kezsebesz_at_asszisztencia.hu
  +36 1 350 1854

Végleges Program

Az előadás címére kattintva olvashatók el az absztraktok.

FF Fiatal Kézsebészek Fóruma előadás

SzerdaPéntek

2015. szeptember 03. | csütörtök

08:00-18:00 Helyszíni regisztráció
 
Hajdú terem programja
08:30-10:30Evidencián alapuló kézsebészet     
Üléselnökök: Simonka János Aurél, Szarvas József
A-0028 Evidenciákon alapuló medicina
Szabó Zsolt
8 perc A-0028
Evidenciákon alapuló medicina
Szabó Zsolt
Miskolci Kézsebészeti Centrum, Miskolc

absztrakt nem elérhető
A-0027 Első tapasztalataink a Magyar Kézsebész Társaság kézsebészeti adatbázisával kapcsolatban
Lenkei Balázs, Mátrai Nándor, Lakatos Adrienn, Szabó Zsolt
8 perc A-0027
Első tapasztalataink a Magyar Kézsebész Társaság kézsebészeti adatbázisával kapcsolatban
Lenkei Balázs, Mátrai Nándor, Lakatos Adrienn, Szabó Zsolt
Miskolci Kézsebészeti Centrum

Előadásunk célja a Magyar Kézsebész Társaság kézsebészeti adatbázisának bemutatása, a carpal tunnel syndroma példáján keresztül. Szeretnénk felhívni a figyelmet az adatbázis jelentőségére, bemutatjuk az adatbázis használatát a gyakorlatban, valamint a folyamatosan bővülő adatbázist jelenlegi állapotában felhasználva rávilágítunk a benne rejlő lehetőségekre. A kézsebészeti adatbázis 2014. októberétől kísérleti jelleggel üzemel. A kezdeti nehézségek fokozatos kijavítása után 2015. februárjától kötelező jelleggel üzemel intézetünkben. 2015. júliusi állás szerint összesen 310 beteg kézsebészeti beavatkozásával kapcsolatos objektív és szubjektív adatok rögzítése történt a rendszerbe intézetünkből. Ennek legnagyobb része carpal tunnel syndromás beteg (184 beteg). Az eddig bevitt adatok alapján elkészülő excel táblázatot fogjuk bemutatni, valamint néhány példa kapcsán az adatbázisból megfelelő szűrőkkel kialakított csoportokat összehasonlítva statisztikai módszerekkel igazolható feltevéseinket szeretnénk példaként állítani. A kézsebészeti adatbázis rendszer bármelyik kézsebész kolléga számára hozzáférhető. A bemutatott példa alapján egyértelműen állíthatjuk, hogy alkalmazása mindennapos járóbeteg ellátást nem akadályozza. Az egységes utánvizsgálati rendszerek számos összehasonlításra nyújtanak lehetőséget. A jelenlegi szakmai rendezvényeken elvárt tudományos színvonalat ennek segítségével tartani tudjuk, saját munkánkat ellenőrizni, és szükség esetén, eredményeinktől függően, akár módosítani tudjuk.
A-0029 Absztrakt bírálat
Szabó Zsolt , Simonka János Aurél ,Egri László , Szarvas József
80 perc A-0029
Absztrakt bírálat
Szabó Zsolt1, Simonka János Aurél2,Egri László3, Szarvas József4
1 Miskolci Kézsebészeti Centrum, Miskolc,2 SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Traumatológiai Klinika, Szeged,3 Péterfy S.u-i Kh-Rendelőintézet Baleseti központ, Budapest4 Fejér Megyei Szent György Kórház Mozgásszervi Sebésizeti Centrum Kézsebészeti Részleg, Székesfehérvár

absztrakt nem elérhető
A-0023 Befolyásolható-e a beteg által megélt fájdalom mértéke?
Bajdik Beáta , Lenkei Balázs , Szabó Zsolt , Varga Katalin
8 perc A-0023
Befolyásolható-e a beteg által megélt fájdalom mértéke?
Bajdik Beáta1, Lenkei Balázs1, Szabó Zsolt1, Varga Katalin2
1 Miskolci Kézsebészeti Centrum;2 ELTE Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológia Tanszék

Célkitűzés: Előadásunk célja, hogy meghatározzuk, mitől függ a kézsebészeti beavatkozások kapcsán észlelt fájdalom mértéke. Előző vizsgálatunk, melyet a tavalyi kézsebészeti kongresszuson mutattunk be, rávilágított arra, hogy a fájdalom mértéke minimális mértékben függ a műtét idejétől, a metszés hosszától. Sokkal inkább függ az orvos-beteg kapcsolattól. Ennek a feltételezésünknek az igazolására az alábbi vizsgálatot végeztük. Anyag és módszer: A Miskolci Kézsebészeti Centrum adatrögzítő softverében prospektív módon rögzítettük 8 orvos kézsebészeti tevékenységének alábbi adatait. A három legalapvetőbb és leggyakoribb kézsebészeti betegséggel jelentkező pácienseket, akik Carpal tunnel, De-Quervain és Pattanó ujj panaszokkal jelentkeztek, vettük be a vizsgálatba. A gyakorló 8 kézsebészt 2 csoportba osztottuk. 3 kézsebész előzetes, psychológus által összeállított pozitív protokoll szerint kommunikál a vizsgálatban résztvevő betegekkel, míg 5 kézsebész korábbi, változatlan, általa megszokott módon tájékoztatja a betegeket betegségükről, a megoldási lehetőségekről, a várható eredményekről és az esetleg felléphető szövődményekről. Mindkét csoportba kerülő betegek esetében mérjük a vérnyomást és pulzust jelentkezéskor a járó beteg rendelésen, műtét előtt és műtét közben. Rögzítjük a műtét alatt felhasznált összes gyógyszer-altatószer nevét és mennyiségét, a műtét után este- éjszaka és másnap reggel bevett fájdalomcsillapítók mennyiségét. Az első postoperativ napon a betegek arcskálán értékelik a műtét estéjén érzett fájdalom mértékét, a kötéscsere során érzett fájdalom mértékét és a kórházi tartózkodást összességében. 1 hetes kontrollvizsgálat alkalmával rögzítjük a seb állapotát, az otthon szedett fájdalomcsillapító mennyiségét. 6 hetes vizsgálaton pedig, hogy mennyi idő után tért vissza a munkájához, nyugdíjas beteg a teljes napi rutinhoz, mennyire elégedett a gyógyulásával, és összességében a kezeléssel. Eredmény: Tekintettel a vizsgálat speciális jellegére és a relatív rövid eltelt időre, érdemi, végleges összehasonlító eredményekről még nem számolhatunk be. Ennek ellenére fontos részeredménynek tartjuk, hogy a vizsgálat folyamán módszereink sokat fejlődtek, pontosodtak, ugyanakkor várakozáson felüli nehézségekkel is szembe találtuk magunkat. A vizsgálat lényegi eredményével kapcsolatban már most látszik, hogy jelentős különbség észlelhető a két csoport objektív és szubjektív fájdalom érzete között. Következtetés: A vizsgálat jelen fázisban való bemutatását azért tartjuk fontosnak, hogy kedvet csináljunk azoknak, akik csatlakozni szeretnének egy multi centrikus, hasonló témájú vizsgálathoz.
A-0017 Fejben dől el? Betegeink személyiségének hatása gyógyulásukra - prospektív vizsgálat FF
Muraközy Katalin , Turchányi Béla , Frendl István, Molnár Péter
8 perc A-0017
Fejben dől el? Betegeink személyiségének hatása gyógyulásukra - prospektív vizsgálat
Muraközy Katalin1 , Turchányi Béla2 , Frendl István2, Molnár Péter3
1Kenézy Kórház és Rendelőintézet, Baleseti- és Kézsebészeti Osztály ;2Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék;3Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet

