípőjében, majd járásképtelenné vált. A beteg a műtét óta panaszmentes volt és dolgozott januárig. Intézetünkben elvégzett vizsgálatok alapján az öt évvel ezelőtt beültetett protézisszár nyaka eltörött. A szárat revíziós protézisszárra cseréltük Wagner-féle feltárásból. Előadásom témája az eset fotó- és röntgen-dokumentációjának a bemutatása.
|
|
| 10:26-10:32 | A-0218
Trombocitában gazdag készítmények alkalmazása combfejnekrózis eseteiben
Major Bálint, Vácz Gabriella, Petrik Laura, Gál Dorottya, Lakatos Tamás, Lacza Zsombor
6 perc
A-0218
Trombocitában gazdag készítmények alkalmazása combfejnekrózis eseteiben
Major Bálint1, Vácz Gabriella2, Petrik Laura2, Gál Dorottya2, Lakatos Tamás1, Lacza Zsombor23
1 Budai Irgalmasrendi Kórház, Ortopédia;2 SE, ÁOK, Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet;3 SE, ÁOK, Ortopéd Klinika
Bevezetés: Korábbi előadásunkban klinikai megfigyeléses vizsgálat eredményeire alapozvaközöltük a trombocitában gazdag plazma csontosodásra kifejtett jótékony hatását combfejnecrosiseseteiben, combfejfelfúrás eredményeivel összehasonlítva. A hatásmechanizmus pontosabbvizsgálatához in vitro modell került kialakításra, mely alkalmasnak bizonyult a csontszövetiiszkémia patomechanizmusának vizsgálatára.Jelen kísérletünkben két trombocitában gazdag készítmény, a trombocitában gazdag fibrinből nyert szérum (SPRF) és a trombocitában gazdag plazma (PRP) csontosodásra kifejtett hatását vizsgáltuk. A szerzők emellett bemutatják a kísérletes eredmények klinikai alkalmazásának fejlődését is.
Anyag és módszer: A vizsgálathoz szükséges csontmintákat a Budai Irgalmasrendi Kórház OrtopédOsztályán, primér coxarthrosis miatt történt protézis beültetés során nyertük az eltávolítottcombfejekből (combfejenként maximum 36 szövetminta). A combfejnecrosis rossz keringésű,oxigén hiányos környezetét a vizsgálat során 7 órás oxigén-glükóz megvonással (OGD)modelleztük. A sejtek proliferációjánakértékelése methyl-thiazol-tetrasolium (MTT) esszésegítségéveltörtént. Az SPRF csoportban a csontokat 4 csoportra osztottuk (n=6 csoportonként): a prekondícionáltcsontok az OGD előtt SPRF és őssejtmédium 1:4 arányú oldatában inkubálódtak, majd az OGD-tkövetően újabb 6 napig kapták aa SPRF-et tartalmazó őssejtmédiumot. A kezelt csoport csupán azOGD-t követően részesült SPRF kezelésben 6 napon keresztül, míg a kezeletlen csoport sem azOGD alatt sem utána nem kapott SPRF-et, csak őssejtmédiumot. Kontrollként OGD-n át nem esettcsontokat használtunk.Hasonló felépítésű kísérletben a PRP csoportban prekondícionálást nem végeztünk, és a 3. napon végeztük a méréseket.
Eredmények: A szimulált iszkémia-reoxigenáció után a csontszöveti sejtek regenerációja igenerősen gátolt, spontán proliferáció még 6 nap után is alig mutatható ki. Az SPRF-fel kezelt csontok életképessége azonban szignifikánsan nagyobb a kezeletlen csoporthoz képest az OGD utáni 6.napon (p<0,05). A prekondícionálásugyan nem védi ki az OGD közbeni sejtpusztulást, de még
markánsabb különbséget eredményez az azt követő reperfúziós fázisban, ugyanis már az OGD-tkövető 3. napon szignifikancia mérhető a prekondicionált és a kezeletlen csoport között (p < 0,01),mely hatás a 6. napra még kifejezettebb (p < 0,001). A PRP csoportban az OGD utáni 3. napon a nem kezelt, iszkémián átesett mintákkal összehasonlítva kevesebb élő sejtet észleltünk a PRP-vel kezelt mintákon.
