motra_at_asszisztencia.hu
  +36 1 350 1854

Végső Program

A kongresszus hivatalos nyelve: angol és magyar. Fordítás nem biztosított.

Az előadás címére kattintva olvashatók el az absztraktok.

SzombatVasárnapKeddPoszter szekció

2014. június 23. | hétfő

7.30-17.00 Helyszíni regisztráció
 Válasszon konferenciatermet!
Kongresszusi terem terem programja
08:30-11:00Current topics in hip and knee replacement (includes honorary speakers)
A csípő és térdprotetika időszerű kérdései (meghívott előadók részvételével)    
Üléselnökök: Bucsi László, Sisák Krisztián, Than Péter
08:30-08:45A-0340
Hip preservation surgery - Csípőizületmegtartó sebészeti lehetőségek
Vikas Khanduja - Felkért előadó / Honorary Speaker
15 perc A-0340
Hip preservation surgery - Csípőizületmegtartó sebészeti lehetőségek
Vikas Khanduja - Felkért előadó / Honorary Speaker
Spire Cambridge Lea Hospital

Hip preservation surgery - Csípőizületmegtartó sebészeti lehetőségek
08:45-09:00A-0341
The role of metaphyseal stems in primary total hip replacement - metaphysealis szárak szerepe a primer csípőprotetikában
Tóth Kálmán
15 perc A-0341
The role of metaphyseal stems in primary total hip replacement - metaphysealis szárak szerepe a primer csípőprotetikában
Tóth Kálmán
Szegedi Tudományegyetem Ortopédiai Klinika

The role of metaphyseal stems in primary total hip replacement - metaphysealis szárak szerepe a primer csípőprotetikában
09:00-09:15A-0342
Primary total hip replacement in patients under 50 (bearings, head sizes, implants) - Primer csípőprotézisbeültetés 50 éves kor alatt
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
15 perc A-0342
Primary total hip replacement in patients under 50 (bearings, head sizes, implants) - Primer csípőprotézisbeültetés 50 éves kor alatt
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
BMI The Harbour Hospital Poole; Royal Bournemouth Hospital

Primary total hip replacement in patients under 50 (bearings, head sizes, implants) - Primer csípőprotézisbeültetés 50 éves kor alatt
09:15-09:30A-0343
The role of enhanced recovery pathways - A gyorsított rehabilitáció szerepe
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
15 perc A-0343
The role of enhanced recovery pathways - A gyorsított rehabilitáció szerepe
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
BMI The Harbour Hospital Poole; Royal Bournemouth Hospital

The role of enhanced recovery pathways - A gyorsított rehabilitáció szerepe
09:30-09:45A-0348
The role of PROMS (patient reported outcome measures) in determining success after primary joint replacement - A betegközpontú eredmények szerepe a primer protetika sikerének meghatározásában
Sisák Krisztián
15 perc A-0348
The role of PROMS (patient reported outcome measures) in determining success after primary joint replacement - A betegközpontú eredmények szerepe a primer protetika sikerének meghatározásában
Sisák Krisztián
Szegedi Tudományegyetem Ortopédiai Klinika

The role of PROMS (patient reported outcome measures) in determining success after primary joint replacement - A betegközpontú eredmények szerepe a primer protetika sikerének meghatározásában
09:45-10:00A-0349
Management of the painful replaced hip (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált csípő kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
15 perc A-0349
Management of the painful replaced hip (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált csípő kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
Robert Middleton - Felkért előadó / Honorary Speaker
BMI The Harbour Hospital Poole; Royal Bournemouth Hospital

Management of the painful replaced hip (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált csípő kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
10:00-10:15A-0350
Management of the painful replaced knee (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált térd kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
Khanduja Vikas - Felkért előadó / Honorary Speaker
15 perc A-0350
Management of the painful replaced knee (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált térd kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
Khanduja Vikas - Felkért előadó / Honorary Speaker
Spire Cambridge Lea Hospital

Management of the painful replaced knee (non-infectious early problems and complications) – A fájdalmas protetizált térd kezelése (nem gyulladásos korai problémák, szövődmények)
10:15-10:35A-0351
Getting it right the first time – The Responsibility of Performing Primary Knee Arthroplasty | (A primer térdprotézis beültetés sikerének tényezői)
Fiddian Nick - Felkért előadó / Honorary Speaker
20 perc A-0351
Getting it right the first time – The Responsibility of Performing Primary Knee Arthroplasty | (A primer térdprotézis beültetés sikerének tényezői)
Fiddian Nick - Felkért előadó / Honorary Speaker
Nuffield Health Bournemouth Hospital

Getting it right the first time – The Responsibility of Performing Primary Knee Arthroplasty (A primer térdprotézis beültetés sikerének tényezői)
Diszkusszió
11:00Kávészünet
12:00-13:45Quo Vadis trauma? Improving trauma care worldwide. Round table discussion with AO Trustees
Moderátor: Varga Endre, Mácsai Attila    
Üléselnökök: Suthorn Bavonratanavech, Quintero Jaime
12:00-12:15A-0367
"SELFIE" Prof. Dr. Varga Endre Lumnitzer Díj
Prof. Dr. Varga Endre
15 perc A-0367
"SELFIE" Prof. Dr. Varga Endre Lumnitzer Díj
Prof. Dr. Varga Endre


absztrakt nem elérhető
12:15-13:45A-0286 
Quo vadis trauma? Improving trauma care worldwide. Round Table discussion with AO Trustees
Varga Endre, Michael Nerlich, Suthorn Bavonratanavech, Mark Vrahas, Claude Martin, Emilio Fantin, Jaime Quintero, Marvin Tile, Balogh Zsolt Nikolaus Renner (11)
90 perc A-0286
Quo vadis trauma? Improving trauma care worldwide. Round Table discussion with AO Trustees
Varga Endre1, Michael Nerlich2, Suthorn Bavonratanavech3, Mark Vrahas4, Claude Martin5, Emilio Fantin6, Jaime Quintero7, Marvin Tile8, Balogh Zsolt10 Nikolaus Renner(11)
1 Hungary;2 Germany;3 Thailand;4 USA;5 Canada;6 Argentina;7 Columbia;8 Canada;10 Australia(11) Switzerland