Kutatásunkban prospektíven kívánjuk vizsgálni a súlyos kézsérültek személyiségének szerepét a kezelés folyamatában és azt követően a mindennapi életbe való visszatérés során. A témaválasztás motívuma az a megfigyelés, hogy a betegek elégedettsége számos esetben nem korrelál a műtét/korrekciós beavatkozás funkcionális eredményével, mind pozitív, mind negatív irányban eltérhet attól. Elemezni kívánjuk, hogy milyen személyiségjegyek lehetnek (részben) felelősek ezekért az eltérésekért, illetve az eredményt negatívabban megélő csoport tagjai milyen pszichés segítségre szorulhatnak. Debreceni Kenézy Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályán kezelt súlyos kézsérültek fogják képezni a beteganyagot. A kézsérülések súlyosságát a beteg felvételekor a HISS (Hand Injury Severity Score) alapján pontozzuk. A műtétet követő egy hét során felmérjük a betegek optimista-pesszimista beállítottságát (LOT-Life Orientation Test), „kontrolljának helyét” (Wallston féle teszt), illetve depresszióra való hajlamát (HADS-Hospital Anxiety and Depression Scale). A műtétet követő 3. hónapban rögzítjük az elért funkcionális eredményt (DASH-Disabilities of the Arm, Shoulder and Hand), illetve a beteg aktuális önbecsülési szintjét (RSES-Rosenberg Self-Esteem Scale) A harmadik ellenőrzést a műtétet követő 6. hónapban következik, ekkor ismét funkcionális felmérés (DASH), illetve a depresszió szintjének mérése történik (HADS). A későbbiekben, ebben az időpontban pszichés tanácsadásban nem részesült betegek kutatási programunk későbbi, második fázisban résztvevő, már pszichoterápiában részesültek kontrollcsoportját alkotják. A fél év elteltével összehasonlíthatóvá válik a sérülés eredeti súlyossága, és a végállapot közötti korreláció. Elkülöníthető lesz a különösen „jól”, és különösen „rosszul” gyógyuló betegek csoportja és láthatóvá válnak a rájuk jellemző személyiségjegyek. Amennyiben szignifikánsan jellemző jegyeket találunk, a későbbiekben a betegellátás során előre felmérhetővé válik, mely betegeink számára szükséges pszichoterápiás segítség felajánlása a minél jobb eredmény eléréséhez. Meggyőződésünk, hogy ha a fenti vizsgálatok bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a betegek személyisége, lelkiállapota pozitív irányba képes elmozdítani a gyógyulásukat, akár általános gyakorlattá is válhatna a pszichológus bevonása az indokolt esetekben. Így több beteg térhetne vissza akár a korábbi munkájához, akár valamilyen más szakterületre, melynek szociális- és gazdasági vonatkozásai sem elhanyagolhatóak. Így érhetjük el kutatási programunk elsődleges célját, új elemmel gazdagítva „evidence based” gyógyító fegyvertárunkat, biztosítva ezzel betegeink minél korábbi gyógyulását, életminőségük javulását. Előadásom nem titkolt célja a kollégák véleményének, építő jellegű kritikáinak kikérése, az érdeklődők bevonása egy esetleges későbbi „multi-center study”-ba.
Diszkusszió
10:30Kávészünet
11:00-12:30Reumás kéz 1    
Üléselnökök: Egri László, Noviczki Miklós
A-0030 A kéz reumatológiai megbetegedései - a reumatológus szemével
Rojkovich Bernadette
25 perc A-0030
A kéz reumatológiai megbetegedései - a reumatológus szemével
Rojkovich Bernadette
Budai Irgalmasrendi Kórház III. Reumatológia, Budapest ?????

absztrakt nem elérhető
A-0031 A kéz reumatológiai megbetegedései - a kézsebész szemével
Egri László
25 perc A-0031
A kéz reumatológiai megbetegedései - a kézsebész szemével
Egri László
Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet Baleseti központ, Budapest

absztrakt nem elérhető
A-0003 Hogyan vélekednek a reumatológusok és kézsebészek a reumás kéz sebészi kezelésének eredményességéről?
Noviczki Miklós , Bartha Attila , Mátrai Nándor
10 perc A-0003
Hogyan vélekednek a reumatológusok és kézsebészek a reumás kéz sebészi kezelésének eredményességéről?
Noviczki Miklós1, Bartha Attila2, Mátrai Nándor3
Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály1, Reumatológiai Osztály2 Asszisztencia Kft3

Bevezetés: Vezető kézsebészek véleménye, hogy a reumás kézbetegségek kezelésében a szükségesnél kevesebb eset kerül műtétre.Ennek oka lehet a reumatológusok és kézsebészek véleményének eltérése a sebészi kezelés eredményességéről. Célkitűzés: A két szakma képviselői véleményének megismerése a fenti kérdésben. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk a Magyar Reumatológusok Egyesülete (MRE) és a Magyar Kézsebész Társaság (MKT) tagjai között a korábbi években amerikai és brit szerzők által végzett felméréshez hasonlóan. A kérdőív a képzésre, a két szakma együttműködésére, a reumás kézen végzett egyes sebészeti beavatkozások eredményességének szubjektív megítélésére irányult. A két társaság tagjainak kör-emailek segítségével küldtük ki a kérdőíveket, melyeket anonim módon, online lehetett kitölteni.. Az adatgyűjtéshez és feldoglozáshoz Wordpress alapú online Feedback, Survey & Quiz Manager Pro (FSQM Pro) szoftvert használtunk. Eredmények: A MRE tagjai 31, a MKT tagjai 33 választ küldtek vissza. A válaszadók közel 100 %-ban nem tartották elégségesnek a reumatológusok kézsebészeti és a kézsebészek reumatológiai ismereteit. A két szakma közötti együttműködést a reumatológusok 18, a kézsebészek 34 %-a tartja rendszeresnek, míg a válaszadók fele mindkét csoportban ritkának. A tenosynovectomiák, ízületi synovectomiák és arthrodesisek megítélésében a kézsebészek pozitívabb választ adtak, míg az ízületi protéziseket illetően a reumatológusok és kézsebészek véleménye nem tért el. . Összességében az ötfokozatú skálával mért „elfogadottság” a reumatológusok esetén 56, a kézsebészek esetén 62 %-osnak bizonyult. Következtetés: A vizsgálat nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy van-e lényeges szemléletbeli különbség a kézsebészek és reumatológusok között a reumás kéz sebészi kezelésének megítélését illetően. Kiderült viszont, hogy a két szakma közötti együttműködés elégtelen, az „ellenoldali” képzettséget mindkét szakma képviselői hiányosnak tartják.
A-0006 Reumás kéz – sebészet?
Bábás Géza , Lukács Katalin , Szabó Zsolt
10 perc A-0006
Reumás kéz – sebészet?
Bábás Géza1 , Lukács Katalin2, Szabó Zsolt3
13 Miskolci Kézsebészeti Centrum,2 Miskolci Szent Ferenc Kórház Reumatológia