A klinikai alkalmazást tekintetében a szerzők bemutatják a műtéti technika fejlődését, ill. a műtéthez kifejlesztett célszerszámokat.
Következtetések: Noha az SPRF hozzáadása nem védi meg a sejteket az iszkémia közvetlen hatásától, aregenerációt jelentősen javítani tudja még akkor is, ha az iszkémiás epizód után alkalmazzuk. A hatásért feltehetően a thrombocita eredetű növekedési faktorok felelősek, amelyeket a PRP-ben vélhetően jelen lévő további anyagok hatása közömbösít. A jelen eredmények megerősítik a szérum eredetű növekedési faktorok hatékonyságát, viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a szérum kinyerése és aktiválása jelentős hatással van a biológiai aktivitásra.
A kutatást a Lacerta Technologies GmbH támogatta.
|
|
| Diszkusszió | | 11:00 | Program vége |
| 11:00-12:00 | Bewege Workshop
|
| 11:00-12:00 | A-0378
Clinically proven bone graft substitutes for bone defect filling. State of the art products for hip/knee arthroplasty procedures.
Georgina Gasqueres
60 perc
A-0378
Clinically proven bone graft substitutes for bone defect filling. State of the art products for hip/knee arthroplasty procedures.
Georgina Gasqueres
Bewege Medical
In the Biomaterials segment, aap is engaged in the development of innovative bone substitutes and cements.
aap concentrates on the application areas:
- bone substitutes for the filling of aseptic bone defects
- bone cements and accessories for the application in hip / arthroplasty
- bone cements and accessories for the application in vertebroplasty and kyphoplasty.
More details about our workshop you can learn about during our workshop.
|
|
|
Arany Fokozatú Támogató
AO Trustee-k szállítója
Kiállítók
4Plus Hungary Kft.
Activeshoes Kereskedőház Zrt.
Allegro Kft.
Angelini Parma Kft.
Artmed Kft.
Bayer Hungária Kft.
Berlin-Chemie/A. Menarini Kft.
Betét Kft.
Bewege Medical
Biomedica Hungária Kft.
BTL Magyarország Kft.
CeramTec GmbH
Changzhou Waston Medical Appliance
Dietpharm / KőrösNet Kft.
Dr. Peithner Budapest Kft.
Endo-Plus Service Kft.
Fototronic Kft.
e.b. fusselastic
Goodwill Pharma Kft.
Healthport Plus Kft.
HecTec GmbH
Hippocampus-BRT Kft.
IBSA Pharma Kft.
Konsens Kft.
LBT Kft.
Lilly Hungária Kft.
Medicina Könyvkiadó
Medicoproject Kft.
Medimetál Kft.
Meditrio Kft.
Medtronic Hungária Kft.
Mercator Medical SA Mo. Ftp.
MetriMed Kft.
Mölnlycke Health Care Kft.
Oriolus-Med Kft.
Orkrisz Kft.
Orthopharm Europe / Botipharma Kft.
Ortobrace Kft.
Ortoprofil Kft.
Pásztor ADA-MED Kft.
Patella-96 Kft.
Pharma Road Kft.
PhysioVit Nemzetközi Oktatási Kft.
PRIMA-PROTETIKA Kft.
ReCom Med Kft.
Rehab Zrt.
Replant-Cardo Kft.
Richter Gedeon Nyrt.
Sager Pharma Kft.
Sanofi-Aventis Zrt.
ScanMedic Kft.
Thuasne Hungary Kft.
TRB Chemedica Kft.
UVEK-Uroeszk Kft.
Variomedic Kft.
Wellness Trade (R) Consilior Kft
|