Bevezetés: A kongresszusunkat követően, június 27-30-a között, Budapesten kerül megrendezésre az AO Trustee éves kongresszusa. Ilyen jellegű rendezvény eddig még soha nem volt Kelet-Európában. Óriási megtiszteltetés hazánknak, hogy ez a rendezvény ide került. Az időpont kiváló alkalom arra, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkező AO vezető kollégáinnál érdeklődjünk különböző egészségpolitikai, szakmapolitikai kérdésekről. A kerekasztal interaktív beszélgetés, angolul folyik és távkapcsolattal az előre meghívott egyéb külsős résztvevők, szerte a világból (AO tagok) is résztvehetnek, mint egy webinaron. Módszerek: A résztvevők rövid bemutatkozását követően, egy összegző rövid bevezetőt tartunk az előre elküldött kérdésekre adott válaszokból. A következő témakörökben tettünk fel kérdéseket: prehospitális ellátás, légimentés, arany óra, sürgősségi koncepció, skill képzés, ortopédia-traumatológia kapcsolata, biztosítási rendszer, karrierutak, képzési redszer, kötelező tanfolyamok, jogászok szerepe, az AO szerepe az okatásban, az ATLS szerepe a képzésben. Regiszterhasználat, trauma research. Finaszírozási kérdések. Kérdéseket bárki feltehet a helyszínen is, a moderálási szabályokat betartva. A kerekasztalmegbeszélést, bízom benne, hogy nagy érdeklődésel fogják figyelni, hiszen ilyen széleskörű tapasztalattal ritkán találkozhatunk egy fórumon. Remélhetőleg a “begyűjtött” tapasztalatokat, meghallják döntéshozóink is és így tisztább, jövőképet alakíthatunk ki a traumatológiai ellátás, hazai vízein is.
13:45-15:00Sürgősségi koncepció a trauma ellátásában    
Üléselnökök: Pető Zoltán, Hetzman T. László, Kószó Balázs
13:45-14:00A-0361 
Emergency concepts in trauma centers
Michael Nerlich
15 perc A-0361
Emergency concepts in trauma centers
Michael Nerlich
Klinik und Poliklinik fuer Unfallchirurgie Universitaetsklinikum Regensburg

Introduction Trauma care worldwide and especially in Europe is high level medicine and improving continuously. 2006 the German Trauma Society published the white paper of multiple trauma care. The aim was to perfect trauma care by creating regional trauma networks with an outstanding communication system, transferring patients based on required treatment to specific standardized and audited trauma level centers. To the present day over 50 trauma networks in Germany were founded. The cooperation and communication was extended and improved, still the impact of this change is unclear. In the first certified trauma network in Germany this issue was investigated. Does this philosophy of trauma networking have a positive effect on patient survival rate and outcome? Methods All 25 clinics of the first audited trauma network in Germany participated in the study. The first trauma network includes the area of eastern Bavaria with 2 mill inhabitants. There are two level I, 9 level II and 14 level III trauma centers. The “TraumaRegister DGU®” collected the data according to the Utstein template. Two phases were distinguished: pre trauma networking (years 2006 and 2007, phase I) and post intervention (years 2010 and 2011, phase II). The data of phase I was collected retrospectively by a specially trained staff. Results The demographic data in the two groups are similar regarding sex and ASA. The average age in phase II was significantly higher. Level II trauma centers treated more patients that were severely injured initially than level III trauma centers. The cases with accidental falls from heights <3 m increased in phase II.The severity of injury (ISS/NISS/RISC) did not differ significantly. The patient transfer showed no differences between the groups. The number of the most severely injured patients increased in level I trauma centers for the phase II. In the pahse II the use of CT scans in level III trauma centers was at the same rate of the level I and II centers, while in phase I a clear difference was obtained. One of the most noted quality indicators – time to diagnosis (time to MSCT) – was significantly shorter in the phase II. Mortality decreased, also the SMR for the phase II. The outcome, chosen by GOS, was significantly better in the phase II. Conclusion The regional trauma care was improved by the initiative of the German Trauma Society. The first certified trauma network – the trauma network of eastern Bavaria – seems to be a little bit closer to the aim: “The right patient at the right time in the right place”.
14:00-14:15A-0353
A sürgősségi osztály szerepe a sérültek ellátásában
Pető Zoltán
15 perc A-0353
A sürgősségi osztály szerepe a sérültek ellátásában
Pető Zoltán
SZTE Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály

A sürgősségi betegellátás fejlődése Magyarországon az elmúlt években látványosan felgyorsult. Az új sürgősségi osztályok megteremtésével és működésével a baleseti sérültek ellátásának súlypontjai ugyan nem változtak, de az ellátást végző szakemberek szerepei igen. Korábban a sérülteket a helyszínen oxiológus/sürgősségi orvostani szakember, a kórházban pedig traumatológus látta el, újabban viszont már a kórházban is megnőtt a szerepe a sürgősségi orvostannal foglalkozóknak a sérültek ellátásában. Az új rendszerben a szereplőknek olyan együttműködést kell megtanulni, mely a beteg számára a legbiztonságosabb és legjobb ellátást nyújtja. Ebben sokat segíthet az SZTE Traumatológiai Klinika szervezésében hazánkban meghonosított Advanced Trauma Life Support (ATLS) kurzus által nyert tudásanyag és gyakorlat, melyet a sürgősségi osztályos egységes betegvizsgálati és ellátási szemlélet támogat. Az előadásban ezek mellett szó lesz azokról a kihívásokról, melyeket a traumatológiai esetek ellátása jelent az új sürgősségi ellátórendszernek, illetve az olyan sürgősségi esetekről, melyek ellátása kihívást jelent a traumatológiai ellátórendszernek. Az előadás az SZTE új Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztályának baleseti sérült ellátását is bemutatja.
14:15-14:30A-0352 
General concepts in the management of severe soft tissue injuries
Renner Nikolaus
15 perc A-0352
General concepts in the management of severe soft tissue injuries
Renner Nikolaus
Kantonsspital Aarau AG Traumatologie

The treatment protocol proposed by Gustilo et al. in 1976 consisting of emergency treatment with wound debridement, copious lavage, systemic antibiotic treatment and stabilization of the fracture has later been challenged. The single most important factor was the early administration of i.v. antibiotics. Different scoring systems were developed to help in decision making regarding limb salvage vs. amputation. None of them proved to be reliable. The LEAP study identified risk factors for poor outcome. These are validated however exclusively for the US and for the lower extremity.
14:30-14:36A-0002
Prehospitális traumás reanimáció
Hetzman T. László
6 perc A-0002
Prehospitális traumás reanimáció
Hetzman T. László
Magyar Légimentő Nonprofit Kft.