Bevezetés Előadásunk rendhagyó módon nem az általunk operált, jól gyógyult, megelégedett és visszajáró betegekről szól, hanem arról, hogy hol vannak a reumás kézbetegségben szenvedő magyar betegek. Gyakorló kézsebészként rendszeresen szembesülünk két típusos betegcsoport problémáival: a reumatológusnál már járt, de banális negatív laboreredmények miatt kezelésben nem részesülő betegek csoportjával, valamint a túlhaladt, már sebészi rekonstrukcióra sem alkalmas elváltozásokkal bíró betegekkel. A néhány éve megjelent biológiai szerek alkalmazása forradalmat jelentett a gyulladásos ízületi betegségek gyógyításában. A biologikumok ugyanis képesek megállítani az inflammatív folyamatot, azon a szinten, ahol beavatkozunk. Cél Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megvizsgáljuk, hol vannak azok a betegek, akik ilyen kórban szenvednek, és miért kerül relatíve kevés ilyen eset a kézsebész elé. Továbbá azt, hogy hogyan lenne javítható ennek a relatíve rejtett betegségcsoportnak a kezelése. Anyag és módszer Reumatológus kolléganővel átnéztük az általuk és általunk kezelt betegcsoportokat. Összehasonlítottuk a két szakterület által kezelt betegek számát, valamint megnéztük, hogy hány esetben került reumatológiáról a kézsebészetre beteg. Ugyanakkor vizsgáltuk azt is, hogy a kézsebészeten megjelenő reumás betegség tüneteit mutató páciensek közül hányan jártak reumatológusnál, illetve ezek közül hányan kaptak klasszikusnak számító NSAID vagy steroid kezelést, illetve hányuknál alkalmazták a modernnek számító biológiai terápiát. Eredmények Eredményeink kapcsán egyértelművé vált, hogy a reumás kezű betegek kezelése jelenleg Magyarországon a háziorvos és a reumatológus hálózatban parkol. Relatíve kevés beteg kerül kézsebészhez és azok is főleg már annyira előrehaladott állapotban, hogy csak palliatív, végleges funkcióromlással járó, leginkább ízületi elmerevítéshez vezető műtéteket tesznek lehetővé. Ugyancsak láthatóvá vált, hogy a kezdeti fázisban kézsebészhez forduló, de sebészi beavatkozást még nem igénylő betegek hiába kerülnek reumatológiai szakrendelésre, szignifikáns többségük laboreredményeik negativitására való hivatkozással semmilyen, vagy csupán NSAID vagy steroid kezelésben részesül. Fehér holló-szerű ritkaságszámba megy a biológiai kezelésben részesült reumás kézbeteg. Megbeszélés Egyértelműen látszik, hogy legnagyobb baj a két szakma közötti együttműködés hiánya. Ennek egyik fő oka az lehet, hogy a reumatológus és háziorvos kollégáink nincsenek tisztában a betegség kezdeti fázisaiban végezhető sebészi beavatkozásokkal, azok indikációjával és lehetséges eredményeivel. Ugyanakkor hasonlóan elmondható a gyakorló kézsebészekről, hogy nincsenek tisztában a modern kezelési lehetőségekkel, illetve az azzal foglalkozó kollégák lehetőségeivel. Harmadsorban a jelentősen beszűkült reumás kéz sebészeti paletta nem csak a szakmai tudáshiányra, hanem az intézetek anyagi lehetőségeire is visszavezethetőek, főleg a költséges arthroplasticák, illetve ízületi prothetisálások esetében.
Diszkusszió
12:30Ebéd
13:30-15:00Reumás kéz 2    
Üléselnökök: Kertész Gábor, Turcsányi István
A-0026 Rheumatoid arthritises betegek kéz, csukló és könyök ultrahangvizsgálata
Farbaky Zsófia, Bodnár Györgyi, Saáry Krisztina, Tarkovács Andrea, Varsányi Nóra
8 perc A-0026
Rheumatoid arthritises betegek kéz, csukló és könyök ultrahangvizsgálata
Farbaky Zsófia, Bodnár Györgyi, Saáry Krisztina, Tarkovács Andrea, Varsányi Nóra
Budai Irgalmasrendi Kórház, Radiológia osztály, Budapest

Célkitűzés: A rheumatoid arthritises betegek hagyományos röntgenvizsgálatát követően a lágyrészeltérések megítélésében nagy segítséget nyújt a nagyfelbontású ultrahangvizsgálat. Célkitűzésünk az ultrahangvizsgálat diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai szerepének bemutatása a rheumatoid arthritises betegek kéz, csukló, könyök vizsgálatában. Módszer: A vizsgálatok nagyfelbontású, Philips HD 11 és Hitachi Avius HV ultrahangkészülékeken, 12-18 MHz-es linearis transzducerrel történtek. A 2D vizsgálatot követően a lágyrészek vascularisatiojának illetve a környező érképletek megítélésére color-Doppler és power-Doppler módszert használtunk. A szövetek rugalmasságára kiegészítő sonoelastographiás vizsgálattal következtettünk. Eredmények: A szerzők a Budai Irgalmasrendi Kórház Radiológia osztályán, az elmúlt 5 évben kéz, csukló és könyök ultrahangvizsgálaton megjelent rheumatoid arthritises betegek eredményeit tekintették át. A betegek a kéz, csukló, könyök duzzanatával, fájdalmával, mozgáskorlátozottságával jelentkeztek osztályunkon. Eseteinkben synovitis, kóros folyadékgyülem, tenosynovitis, bursitis, enthesitis volt kimutatható. A negatív röntgenfelvétel mellett ultrahangvizsgálattal igazolható korai erosiók kimutatása rendkívül fontos a terápiás stratégia megtervezésében. Az aktivitás megítélésében segítséget nyújt a synovium vascularisatiójának vizsgálata. Az inak tenosynovitise, részleges és teljes rupturája, a sérülés pontos helye ultrahanggal jól ábrázolható. Dinamikus vizsgálatnál az ujjak, a csukló, a könyök, mozgás közben vizsgálható. A rheumatoid arthritises betegeknél kialakult compressiós neuropathiák, alagút syndromák differenciáldiagnosztikája szintén fontos területe az ultrahangdiagnosztikának. Következtetések: A szerzők az esetek áttekintésével hangsúlyozzák a nagyfelbontású ultrahangvizsgálat jelentőségét a rheumatoid arthritises betegek kéz, csukló, könyök lágyrészelváltozásainak differenciáldiagnosztikájában. A képalkotó diagnosztika ezen modalitásának kiemelkedő szerepe van a mindennapi gyakorlatban.
A-0004 Protetizálás a reumás kéz sebészetében
Kertész Gábor , Kovács János , Horváth Zsolt
8 perc A-0004
Protetizálás a reumás kéz sebészetében
Kertész Gábor1, Kovács János2, Horváth Zsolt3
BKM Kórház, Ttraumatológiai és Kézsebészeti Osztály

Bevezetés:Osztályunkon évtizedek óta foglalkozunk reumás betegségek sebészetével. Előadásomban és a kapcsolódó előadásban az elmúlt 13 évben végzett műtétekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatainkról számolnánk be. Jelen előadás a prothesis beültetések eredményeiről szól. Módszer: 2011-2014. között osztályunkon 318 betegen, 512 műtétet végeztünk. Ezek közül 54 prothesis beültetés történt. Kezdetben a Neoflex, majd a Daphne, jelenleg Wright típusú prothesis beültetését végezzük. 3 csukló, 4 PIP és 47 MP prothesis beültetése történt. 6 esetben prothesis cserét végeztünk. A műtét nehézségeit és az általunk végzett műtét menetét egy eset kapcsán bemutatjuk. Eredmények és következtetések: A Wright típusú csukló prothesis beültetésével egyértelműen nem voltak jó tapasztalataink. Válogatott esetben volaris behatolásból ajánljuk a PIP ízületi protetizálást. Az MP ízületi prothesisekkel egyértelműen jó eredményeink vannak. Összefoglalva: A protetizálással az esztétikai eredmény kiváló, a fájdalom csillapítható. Komoly deformitások is korrigálhatók. A mozgás, kézügyesség, az izomerő javult, de nem várható teljes functio.
A-0002 Reumás kéz kisízületi elváltozások kezelése osztályunkon
Kovács János , Kertész Gábor , Zakupszky Zoltán , Haga Ágnes
8 perc A-0002
Reumás kéz kisízületi elváltozások kezelése osztályunkon
Kovács János1, Kertész Gábor2, Zakupszky Zoltán3, Haga Ágnes4
Bács-Kiskun Megye Kórháza, Kecskemét

Téma és cél: Osztályunkon az elmúlt 15 év során reumás alapbetegség miatt elvégzett kéz kisízületi műtéti beavatkozásaiból szeretnénk áttekintést nyújtani retrospektív elemzés alapján. Anyag és módszer: Osztályunk jó kapcsolatot ápol a Reumatológiai osztállyal, megfelelő a betegirányítás, így elég nagy számú beteg kerül időben műtéti kezelésre, amivel megelőzhetők, illetve kezelhetők a reumás izületi gyulladás pusztító hatásai. Bemutatjuk az alapbetegséghez kapcsolódó lehetséges deformációkat és ezek korrekciós lehetőségeit. Osztályunkon végzett műtét repertoárból kívánunk áttekintést nyújtani, egy-egy kiemelt beteg bemutatásával. Eredmények: Természetesen a reumás betegek kezelésében kevés az igazi sikertörténet, de egy időben elvégzett korrekcióval, synovectomiával, protézis beültetéssel, artrodézissel a betegek életminősége jelentősen javítható. Ezekből szeretnénk néhány esetet kiemelni. Összefoglalás: A kéz reumás betegségeinek kézsebészeti kezelése sokszor kihívás elé állítja a beteget és kezelő orvosát is. Számos esetben csak műtéti sorozattal végezhető korrekció és ennek hatása is gyakran csak átmeneti javulást eredményez. A műtéti kezelés időigényes és a késői eredmény kérdéses lehet. Jó kapcsolatot kell ápolni a betegek többségét kezelő reumatológus kollégákkal.
A-0011 Kéz kisízületi Swanson prothesisekkel szerzett tapasztalataink 2009-től napjainkig
Tóth Eszter , Molnár László , Frendl István , Turchányi Béla, Muraközy Katalin
8 perc A-0011
Kéz kisízületi Swanson prothesisekkel szerzett tapasztalataink 2009-től napjainkig
Tóth Eszter3, Molnár László2, Frendl István1, Turchányi Béla1, Muraközy Katalin2
1 Debreceni Egyetem ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék;2 Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály;3 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Invazív Mátrix Osztály Traumatológia profil

Bevezetés A kéz kisízületi endoprothesisek beültetésének egyik leggyakoribb indikációját a rheumatoid arthritis okozta ízületi elváltozások képzik. Az arthroplastica elvégzéséről mindig individuálisan kell dönteni, figyelembe véve a beteg igényeit, foglalkozását, együttműködő képességét. Áttekintettük a DE ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék és Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály kézsebészei által 2009-től végzett kéz kisízületi endoprothesisek eredményeit és összegeztük azokat. Előadásunkban erről szeretnénk beszámolni. Betegek és módszerek Debrecenben 2009-től napjainkig 28 betegen összesen 49 kéz kisízületi endoprothesis implantatio történt, ebből 4 press-fit kerámia, 45 Swanson típusú volt. Swanson prothesist 20 esetben MP ízület, 25 alkalommal PIP ízület pótlására alkalmaztuk. A műtét idején a legfiatalabb beteg 19, a legidősebb 78 éves volt, az átlagéletkor pedig 48 év volt. Beteganyagunkban a férfi és a nő arány 2:3. A műtét indikációját posttraumás arthrosis 14, traumát követő septicus szövődmény után kialakult ízületi destructio 5, degeneratív betegségből adódó arthrosis 1, posttraumás arthrosis miatt beültetett kerámia protézis luxatioja 2, rheumatoid arthritis okozta deformitás 23 esetben képezte. Az elért eredményeket retrospectiv vizsgáltuk. A kiértékeléshez a Buck-Gramcko-féle osztályozást használtuk. Eredmények Jelenleg az egyes ízületek esetében a mozgás amplitúdója, az ujjbegy-tenyéri barázda távolság, a tengelyeltérés, a szövődmények és a szubjektív vélemények kiértékelése folyamatban van. Utóbbiak jelentőségére mutat rá egyik rheumatoid arthritises nőbetegünk esete, aki 2013 és 2015 között összesen 5 MP és 2 PIP ízületi protézis beültetésen esett át, és már jelezte felénk további műtéti igényét. Finanszírozási okokból egy ülésben maximum két prothesis implantatiojára kerül sor. Következtetések Betegeink jelentősebb része az aktív, munkaképes korosztályba tartozott, akik számára fontos a fájdalmatlan, mozgó ízület kialakítása az érintett ujjon. A betegek többsége a kialakult eredménnyel elégedett volt vagy azt elfogadta. Rheumatoid arthritises betegek esetében az egy kézen elvégzett műtétekkel jelentős életminőség javulást sikerült elérni.
A-0007 A nyeregízületi arthrosis miatt végzett resectios arthroplastica utáni megrövidülés és a functio változása
Simonka János Aurél, Fetter Gábor, Körmöndi Sándor, Csete Károly, Varga Endre:
8 perc A-0007
A nyeregízületi arthrosis miatt végzett resectios arthroplastica utáni megrövidülés és a functio változása
Simonka János Aurél, Fetter Gábor, Körmöndi Sándor, Csete Károly, Varga Endre:
SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Traumatológiai Klinika, Szeged

Bevezetés: a szerzők 20 eset utánvizsgálatát végezték el. Ismertetik a nyeregízületi arthrosis keletkezésének kórfolyamatát és a lehetséges konzervatív és műtéti kezelések lehetőségeit. Ebbe illesztik be saját eseteik eredményeit. Anyag és módszer: a szerzők 20 nyeregízületi arthrosis miatt resectiós arthroplasticán átesett beteg utánvizsgálatát végezték el. Vizsgálták az I. metacarpus és scaphoideum közötti távolságot műtét előtt és műtét után, amit az ellenoldallal hasonlítottak össze. Vizsgálták a hüvelykujj flexióját-extensioját, abductióját-adductióját és a kéz szorítóerejét az ép oldalihoz viszonyítva. Eredmények: A metacarpus-scaphoideum távolság 4,8 mm-rel csökkent. A hüvelykujj functiója mindkét mozgástartományban 8-13 fokkal csökkent és kisebb lett a kéz szorító ereje. A fájdalom viszont megszűnt vagy jelentősen csökkent. A betegek operált kezüket a mindennapos tevékenységben panaszmentesen tudták használni. Összefoglalás: a nyeregízületi arthrosis műtéti kezelésében az egyszerű resectiós arthroplastica jó funkcionális eredményt adó módszer.
A-0024 A nyeregízületi arthrosis műtéti kezelése következtében kialakult egyes sugár rövidülés funkcióra gyakorolt hatásának elemzése két műtéti technika összehasonlításával. (Trapesectomia, felfüggesztéses arthroplastica trapesectomiával).Retrospektív vizsgálat FF
Juhász Nóra
8 perc A-0024
A nyeregízületi arthrosis műtéti kezelése következtében kialakult egyes sugár rövidülés funkcióra gyakorolt hatásának elemzése két műtéti technika összehasonlításával. (Trapesectomia, felfüggesztéses arthroplastica trapesectomiával).Retrospektív vizsgálat
Juhász Nóra
Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ

Bevezetés: a nyeregízületi arthrosis műtéti kezelésében a legújabb irodalmi adatok ismét az egyszerű trapesectomiát részesítik előnyben. Egy évvel korábban beszámoltunk a két műtéti technika (trapesectomia, illetve felfüggesztéses arthroplastica trapesectomiával) eredményeinek összehasonlításáról. A vizsgálatot a betegek által kitöltött kérdőív és fizikális vizsgálat alapján végeztük. Ennek során azt találtuk, hogy a két műtéti technika között 6 hónap után lényeges különbség nincs. Az egyszerű trapesectomia ellen felhozott gyakori ellenérv az egyes sugár rövidülésének veszélye, ami következményes deformitással, illetve a funkció károsodásával járhat. E kérdés megválaszolására jelen vizsgálatunkban az I. sugár műtét utáni rövidülését, annak funkcióra gyakorolt hatását elemeztük a két műtéti csoportban. Betegek és módszer: az elmúlt 3 és fél évben 52 betegen 55 műtétet végeztünk: 29 alkalommal egyszerű trapesectomiát (I.csoport), 26 alkalommal felfüggesztéses arthroplaszikát trapesectomiával (II.csoport). Az értékelést a betegek fizikális vizsgálata, és a speciális, standardizált röntgen felvételeken végzett mérések alapján végeztük. Eredmények: méréseink során azt találtuk, hogy a trapesectomia után trapesium-scaphoideum távolság rövidülése 0,61 cm (0,18-0.9 cm közti adatok), a sugár egészének rövidülése 0,51 cm (0,03-1,42 cm közti adatok) volt. A másik csoportban a trapesium-scaphoideum távolság 0,378 cm (0-0.82 cm közti adatok), a sugár egészének rövidülése 0,68 cm (0,06-1,45 cm közti adatok). A különbség nem szignifikáns. I. MP ízületi lazaságból, hyperextensioból fakadó panaszt 1 beteg jelzett a trapesectomián átesett betegek közül, 3 beteg a felfüggesztéses arthroplasztikával kezeltek közül. Következtetés: eredményeink igazolják azt az irodalmi megállapítást, miszerint az egyszerű trapesectomia eredményei nem rosszabbak, mint a felfüggesztéssel végzett arthroplasztika eredményei - az egyszerű trapesectomia ajánlható módszer a nyeregízületi arthrosis kezelésére.
A-0032 A rheumás kéz kezelése ortézisekkel
Rimaszéki Zsolt , Ágoston Lajos
8 perc A-0032
A rheumás kéz kezelése ortézisekkel
Rimaszéki Zsolt1, Ágoston Lajos2
1 Miskolci Kézsebészeti Centrum, Miskolc,2 OrtoProfil-Magyarország Kft., Budapest

A reumát vagy a reumás bántalmat olyan gyulladásos állapotok megjelölésére használják, amelyek főként az ízületeket vagy alkotórészeiket, illetve az izmokat és a csontokat érintik. Ezek az elváltozások fájdalommal és bizonyos mértékű funkciókieséssel járnak, de akár mozgásszervi deformitásokat is okozhatnak. A reuma nem különálló betegség, inkább tünet együttes, mely több különböző betegség következtében alakulhat ki. Az artritisz gyulladásos ízületi bántalmat jelent, melynek hátterében állhat sérülés, a leggyakrabban azonban valamilyen szervezetbe jutó kórokozó váltja ki. Érinthet egyetlen, de egyszerre akár több ízületet is. Egyes fajtái éveken keresztül megkeseríthetik az életed, míg mások akut módon, csak rövid ideig tartanak. Az artrózis a leggyakoribb ízületi megbetegedés, mely komoly reumás panaszokat okozhat. Az ízület degeneratív elváltozása jellemzi, mely leggyakrabban a közép- és időskorúak körében jellemző. A hetven fölötti lakosság körülbelül 70 százalékát érinti, de csupán a felüknél jelentkeznek a jellegzetes tünetek. Az artrózis az ízületi porc folyamatos kopását, állapotának romlását jelenti, valamint azt az elváltozást, amely a környező szövetekben jön létre az eredeti betegség következményeképpen. Az artrózis érintheti azokat az ízületeket is, amelyek korábban valami miatt sérültek, rendszeres vagy sokáig tartó túlterhelésnek voltak kitéve. Néhány formája öröklött, melyek hátterében egy specifikus genetikai elváltozás áll. A reumatoid artritisz hosszú lefolyású, az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos kórfolyamat, melynek során az ízületek tönkremennek. Akár rokkantságot is okozhat. Jellemző az ízületek fájdalma, merevsége, duzzanata, valamint funkcióik elveszítése. Az ízületeken kívül a betegség érinthet egyéb szerveket is. Oka egyelőre ismeretlen, de az eddigi kutatások autoimmun folyamatokra engednek következtetni A reuma kezelése elsősorban a betegség okozta fájdalom enyhítését célozza meg. Ezt egyrészt gyógyszeresen lehet elérni, másrészt pedig olyan gyakorlatok elsajátításával, amelyek segítségével helyreállhat a normál ízületi mozgás, valamint javul az állóképesség, és nő az izomerő. Az előadásban bemutatásra kerülnek a leggyakrabban használatos kéz, kéz-csukó ortézisek különféle típusai, ezek használati lehetőségei
A-0012 Perifériás Idegtorzió, eredményeink
Rosero Viviána Maja, Dévay Katalin
8 perc A-0012
Perifériás Idegtorzió, eredményeink
Rosero Viviána Maja, Dévay Katalin
Merényi Gusztáv Kórház, Budapest