A keringésleállást szenvedett sérültek újraélesztése olyan terület, amely a régmúltban egyértelmű (nem újraélesztendő), a múltban ellentmondásokkal teli (ad hoc), a jelenben pedig újra egyértelmű (újraélesztendő) ajánlásokat eredményezett világszerte. A jelenben tehát óvakodnunk kell attól a helyenként tapasztalt felfogástól, amely a traumás okú keringésleállást a „reménytelen” jelzővel illeti, és az újraélesztés elhagyását javasolja, ez ugyanis messze elavult irányzat. Egyre gyakrabban jelenik meg a világirodalomban olyan nagyobb esetszámokat tartalmazó beszámoló, melyek alapján a traumás újraélesztésnek igen komoly létjogosultsága van, mind tompa, mind penetráló trauma esetén. A nem traumás újraélesztés tradicionálisan és a modern guideline-ok tekintetében is a jól végzett BLS-t hangsúlyozza, majd a tapasztaltabb ellátó érkezésével a reverzibilis okok mielőbbi korrekcióját. Itt tulajdonképpen a BLS-vel időt nyerünk, hogy a reverzibilis okokat korrigáljuk. Ezzel szemben a traumás újraélesztésnél, a keringésmegállás oka gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jó minőségű BLS végzését, mert szinte minden lehetséges, traumás keringésmegállást okozó, reverzibilis ok nem telődő szívet eredményez, ahol pedig a BLS hasztalan. A traumás okú keringésmegállás esetén tehát a reverzibilis okok megoldása nélkül értelmetlen a BLS végzése, hiszen szinte bizonyosan üres szívet komprimálnánk. Így tehát a 4H és a 4T közül prioritásként agresszíven korrigálni kell a hypovolémiát, tPTX-et, tamponádot, hypoxiát, azt a négy leggyakoribb okot ami a keringésleállást és gyakorlatilag „üres” szívet eredményezi. Az előadás bemutat egy összefoglaló cikket, valamint az ebben foglalt algoritmust, amely rendszerbe foglalva igyekszik választ adni arra, hogy hogyan érdemes gondolkodnunk és cselekednünk sérült újraélesztése során. Ebben jelentős eltéréseket látunk a nem traumás okú újraélesztés algoritmusához képest.
14:36-14:42A-0061  Fiatalok Fóruma előadás
Befolyásolja-e a csípőtáji sérültek sürgősségi kezelésének gyakorlatát a megelőző anticoagulans kezelés?
Péterfy N., Póth A., Hoducz Z., Detre Z.
6 perc A-0061
Befolyásolja-e a csípőtáji sérültek sürgősségi kezelésének gyakorlatát a megelőző anticoagulans kezelés?
Péterfy N., Póth A., Hoducz Z., Detre Z.
Szent János Kórház, Budai Trauma Centrum, Traumatologiai és Kézsebészeti Osztály, Budapest

Bevezetés A haemostasist befolyásoló kezelések jelentős tért nyertek az elmúlt évek során. Fontos szerepet játszanak súlyos, az idősebb betegek életminőségét jelentősen befolyásoló betegségek megelőzésében. Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a K-vitamin antagonista OAK-kezelésben részesülő, valamint a trombocitaaggregáció-gátló kezelésben részesülő sérültek száma. Az ilyen kezeléseket a műtét előtt fel kell függeszteni és LMWH-ra térünk át. Ennek technikáját az irodalom a „bridging „ kifejezéssel említi. A bridging akadályozza az egyébként indokolt primer ( 24 h belüli) műtét elvégzését. Megfelelő előkészítés szükséges (FFP, K-vitamin, VVT transfúzió), mely az ideális műtéti időt kitolja, az egyébként várható szövődmények számát növeli. A többnapos előkészítési és ápolási idő nem csak a beteg prognózisa szempontjából jelent többlet rizikót , hanem anyagi, és beteg elhelyezési terhet is jelent az osztálynak. Anyag és Módszer Retrospectiv statisztikai analysist végeztünk 2010 és 2013 között a Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályra felvételre került friss csípőtáji sérülteken. Vizsgáltuk, hogy a haemostasist befolyásoló kezelés mennyiben növeli meg a műtétig eltelt időt, a kórházi ápolási napok számát valamint a szövődmények gyakoriságát. Növeli - e a morbiditást és a mortalitást az anticoagulált és a nem anticoagulált betegcsoport adatainak összehasonlítása alapján. Eredmény 7976 friss sérült került felvételre, akik közül 1889 részesült haemostasist befolyásoló kezelésben és ugyanezen időszakban 1845 sérült került felvételre csípőtáji ( combnyak-, per-, és subtrochanter) törés miatt. A csípőtáji töröttek közül 627 részesült megelőzően anticoagulálásban, míg az ilyen kezelésben nem részesült csípőtáji töröttek száma 1218 volt. A haemostasist befolyásoló kezelésben részesülő sérültek átlag kétszer annyi ideig ( 49 vs 22 óra) vártak a műtétre, mint az ilyen kezelésben nem részesülő azonos sérülést szenvedett betegtársaik. A kórházi ápolási idő 28 %-kal volt hosszabb a haemostasist befolyásoló kezelésben részesülők esetében A halálozásban nem volt jelentős különbség, bár a nem anticoaguláltak közül kevesebben haltak meg , mint az anticoaguláltak közül ( nem AC : 2,05 % vs AC : 2,13%). Következtetés A csípőtáji törés sürgős műtéti javallat, melyet a lehetőségekhez képest 24 órán belül el kell végezni. A korai műtét előfeltétele a beteg gyors mobilizációjának, ami csökkenti a decubitus, a vénás thrombosis és a tüdőembólia kialakulását, valamint a későbbi fejnecrosis és redislocatió kockázatát is. A preventiv cardiovascularis kezelések következtében egyre több az olyan sérültek száma, akik valamilyen K-vitamin antagonista OAK-kezelésben, vagy trombocitaaggregáció-gátló kezelésben részesülnek és csípőtáji törésekkel kerülnek be a traumatologiákra . Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a megelőzően anticoagulalt betegeknél a várt rosszabb eredmények nem igazolódtak egyértelműen. A rögzítés technikai szövődmények, illetve femurfej keringési szövődmények alakulásáról a két csoportban további vizsgálatok szükségesek
14:42-14:48A-0132
Az Országos Mentőszolgálat újonnan bevezetett emelt szintű légútbiztosítási (Rapid Sequence Intubation - RSI) eljárásrendje a súlyos sérültek ellátása szempontjából
Haness János, Temesvári Péter
6 perc A-0132
Az Országos Mentőszolgálat újonnan bevezetett emelt szintű légútbiztosítási (Rapid Sequence Intubation - RSI) eljárásrendje a súlyos sérültek ellátása szempontjából
Haness János1, Temesvári Péter2
1 Országos Mentőszolgálat;2 JNSz Megyei Hetényi Géza Kórház Baleseti Sebészeti Osztály