Bevezetés: 2014.évi Magyar Kézsebészeti Kongresszuson ismertettünk egy 44 éves férfi betegünk esetét, akinél perifériás ideg UH-vizsgálattal és intraoperatív lelet során a nervus radialis torziója igazolódott a felkar distalis harmadában. Az elmúlt évben 5 beteget operáltunk hasonló pathológia miatt. Jelenleg szeretnénk beszámolni kezelésünk eredményeiről, illetve e ritka állapot okának feltételezéseiről. Módszer: 2012 és 2014 között a SE Neurológiai Klinikán végzett multicenter study során magasfelbontású-UH készülékkel 12 betegen Parsonage – Turner syndromát diagnosztizáltak. Az estek 75 %-ban a nervus radialis fő ága, ill a posterior interosseus ideg volt érintett. A 12-ből 4 betegnél UH- vizsgálattal az érintett ideg torzióját véleményezték, ezen betegeknél több hónapos konzervatív kezelés során állapot változás nem lépett fel, ezért műtéti kezelést javasoltak. A multicenter vizsgálat lezárta után jelentkezett egy újabb beteg hasonló lokális perifériás ideg (n. musculocutaneus) érintettséggel. A műtéti feltárás során külső neurolysist, epineuralis lehorgonyzást és egy esetben átmetszést és resuturát végeztünk. Eredmények: az 5 operált betegből 3 betegnél a műtétet követő 4 – 6 hónappal fizikális és UH-vizsgálat során teljes remissio igazolódott. Egy betegnél 6 hónapon túl részleges javulás észlelhető és egy beteg még utókezelésben részesül. Következtetétes: a perifériás ideg spontán torziója egy igen ritka állapot, amely pontos oka jelenleg ismeretlen. A SE Neurológiai klinika vizsgálatai alapján feltételezhető, hogy a torziót megelőzően a perifériás ideg lokális homokóra szerű szűkület jön létre, amely az ideg gyulladásos folyamata miatt alakul ki. Az ideg torzióját a felsővégtagra jellemző rotatios mozgások segíthetik elő. A szakirodalomban alig 10 – 15 beteg estét ismertetik, minden esetben műtéti kezelés javasolt.
A-0025 Felsővégtagi traumás idegsérülések ultrahangvizsgálata
Farbaky Zsófia
8 perc A-0025
Felsővégtagi traumás idegsérülések ultrahangvizsgálata
Farbaky Zsófia
Budai Irgalmasrendi Kórház, Radiológia Osztály

Célkitűzés: A felsővégtagi traumás perifériás idegsérülések ultrahangvizsgálata, a perifériás neurosonographia, egy egészen új lehetőség a traumatológiai képalkotó diagnosztikában. Célkitűzésünk a neurosonographia diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai szerepének bizonyítása a felsővégtagi traumás idegsérülések kimutatásában. Módszer: A vizsgálatok nagyfelbontású Hitachi Avius ultrahang készülékeken, 12-18 MHz-es linearis transzducerrel történtek. A lágyrészek, a perifériás idegek vascularisatiojának illetve a környező érképletek megítélésére color-Doppler és power-Doppler módszert használtunk. A szövetek, idegek rugalmasságára kiegészítő sonoelastographiás vizsgálattal következtettünk. Eredmények: A betegek a vizsgált perifériás ideg ellátási területének megfelelő panaszokkal, motoros és sensoros tünetekkel érkeztek, idegérintettség, traumás sérülés és postoperatív elváltozások tisztázására. Ultrahangvizsgálatnál pontos beállítás után méréseket végeztünk longitudinalis és transversalis metszetben, analizáltuk az ideg echoszerkezetét, a fasciculusok méretét, az epineurium externum és internum vonalának folytonosságát, lefutását, vastagságát. Áttekintettük a perifériás ideg környezetét. Traumánál, ütésnél az ideg túlfeszülése, vongálása, contusiója jön létre. A duzzadt, bevérzett környező lágyrészek, a hematoma az ideg compressióját, dislocatióját okozza. A törtvégek, leszakadt, kiszakadt csontdarabkák közvetlen idegsérüléseket dissectiót, transsectiót hozhatnak létre. Vágott sebek, nyílt sérülés esetén penetráló idegsérülésekkel találkozhatunk. Mindezek az elváltozások ultrahangvizsgálattal kimutathatók. Fény derülhet ritkább sérülésekre is, mint a repetitív traumánál kialakuló idegtorsióra. Posttraumás, postoperatív esetekben az ideg fémanyagokhoz (lemezek, csavarok, tűződrótok), callushoz, kitört csontdarabokhoz, műtéti hegekhez való viszonyát is láthatjuk. A szükséges ismételt sebészeti beavatkozás előtt a sérülés pontos helye bejelölhető. Nagy jelentőségü, hogy amikor a sérülést követő 14-21. napig az ENG-EMG diagnosztikus és prognosztikai értéke bizonytalan, amikor nem különíthető még el a neuropraxia és az axonlaesio, az ultrahangvizsgálat már ezidő alatt az idegről morfológiai képet tud adni. Következtetések: A szerző az esetek bemutatásával hangsúlyozza a neurosonographia jelentőségét a traumás idegsérülések differenciáldiagnosztikájában. Az ultrahangvizsgálat segítségével a károsodás pontos helye, a sérülés nagysága korán kimutatható. A képalkotó diagnosztika ezen új modalitásának kiemelkedő szerepe van a mindennapi gyakorlatban a további terápiás stratégia megtervezésében.
Diszkusszió
15:00Kávészünet
15:30-17:00Varia 1    
Üléselnökök: Korcsmár József, Tóth Ferenc
A-0018 Az idei év első hat hónapjában osztályunkon végzett csukló artroszkópos beavatkozások FF
Szakács Noémi, Kovács Rita
8 perc A-0018
Az idei év első hat hónapjában osztályunkon végzett csukló artroszkópos beavatkozások
Szakács Noémi, Kovács Rita
Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

Bevezetés: A csuklóartroszkópia világszerte egyre nagyobb teret hódít a pontos intraartikuláris diagnosztika és az egyre szélesedő terápiás lehetőségek miatt. Célkitűzés: Előadásunkban az idei év első félévében végzett csukló artroszkópos beavatkozásokat szeretnénk bemutatni – az indikációkat, a műtét során az előzetes diagnosztikához képest talált eltéréseket, a felmerülő nehézségeket, szövődményeket. Anyag és módszer: 2015.01.01. és 2015. 06.30. között 12 alkalommal végeztünk csuklóartroszkópiát. 5 esetben találtunk SL szalagsérülést (ezek közül 3 esetben LT szalagsérülést is) és végeztünk fedett tűzést, 4 esetben TFCC sérülés miatt történt debridement. Egy esetben Kienböck betegség miatt staging artroszkópia történt a porcfelszín megítélése céljából, majd felfúrást végeztünk. Egy esetben ízületbe hatoló distalis radius törés akut ellátása során az ízfelszín kongruenciájának megítélése céljából végeztünk artroszkópiát, egy esetben pedig korábbi radius törést követően az ízfelszín állapotának felmérése céljából a további terápiás terv felállításához. 2 esetben volt szükséges nyitott műtétté konvertálni a beavatkozást, egy esetben a rossz látási viszonyok miatt. 2 esetben észleltünk átmeneti paresthesiát digitális idegeknek megfelelően, melyek 2 illetve 4 hét után megszűntek. 1 esetben történt eszközsérülés. Egyéb szövődményt nem észleltünk. Következtetés: A csuklóartroszkópia alkalmazásával pontos intraartikuláris diagnosztika lehetséges egyre bővülő terápiás lehetőségekkel. Intrinsic szalagsérülések esetén alkalmazásának szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Lehetővé teszi a TFCC vizsgálatát és ellátását, a porcfelszínek megítélését és ellátását minimál invazív módon. Az utóbbi időben az indikációs kör egyre bővül az egyre kifinomultabb eszközparknak köszönhetően. Alkalmazásakor a megfelelő iránydiagnózis és terápiás terv azonban nélkülözhetetlen. A learning curve a szűk tér miatt viszonylag hosszú, a szövődményráta megfelelő gyakorlat mellett alacsony.
A-0019 Scapholunaris és lunatotriquetralis instabilitás miatt végzett fedett tűzések utánvizsgálata 2005 és 2015 között operált betegeknél FF
Szakács Noémi, Kovács Rita
8 perc A-0019
Scapholunaris és lunatotriquetralis instabilitás miatt végzett fedett tűzések utánvizsgálata 2005 és 2015 között operált betegeknél
Szakács Noémi, Kovács Rita
Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