Bevezetés: Az Országos Mentőszolgálat felmérve a korábbi emelt szintű légútbiztosítási gyakorlat elégtelen minőségét és nem egységes színvonalát, új szabványos eljárásrendet vezetett be. Az eljárásrend gyökeresen megváltoztatja és standardizálja a beavatkozást, mindezt nemzetközi evidenciákra és a légimentőknél szerzett hazai tapasztalatokra alapozva. Az eljárásrend bevezetése kapcsán a teljes orvos és mentőtiszti állomány (hozzávetőleg 1000 fő) és az eset és rohamkocsikon dolgozó ápolók (1500 fő) kerültek kiképzésre, egy kétnapos tanfolyam során. Az elsődleges célok az intubáció sikerességének javítása, szövődményeinek csökkentése, a beavatkozás körülményeinek biztonságosabbá tétele voltak. Módszerek: 2013 során a teljes szervezetnél intubációs adatlapok kerültek bevezetésre (még az új eljárásrend rendszerbe állítása előtt), ezen eredmények pontos monitorizálására, és természetesen napjainkban is regisztrálásra kerülnek az RSI eljárásrend követése mellett. Az előadás időpontjáig gyűjtött intubációs adatlapok és betegdokumentációk alapján a súlyos sérülteket kiemelve a célok megvalósulásának és változásának bemutatására törekszem. Következtetések: Előadásom célja az új eljárásrend komplexitásából fakadó, a súlyos sérültek ellátására hatással lévő pontjainak bemutatása, annak megvilágítása, hogy miért várjuk ezen betegkörben az ellátás színvonalának növekedését.
Diszkusszió
15:00Kávészünet
16:00-17:50Traumás rémálmok    
Üléselnökök: Fekete Károly, Varga Marcell, Szabó Attila
16:00-16:15A-0369 
Operative Fixation vs. Reconstruction with THA for Acetabular Fractures in the Elderly Population
Michael J. Weaver, Micah E. Miller, R. Malcolm Smith, Mitchel B. Harris, Henrik Malchau, Harry E. Rubash, Mark S. Vrahas
15 perc A-0369
Operative Fixation vs. Reconstruction with THA for Acetabular Fractures in the Elderly Population
Michael J. Weaver, Micah E. Miller, R. Malcolm Smith, Mitchel B. Harris, Henrik Malchau, Harry E. Rubash, Mark S. Vrahas
Harvard Orthopedic Surgery

Summary ORIF and THA are options in treating acute fractures of the acetabulum in the elderly population. Both have a high complication rate; however ORIF is associated with a higher rate of reoperation. Abstract Our purpose was to compare the outcomes of ORIF and THA in the management of acute acetabular fractures in patients over 65-years-old. We reviewed all consecutive patients treated over a 7-year period at our institution with either ORIF or reconstruction with a THA for an acute acetabular fracture. Inclusion criteria included age of at least 65 and follow-up of at least 6 months. Patients were interviewed and radiographs were examined. Validated outcome scores including the Harris Hip Score, WOMAC and SF36 were collected. 64 patients were included in the study, 36 treated with ORIF and 27 treated with THA. Mean follow-up was 27 months. The mean age in the ORIF group was 75 (65-90). 58% were involved in a MVC, 36% sustained a fall and 6% had another mechanism. Posterior wall fractures were the most common (28%). Outcomes included 25% mortality, 33% conversion to THA and an 8% rate of infection. 28% developed heterotopic ossification (HO) while 8% developed severe HO (grade 3 or 4). The mean age in the THA group was 79 (68-89). 67% sustained a fall while 33% were involved in a MVC. Posterior wall fractures were the most common (22%). Outcomes included 33% mortality, a 15% reoperation rate (1 for infection, 1 for HO, 1 for a prominent screw, and 1 for a loose acetabular component). 48% developed HO while 19% developed severe HO. There was a significantly higher reoperation rate in the ORIF group (39%) compared to the THA group (15%, p=0.03). There was no significant difference in the rate of mortality (p=0.47), infection (p=0.28) or the development of HO or severe HO (p=0.10, p=0.23). ORIF and reconstruction with THA are options in the treatment of acute fractures of the acetabulum in the elderly population. ORIF is associated with a higher rate of reoperation. There is a significant rate of conversion of ORIF to THA. Both treatments are associated with high rates of morbidity and mortality in this population.
16:15-16:30A-0331 
Oh!My God another failure
Bavonratanavech Suthorn
15 perc A-0331
Oh!My God another failure
Bavonratanavech Suthorn
Bangkok Medical Center