Bevezetés: Annak ellenére, hogy a scapholunaris szalagsérülés gyakori, a részleges vagy a teljes szakadás potenciális káros hatásait sokszor alábecsülik, a sérülés gyakran kezelés nélkül marad vagy elégtelen az ellátása. Amennyiben a szalagrendszer spontán gyógyulása elmarad és a sajkacsont szekunder stabilizáló rendszerének elégtelensége is fennáll, progresszív carpalis diszfunkció alakul ki, mely hosszú távon pancarpalis arthrosishoz vezet. Számos műtéti technika ismert a scapholunaris instabilitás ellátására, azonban az irodalomból ismert eljárások közül egyik sem hatékony az instabilitások összes stádiumában, továbbá abban sincs megegyezés, hogy az egyes eljárásokat mikor válasszuk. Célkitűzések: Utánvizsgálatunk során az elmúlt 10 évben scapholunaris (SL) és lunatotriquetralis (LT) instabilitás miatt végzett fedett tűzésen átesett betegek eredményeit szeretnénk bemutatni. Anyag és módszer: 25 beteg utánvizsgálatát végeztük el, 17 esetben SL, 8 esetben SL és LT instabilitás miatt végeztünk tűzést. 20 esetben a fedett tűzést csuklóartroszkópia előzte meg a szalagsérülések pontosabb megítélése és az egyéb társsérülések megítélése céljából. A betegek utánvizsgálata során vizsgáltuk a mozgásterjedelmet, a szorítóerőt, a radiológiai paraméterek, felmértük a Mayo wrist score-t, a quick DASH score-t és a PRWE kérdőívet is használtuk. Eredmények: 15 férfi és 10 nőbetegek operáltunk, az átlagos utánvizsgálati idő 3,8 év. A betegek átlagos életkora a műtétkor 25 év volt. A sérülés és az orvoshoz fordulás közötti idő átlagosan 6 hónap, a sérüléstől a műtétig eltelt idő 8 hó. A műtét során artroszkóposan 6 betegnél Geissler II, 11 esetben Geissler III és 8 esetben Geissler IV sérülést találtunk. A preoperatív SL távolság 3,5 mm-ről 2 mm-re csökkent posztoperatívan. 4 esetben a fennmaradó instabilitásos panaszok miatt további beavatkozás volt szükséges. Következtetés: A SL és LT tűzések hatékony kezelési formának bizonyultak akut esetekben még akár komplett (Geissler IV) szalagsérülések esetén is. Krónikus esetben szintén jó eredményeket találtunk részleges sérülések esetén (Geissler II-III). Ezzel ellentétben krónikus komplett szalagsérülések esetén a betegek panaszai a tűződrótok eltávolítását követően a rehabilitáció során hamar visszatértek. Kiemelten fontosnak tartjuk a műtét kezdetén a szalagrendszer artroszkópos vizsgálatát, főként krónikus esetben rendkívül fontos differenciálni a részleges és a komplett sérüléseket, mert ezek kimenetelében jelentős az eltérés, továbbá LT sérülés esetén gyakran ez az egyetlen diagnosztikus lehetőség.
A-0001 Proximalis sor carpectomiával szerzett tapasztalataink
Máthé Tibor, Kromek Lóránd
8 perc A-0001
Proximalis sor carpectomiával szerzett tapasztalataink
Máthé Tibor, Kromek Lóránd
PTE KK Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika

Bevezetés A proximalis kéztő sornak, mint egy mechanikai egységnek, jelentős szerepe van a kéz erőátvitelében. Egyfajta kapocs a radius az ulnocarpalis egység és a distalis carpalis sor között. Szükség van rá a kéz megfelelő funkciójához. Ha valamilyen ok következtében ezen stabil szerkezet felbomlik és ehhez társul még a proximalis kéztőcsontok közötti vagy rodiocarpalis arthrosis is, mozgásmegtartó eljárásként jöhet szóba a proximalis sor carpectomia (PRC). Előadásunkban bemutatjuk a Klinikánkon az utóbbi tíz évben elvégzett PRC műtétekkel szerzett tapasztalatainkat. Módszer 2004 és 2014 között 10 betegnél végeztünk proximalis sor carpectomiát. A betegek kora 40-70 év között volt. A nem megoszlás : 8 férfi és 2 nő, oldaliság: 6 jobb 4 bal oldali volt. A műtétre 5 esetben SLAC, 3 esetben SNAC, 2 esetben lunatum malatia miatt került sor. A műtétet dorsalis behatolásból, vértelenségben hajtottuk végre. Három hétre gipszrögzítést helyeztünk fel. Az ujjak mozgatását azonnal elkezdtük. Gipszlevétel után gyógytornát kezdtünk. A teljes terhelést tizenkét hetet követően engedtük meg. A felülvizsgálatokat 6,12,24 és 54 hetes korban végeztük. A vizsgálatok során 2.i RTG felvételeket készítettünk, amelyeket az ép oldallal hasonlítottunk össze. Mértük a szorítóerőt, a mozgástartományt a betegelégedettséget. A funkció értékelésére a DASH (Disabilities of the Arm, Shoulder and Hand Score) és a PRWHE (Patient Rated Wrist and Hand Evaluation) pontrendszert alkalmaztuk. Eredmények Mind a 10 esetben a sebek pp. gyógyultak. Sebészi szövődmény nem volt. A legtöbb esetben a mozgástartomány javult a műtét előtti viszonyokhoz képest, de nem érte el az ellenoldaliét. Az átlagos flexio 40,5°, extensio 40°,ulnar deviatio 24°,radial deviatio 7°volt műtétet követően. A csukló fájdalmassága az összes esetben lényegesen csökkent. A szorítóerő átlagban szintén növekedett a műtét előtti állapothoz képest, de az ellenoldalihoz viszonyítva lényegesen kisebb volt. Az átlagos szorítóerő az operált oldalon 20,3 kg az ép oldalon 35,2 kg volt. A beteg elégedettség a 10 pontos analóg-vizuális skálán átlagban 8,5 volt, tehát a betegek többsége javulásnak érezte a műtét utáni állapotot. Az átlagos DASH pontszám 53,6-ról 15,4-re csökkent, a PRWHE 50,2-ről 14,5-re. Egy évet követően a csukló fájdalmassága miatt egy esetben kényszerültünk arthrodesisre. Ezt követően a beteg szorítóereje még jobban csökkent, viszont a fájdalma megszünt. Következtetések Proximalis sor carpectomia egy régi eljárás, amit egy ideig felváltott néhány modernebbnek tűnő módszer, mint például a csukló arthroplastica és arthrodesis. Ezekről később kiderült, hogy sok szövődménnyel járnak és a betegek elégedettsége sem volt megfelelő. A tapasztalataink azt mutatják hogy a PRC egy korrekt, mozgásmegtartó és sebészi szempontból viszonylag egyszerű műtét, ami biztosítja a megfelelő funkcionális eredményt és a fájdalom csökkenését. Sajnos nem minden beteg esetén alkalmazható. Kontra indikációt jelent a capitatum fejének porckárosodása és a nehéz fizikai munka végzése. Problémát jelenthet még ha a PRC után arthrodesisre kényszerülünk, mert a nagyfokú rövidülés miatt a kéz fogóképessége lényegesen romolhat.
A-0005 Kézsérültek ellátása Budapesten és Pest Megyében
Lénárt Anett
8 perc A-0005
Kézsérültek ellátása Budapesten és Pest Megyében
Lénárt Anett
MH EK Honvédkórház Traumatológia Osztály