Every osteosynthesis is justified only significant advantages can be accomplished. The surgeon has to consider the risk benefit ratio before doing any kind of surgical procedure. Although the surgeons are aware of complication and do not want to happen unfortunately there are still many complications that cause mortality and morbidity. The common complications of osteosynthesis are infection, neurovascular injury, implant failure which result in non union. Infection can be prevent by improving the environment of the operating theatre and the personnel has to follow all aseptic precaution and sterile technique. In order to avoid neuro vascular injury, the surgeon has to study carefully the anatomical landmark for surgical approach especially in some areas. In this presentation the main focus will be about implant failure and how to solve these difficult complication but the most important is how to prevent not to happen. AO strongly believe that with good education and understanding of the AO principle with correct application there will be less complication happens. There are several etiologies that cause complications which can be summarize into 10 rules that the surgeons have to remember Rule no.1 The necessity to provide mechanical stabilization of fractures is accompanied by the need to preserve the surrounding biology and vascularity. Rule no.2 Optimal fracture healing requires a balanced interplay of the biological(vascularity) and optimal mechanical (stability)environments. Rule no.3 Bone has a special response to mechanical stimuli. Parameters, such as the strain of the repair tissue, have been identified as important factors influencing bone healing. Rule no.4 Healing can be achieved by carefully planning the correct osteosynthesis with regard to the degree of stability needed for early initiation of repair. Rule no.5 Choice of the implant used, configuration of the fixation elements, and functional load with optimal stability of each type of implant are the key mechanical parameters for result. Rule no.6 Modern fracture management has evolved by taking advantage of the fact that control of bone healing lies in the surgeon’s hands aided by proper image and pre-op planning. Rule no.7 A key biological factor is the timing of surgery. Correct timing is needed to preserve the soft and hard tissues and with it the blood supply to bone. Rule no.8 In treatment of articular fracture, anatomical reduction of articular fracture, the correctly placed plate to provide support and sufficient stability to allow early motion are the keys to success. Rule no.9 To operate on fractures requires a full understanding of surgical approach, patho anatomy of fracture, reduction and fixation technique. Last but not least what is the level of your competency? Rule no.10 Each post operative x-ray of osteosynthesis should be critically analyse to evaluate for the possible pitfall and further improvement to have reproducible outcome. Every trauma case the surgeon has to realize the mechanism of the injury, make the correct diagnosis, classify bone and soft tissue condition in order to select the appropriate type of treatment. The traumatized limb should be carefully assessed for neurovascular injury and possible compartmental syndrome. Most of the fractures can be diagnosed by routine AP and lateral X-ray. It is necessary to have the X-ray which includes the whole length of bone to rule out the other lesions. If the patient is unconscious, the lateral cervical spine and pelvic X-ray should be taken to rule out the injury. In articular fractures the oblique X-ray may be added to see more details of the fractures. CT scan is helpful to determine the degree of the displaced articular surface or loose fragment in the joint. 3D reconstruction may be needed in complex intra articular fracture of calcaneus, acetabulum or maxillofacial. After gathering the information about the patient and the personality of the fractures, the surgeon has to answer the following questions. Is the surgery has to be done as an emergency, urgency or as the elective procedure? What is the position of the patient and the appropriate surgical approach? Which type of the stability of the fixation is suitable for the fracture? What kind of implants should be used to obtain the desired stability with less disturbance to the viability of bone and soft tissue? Which method of reduction is required in respect to the accuracy of reduction and axial alignment of the extremity. Do you need any additional equipment or instrument to facilitate the surgical procedure? The answers to these questions are decision making process and pre operative planning to help the surgeons to think ahead about the possible problems. In order to reduce the complication the proper pre operative planning in very case and perform the surgical procedure according to the plan. The well planned surgery will reduce the operating time and the surgeon can anticipate the possible problem that may happen during surgery. All the proper instruments and implants are checked before the operation. The treatment of the complication case is even more difficult and requires extensive analysis. What are the causes of failure and how the fixation has to be revise ? Do we need a better investigation to analyse the fracture? Is there associated with infection and why it fails? Please keep in mind that the patient has already suffer for the failure of the first operation that can be vary from some months or years that he could not work or have a good function. The preoperative planning with the following answers : shall we use the same incision or different, how do we remove the implant, shall we use the implant as the reference for the insertion of new implant, do we use the same type of implant or change to new type. Do you require special type of implants or instrument. Is bone graft necessary. Finally are you competent to perform this operation and guarantee the success. Do you need to consult or refer this case ? When evaluating the complication of osteosynthesis particularly on implant failure it can be divided into the following causes ie. wrong timing, wrong approach, wrong principle, wrong implant, wrong technique. The difficulty in the revision of failed internal fixation case are numerous. The scar and soft tissue contracture around the previous incision. There is no well define anatomical land mark of the bone around the fracture zone. Multiple loosening holes create by screw and disuse osteoporosis compromise the good purchasing of new screw fixation. More bleeding and more stripping of surrounding soft tissue to expose the fracture area. The operative time is longer and the chance of infection is higher. The more difficult and complex surgery require meticulous analysis and pre operative planning in more detail to reassure for the successful outcome. As surgeons you are fully responsible for the success and failure of surgical intervention that have done to the patient. You should always treated the patient with the right indication and the best available technique same as you want to be treated. Prevention of complication is always better than correction. However when there is complication you have to analyse how it happened and not to repeat the same mistake. It is mandatory that all trauma surgeons have to follow the AO principle of operative treatment of fracture, to be educate and well train to avoid the complication which cause disability and suffering for the patients. So we can avoid Oh!My God another failure.
16:30-16:45A-0371 
Failures and problems in Internal Fixation,have we improved?
Jaime Quintero
15 perc A-0371
Failures and problems in Internal Fixation,have we improved?
Jaime Quintero
Hospital Universitario Clinica San Rafael · Departamento de Ortopedia y Traumatologia

Failures and problems in Internal Fixation,have we improved?
16:45-17:00A-0362 
What’s new in the field of Orthogeriatrics care?
Olarte Carlos
15 perc A-0362
What’s new in the field of Orthogeriatrics care?
Olarte Carlos
Hospital de San José - Hospital Infantil de San Jose

The topics in this lectures are describe the advantages of coomanegment care and show the new strategies to improve fixation in bad bones. The geriatric population is growing so fast in the last the years and the expectations are more growing for next years. That population until now don’t have the best health attention, frequently they have many coomorbidities therefore the outcomes in terms of morbidity and mortality are not the optimal. Co-manegment was introduce to the orthogeriatric field like a solution for many problems in the elderly population. Advantages are better outcomes, sharing responsibilities, avoid consultations and both services orthopedics and geriatrics are responsible for the patient. Also in terms in fixations in bad bone there are many strategies to improve the purchase and the relation between the implant and the bad bone.
17:00-17:06A-0183
Egy femur-álízület története - rémálom a sérültnek és kezelőknek egyaránt (esetismertetés)
Noviczki Miklós
6 perc A-0183
Egy femur-álízület története - rémálom a sérültnek és kezelőknek egyaránt (esetismertetés)
Noviczki Miklós
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztálya, Nyíregyháza

62 éves korpulens nőbetegünk 2000-ben elszenvedett combcsont-törésének 10 éves történetét ismertetjük. A fedett , ékkitöréssel járó törést a tág velőűr miatt a rendelkezésünkre álló legvastagabb (14 mm-es) velőűr-szeggel láttuk el. A dinamizálást követően 3 évvel sem gyógyult a törés, ezért az implantátumot 16 mm-es vastagságú, statikusan reteszelt szegre cseréltük. További 3 év alatt sem sikerült gyógyulást elérni, viszont 6 évvel a sérülés után betegünk újabb elesés során a szegvég alatt intraartikuláris disztális femurtörést szenvedett. Ennek ellátása és gyógyulása után a szövődmények láncolata nem ért véget, a vastag implantátum is eltörött. Következtetések Esetünk is alátámasztja azt a tapasztalatot, hogy a sérült alkata, a törött csont és a törés „dimenzióihoz” kell igazítani az oszteoszintézis és az implantátum méretezését. Néha ez a rendelkezésre álló szortimentummal nem lehetséges, ilyenkor tervezetten, a szövődmények bekövetkezte előtt kell a rögzítés stabilitásában előrelépni. A dinamizálás kérdése sem mindig egyszerű, elmaradása fémtöréshez, elvégzése bizonyos esetekben destabilizáláshoz vezethet. A mai korszerű implantátumok birtokában mérlegelni kell a korai módszerváltás lehetőségét.
17:06-17:12A-0065
Sipolyozó, szeptikus csípőízületi periprotetikus törések megoldási lehetőségei
Gunther Tibor, Mihalik Gusztáv, Nyőgér Zoltán
6 perc A-0065
Sipolyozó, szeptikus csípőízületi periprotetikus törések megoldási lehetőségei
Gunther Tibor, Mihalik Gusztáv, Nyőgér Zoltán
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr, Traumatológiai, Orthopaediai és Kézsebészeti szakmacsoport, Orthopaediai osztály

Az emelkedő számú protézis beültetetések mellett egyre nagyobb számban jelentkeznek a periprotetikus törések. A legnagyobb gondosság mellett is a szeptikus, sipolyozó sebek sajnálatos következményei lehetnek sebészeti munkánknak. A szeptikus, sipolyozó periprotetikus törések különösen nagy terhet jelentenek a beteg számára és nem utolsó sorban nagy kihívás a kezelő orvosnak. Első esetünkben egy több éve beültetett csípőprotézis után két éve kialakult sipolyozás mellett végeztünk, végeztek otthonában rendszeres kötéscserét. Általános állapota, korábbi többféle műtétei miatt nem vállalt a beteg két üléses protézis cserét. Rossz mozdulatot követően létrejött periprotetikus femur töréssel került osztályunkra felvételre. Minden körülményt figyelembe véve egy üléses protézis csere mellett döntöttünk. Alapos debridement, bőséges folyadék öblítés, a korábbi tenyésztések alapján célzott antibiotikum (AB) cementbe keverése és parenterális alkalmazása mellett végeztük a hosszúszárú protézis beültetést. Érdemi csonthiány nélkül, megfelelő rekonstrukciót tudtunk kialakítani. Közel egy évvel a műtétet követően békés sebbel, gyulladásmentes csípőkörnyezettel, lazulásra utaló röntgen jel nélkül, fájdalommentesen közlekedik. Második betegünk nagy csonthiány mellett a fentiekhez hasonló előzmények után került osztályunkra. A helyzetet nehezítette a behelyezett periprotetikus lemez lazulása és a nagy csonthiány. Ebben az esetben egy üléses protézis cserét nem tartottunk technikailag kivitelezhetőnek. A beteg általános állapotát is figyelembe véve alapos debridement, stabil osteosynthesis, vákum sebkezelés és célzott parenterális AB therápia mellett döntöttünk. Négy héten keresztül hetente cseréltük a vákuum kötést, eleinte több majd fokozatosan csökkenő ismételt debridement mellett. Négy hét után regionális csontbankunkból a tenyésztési eredménynek megfelelően vancomycinnel bevont liofilizált csontléccel hidaltuk át a hiányt. Rendszeres kötéscserék, majd később ismételt rövid vákuum sebkezelés mellett a beteg sebe begyógyult, röntgen felvételen progrediáló litikus zóna nem látható, a csontbeépülés folyamatban van és a beteg operált végtagját fokozatosan képes egyre jobban terhelni. Véleményünk szerint alapvetően törekedni kell a szeptikus esetek lehető legkisebb szövődményes állapotában történő műtéti ellátására. Abban az esetben ha már egy szeptikus eset mellett alakul ki a periprotetikus törés mindenképpen nehéz helyzetet teremt a beteg és a sebész számára egyaránt. Csak egyénre szabott kezelési terv segíthet. Ilyenkor mind a szeptikus sebészet mind a töréskezelés és nem utolsó sorban a protetikai elveket kell megfelelően ötvözni az ellátás sikere érdekében.
17:12-17:18A-0228  Fiatalok Fóruma előadás
Izolált elülső compartement szindróma tibia törést követően - egy atípusos kórlefolyás és következményeinek kezelése
Lohner Balázs, Varga Marcell
6 perc A-0228
Izolált elülső compartement szindróma tibia törést követően - egy atípusos kórlefolyás és következményeinek kezelése
Lohner Balázs, Varga Marcell
Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest

Bevezetés: előadásunkban egy motorkerékpáros sportsérülését és következményeit szeretnénk bemutatni. Anyag és módszer: A beteg lábszárát egy felrobbanó motorblokkból kirepülő nagy energiájú alkatrész találta el, többszörösen összetett, ízületbe hatoló, de nagy dislocatióval nem járó tibiatörést okozva ezzel. A primer ellátás során külföldön a szennyezett seb sebészi kezelése történt meg, a beteget három nappal később szállították hazánkba. Beszállítását követően a törés jellege miatt műtétet végeztünk, mely során a tibia MIPO technikával való lemezes oszteoszintézisére került sor. A műtét után több órával kialakult csillapíthatatlan fájdalmak miatt fasciotomiát végeztünk, mely izolált elülső rekesz szindrómát igazolt. A fascitomia utáni sebrevízió során a m. tibialis anterior izolált necrosisát találtuk, mely miatt az izom egészének eltávolítására kényszerültünk. Az elülső rekeszben megmaradt extensor hallucis longus izomzaton károsodásra utaló eltérést nem találtunk. A necrectomia után a sebzárást követően további szövődmény nem alakult ki, hosszú fizioterápia és később a lemez eltávolítása után a lábfej dorsalextensiós tartománya ugyan lényegesen csökkent, de "eső láb" nem alakult ki, a beteg korábbi normális fizikai aktivitását visszanyerte illetve jelenleg már sporttevékenységet is folytat. Következtetés: A fenti eset számos kérdést vetett fel bennünk. Okozhatta-e a m. tibialis anterior elhalását a baleset pillantában kirepülő nagy energiájú alkatrész, illetve hozzájárulhatott-e a negyedik napon történt MIPO technikával végzett szintézis? Az izolált elülső compratement szindróma tünetei csak a sérülés utáni negyedik napon jelentkeztek neurológiai érintettség nélkül, a fasciotomia után csak a tibialis anterior izomzat necrotizált, a m. extensor hallucis longus teljesen átvette funkcióját. A lemezeltávolítás során a m. ext. hallucis longus masszív hypertrófiáját, kiváló izomkontraktilitását észleltük. Ez alapján eredményesnek tekinthető-e a fasciotomia illetve mi történik a láb funkciójával a m. tibialis anterior izolált hiánya esetén? A fenti eset bemutatásán túl az izolált elülső compartement szindrómára vonatkozó irodalmi áttekintésünket is ismertetjük.
17:18-17:24A-0253  Fiatalok Fóruma előadás
Laterális térdficam halasztott ellátása
Tompai Ferenc, Szebeny Miklós, Kovács Péter
6 perc A-0253
Laterális térdficam halasztott ellátása
Tompai Ferenc, Szebeny Miklós, Kovács Péter
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ

Akut ellátást igénylő súlyos sérülés késői ellátása rossz, a szövődmények veszélyét magában rejtő primer ellátást követően a rémálmok közé tartozik. Tizenegy nappal a sérülést, egy laterális térdficamot követően érkezett a 71 éves férfi beteg intézetünkbe, rossz helyen bevezetett Schanz csavarokkal, subluxált helyzetet rögzítő fixateur externe-nel. A magával hozott dokumentumok, röntgen és MRI felvételek jól mutatták a sérülés lényegét és a korábbi kezelés lefolyását. A térdízületen és a műtéti területen áthaladó Schanz csavarok súlyos potenciális fertőzésveszélyt jelentettek a végleges ellátás számára. Intézetünkben a kétüléses műtéttel végzett fixateur externe eltávolítással és szalagrekonstrukcióval sikerült elérni a megfelelő helyzetet. A műtéti kép igazolta az MRI és röntgen kép alapján várt elváltozásokat. A laterális térdficam gyakran jár lágyrész interpositum keletkezésével, amint azt már Böhler leírta. A hozott MRI képeken jól látható a tapasztalat alapján is várt helyzet. Térdficam primer ellátása legalább egy narkózisban végzendő fedett repositiot jelent. Ha ez sikerrel jár, a szalagrekonstrukció elvégezhető halasztottan is. Azonban, amennyiben ez nem sikerül, primeren nyílt repositio végzendő. Ha bármely okból mégis halasztott ellátásra kényszerülünk − például külföldre küldjük haza a beteget −, a temporer rögzítés nem veszélyeztetheti a végleges ellátást.
17:24-17:30A-0020  Fiatalok Fóruma előadás
A sport egészség – vagy mégsem ? Fizikai terhelést követően kialakult kétoldali, illetve egyoldali femoralis compartment syndroma - esetbemutatás
Nyőgér Zoltán, Lénárth Róbert, Szálasy László, Tömböl Ferenc, Balogh Péter
6 perc A-0020
A sport egészség – vagy mégsem ? Fizikai terhelést követően kialakult kétoldali, illetve egyoldali femoralis compartment syndroma - esetbemutatás
Nyőgér Zoltán, Lénárth Róbert, Szálasy László, Tömböl Ferenc, Balogh Péter
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Győr, Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály

Bevezetés: A comb lágyrészeinek tömege miatt, nagyméretű duzzanatok is kialakulhatnak anélkül, hogy keringési zavar jelentkezne, ezért a femoralis compartment syndroma ritka kórkép. A comb három rekesze közül leggyakrabban az elülső az érintett. A kialakulás hátterében általában direkt trauma, törés vagy összenyomatás áll. Sporttevékenység következményeként kialakult combtájéki compartment syndroma rendkívül ritka diagnózis, a nemzetközi irodalomban is csak pár eset szerepel. Fokozott mértékű edzések után jelentkező, azonnali fasciotomiát igénylő kétoldali, illetve egyoldali akut femoralis compartment syndromárol számolunk be. Esetleírás: 1. eset: 27 éves nő a Kardiológiai szakambulancián jelentkezett rossz közérzett, hőemelkedés és mindkét oldali combtájéki fájdalom miatt. Két nappal korábban edzőtermi kerékpár edzésen vett részt. Laborvizsgálatokat követően sürgős baleset sebészeti konzíliumot kértek. Mindkét végtagon az elülső felszínen, a comb teljes hosszában duzzanatot, feszülést, direkt nyomásérzékenységet észleltünk, myoglobinuria mellett. ADP és ATP pulzusok tapinthatóak voltak. A labor eredmények masszív szövetelhalásra, kezdődő veseelégtelenség veszélyére utaltak (CK 160350 U/L, GOT 3530 U/L, GPT 590 U/L, vizelet fehérje +++). Izomnecrosist okozó compartment syndroma miatt, rövid előkészítés után kétoldali elülső rekesz fasciotomiát végeztünk. Beavatkozást követően a beteg a Nephrológiai osztályra került további kezelés céljából. Forszírozott diuresis, transfuzió, preventív LMWH és antibiotikus kezelés mellett belgyógyászati szövődmény nem jelentkezett. Rendszeres, narcosisban történő, kötéscserék mellett a lágyrész viszonyok rendeződtek, sebeit másodlagosan zárni tudtuk. 2. eset: 30 éves férfi SBO traumatológián jelentkezett jobb comb jelentős mértékű duzzanata, fájdalma és myoglobinuria miatt. Két nappal korábban dinamikus jellegű erőnléti edzést végzett. Labor eredményeiben jelentős izomnekrózisra utaló eltéréseket észleltünk (CK 55404 U/L, GOT 2830 U/L, GPT 860 U/L, vizelet fehérje ++). Előkészítést követőn a jobb comb elülső rekeszének fasciotomiáját végeztük. Műtét után a beteget subintenzív részlegünkre helyeztük, forszírozott diuresis, LMWH és antibiotikumos terápia történt. Narkózisban történő kötéscserék során, időszakos VAC kezelést követően sebét másodlagosan zártuk. Következtetések : A comb elülső rekesz belső nyomásának fokozódása veszélyeztetheti a végtagot és a páciens életét, ezért a gyors és helyes diagnózis felállítása rendkívül fontos. A kiváltó ok rendszerint főként nagy erejű direkt trauma, de az izom túlterhelése is okozhatja. Az izomrekesz belső nyomásának meghatározása nem mindig egyszerű, nem mindenhol áll rendelkezésre megfelelő mérőeszköz. Tekintettel a gyors diagnózis szükségére és a késői felismerés következményeire sokszor a kezelő orvosnak a fizikális vizsgálat és a labor eltérések alapján kell döntenie.
17:30-17:36A-0302
A gyógytorna helytelen indikációja, alkalmazása és ezek következményei törésgyógyulási zavarok illetve álízületek esetén.
Kricsfalusy Mihály, Baranyai Ágnes, Péntek Irén, Hubert Anna
6 perc A-0302
A gyógytorna helytelen indikációja, alkalmazása és ezek következményei törésgyógyulási zavarok illetve álízületek esetén.
Kricsfalusy Mihály, Baranyai Ágnes, Péntek Irén, Hubert Anna
Péterfy Sándor utcai Kórház, Ri. és Baleseti Központ

Bevezetés: Osztályunkon – profilunknak is köszönhetően – nagy számban kezelünk elhúzódó törésgyógyulás, vagy álízület miatt betegeket. Több fórumon ismertettük már a pulzáló magnetoterápiás kezelésekkel elért eredményeinket. Az utóbbi években egyre több olyan beteg kereste fel osztályunkat, akiknél az ellátó intézményben nem foglalkoztak a – rendszerint diaphysis – törésük gyógyulási zavarával, és a panaszaik ellenére egyre erőteljesebb gyógytornában részesültek. Osztályunkon ezek után már refraktúrához közeli állapotban, vagy fémtöréssel jelentkeztek. A kezelést ekkor már általában nem lehet konzervatív módon, vagy magnetoterápiával folytatni, elkerülhetetlen a reoperáció. Betegek, eredmények: Eseteinkből kiemelve 3 humerus – egyébként technikailag jól megoperált – és egy lábszártörött beteg történetét ismertetjük, akiket a diaphysis törést követően a szokásos módon egyre erőteljesebb gyógytornában részesítettek. A kontroll röntgenek és vizsgálatok során a betegek nem kaptak információt arról, hogy a callusképződésük nem megfelelő. A kialakuló álízület mellett végzett súlyzós, gumiköteles illetve terheléses gyakorlatok egyre nagyobb fájdalmat okoztak nekik, ezek után kerültek osztályunkra. A radiológiai kép alapján már nem volt esélye a konzervatív kezelésnek, magnetoterápiának, a betegek reoperációra kerültek. E mellett bemutatunk egy beteget, akinél 5 éves (!), fájdalmas, humerus dyaphysis álízület mellett még a fémek megfelelően tartottak, ezért megpróbálkoztunk a magnetoterápiával. (MAS Spezial készülék 38-as program – heti minimum 4 alkalommal). Számunkra is meglepően, 3 hónap alatt a törésben megfelelő konszolidációt sikerült elérnünk, amit a beteg fájdalmainak csökkenése, és a végtag izomerejének, használhatóságának visszatérése is igazolt. Következtetések: A törésgyógyulás zavara esetén nem megfelelő, sőt káros az ellenállással, terheléssel végzett gyógytorna, mivel a törésgyógyulás esélyeit tovább rontja, szövődmények kialakulását eredményezi. Mind az operáló orvosnak, mind a gyógytornásznak felelőssége van abban, hogy akár együtt, megbeszélve értékeljék a beteg, illetve a törés állapotát, és ehhez igazítsák a fizikai terhelést, tornát. Sem az ellenállásos tréning (súlyzózás stb.), alsó végtagnál a terheléses gyakorlatok erőltetése, sem a csoportos gyógytornán való részvétel nem alkalmas ezeknek a betegeknek a kezelésére.
Diszkusszió
19:00 Bankett vacsora