A kézsérültek primer ellátása a traumatológia osztályok feladata. Tapasztalataim alapján ez napjainkban meglehetősen nehézkes. Bár területi elosztási elvek és szakmai szabályok írják elő, hogy melyik sérültet kinek és hol kell ellátni, ezek nem minden esetben valósulnak meg. Előadásomban röviden ismertetem a kézsérültek ellátására vonatkozó jelenleg érvényben lévő szabályozást kiemelve ezek érdekességeit. Néhány eset bemutatásával szemléltetem, hogy ez minként valósul meg napjainkban. Végül megpróbálom felvázolni a jelenlegi helyzetben mindenki számára legideálisabb megoldási lehetőségeket.
A-0020 Gyermekkori II. fokú kéz égési sérülések kezelése cink-hyaluron géllel kiegészített ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszerrel. FF
Józsa Gergő, Tóth Eszter (med.), Juhász Zsolt
8 perc A-0020
Gyermekkori II. fokú kéz égési sérülések kezelése cink-hyaluron géllel kiegészített ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszerrel.
Józsa Gergő, Tóth Eszter(med.), Juhász Zsolt
PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti Osztály

Bevezetés: A gyermekkori sérülések egyik leggyakoribb oka az égés. A csecsemők és a kisgyermekek bőre vékonyabb és sérülékenyebb, emiatt súlyosabb égési sérülésre számíthatunk, mint felnőttekben. A másodfokú égések konzervatív kezelésére számos sebfedő áll rendelkezésünkre. Cél: A gyermekkori II. fokú kéz égési sérülések cink-hyaluron géllel kiegészített, ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszerrel történő kezelése kapcsán elért eredményeink bemutatása. Beteg, módszertan: 2014. január 01. és 2015. 01.31 között prospektív vizsgálatot végeztünk. Összesen 14 gyermeket kezeltünk géllel kiegészített kötszerrel, felületes és kevert típusú másodfokú égés miatt. A primer ellátás során fájdalomcsillapításban, szedálásban, illetve altatásban végeztük el a debridemant. Az égés mélységének pontos megítélése céljából 2 gyermeknél primeren ezüst nitrát oldatos kötést helyeztünk fel, míg a többi esetben már az első ellátáskor az ezüstöt tartalmazó elgélesedő hab-kötszer a cink-hyaluron géllel együtt került felhelyezésre. Azokban az esetekben, amikor a primer ellátás során ezüst nitrát oldatos kötést alkalmaztuk, a másnapi kontroll vizsgálat kapcsán került felhelyezésre a kötszer, mely eltávolítása a 7. napon történt meg. A többi gyermek esetében a primer sebellátást követően a kötés ellenőrzését a második napon, míg a kötés eltávolítását a 6.-7. napon végeztük el. Az égési terület hámosodása után az otthoni kezelés kezdetben zsíros kenőccsel, majd a teljes gyógyulást követően hegesedést csökkentő kenőccsel történt. Eredmények: A gyermekek gondozása több esetben még jelenleg is zajlik, így csak a rövidtávú eredményeinkről számolhatunk be. A géllel kiegészített kötszer használata mellett fertőzést nem alakult ki. Az égési területek hámosodását átlagosan a primer ellátást követő 6.-7. napon észleltük. Következtetések: A az ezüstöt tartalmazó elgélesedő hab-kötszer a cink-hyaluron gélt tartalmazó kötés könnyen felhelyezhető és eltávolítható, az ezüst tartalom miatt a fertőzés elleni védelemben hatékony. Ezek a kötszerek a hámosodást hathatósan elősegítik, a cink-hyaluron gél további előnye, hogy fokozza a sejtek regenerációját, és megakadályozza a kötszer sebbe történő tapadását. Kezdeti tapasztalataink alapján hatékonynak találtuk az ezüst tartalmú elgélesedő hab-kötszert cink-hyaluron géllel kiegészítve, mellyel kíméletes, gyermekbarát és költséghatékony kezelést, jó sebgyógyulást és kedvező kozmetikai eredményt sikerült elérnünk.
A-0013 Nyalábdrain: biztos megoldás a postoperativ haematomák elkerüléséhez.
Czinke Zoltán , Szabó Zsolt
8 perc A-0013
Nyalábdrain: biztos megoldás a postoperativ haematomák elkerüléséhez.
Czinke Zoltán1 , Szabó Zsolt2
Kézsebészeti Centrum Miskolc

Bevezető: a kézsebészeti beavatkozások postoperativ drainezése, a haematomák elkerülése minden kézsebész számára állandó problémát jelent. Különböző gumicsikok, szilikon drainek fele vagy harmada, gézcsikok vagy egyéb megoldások, helyi specialitások színesitik a műtét utáni haematomák elkerülésének kisérletét. A miskolci Megyei Kórházban 1995 óta és a miskolci Kézsebészeti Centrumban 2007. decembere óta kizárólagosan egy Franciaországban évtizedekkel korábban bemutatott és rutinszerűen alkalmazott módszert: a nyalábdraint alkalmazzuk. Anyagok: a nyalábdrain egyszerű technikájának és az elmúlt évek tapasztalatainak bemutatása. Anyag és módszer: az elmúlt 7 év műtéti statisztikájának áttekintése kifejezetten az intraoperativ drainezésre való tekintettel: volt-e drain és milyen drain típusú és volt-e postoperativ haematoma? Eredmények: az elmúlt 7 év 13 ezer műtétjének 90 %-ban alkalmaztuk a nyalábdraint, 2 %-ban szivódraint, 8 %-ban semmilyen drain nem került behelyezésre. A postop. haematomák száma ritkaság számba ment, 1 %-nyira tehető. Szeptikus szövődmény, ami a drainezésnek tudható be, nem fordult elő. Következtetések: tekintettel erre az egyszerű költséghatékony, biztonságos módszerre, mely minden hozzánk látogató kolléga, rezidens, szakvizsgára készülő számára újdonságszámba megy, szeretnénk a módszert és annak alkalmazását előadásunkban bemutatni.
A-0022 Reménytelennek tűnő eset is végződhet jó eredménnyel. FF
Józsa Gergő, Oberritter Zsolt
8 perc A-0022
Reménytelennek tűnő eset is végződhet jó eredménnyel.
Józsa Gergő, Oberritter Zsolt
PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

Bevezetés: A gyermekkori kézsérülések gyakoriak. A súlyos kézsérülések, a részleges vagy teljes amputációk azonban ritkán fordulnak elő. A gyermekeknél a regenerációs képesség lényegesen jobb a felnőttekénél, emiatt az indikáció kiterjeszthető. Cél: A szerzők egy 1,5 éves lánygyermek részlegesen amputálódott kisujj körömperc sérülését és annak ellátását mutatják be. Esetismertetés: A 1,5 éves lánygyermek bal kéz kisujj körömpercét nyúl harapta meg. A körömperc a distalis interphalangealis ízület szintjében részlegesen amputálódott. A végpercet egy ulnarisan lévő vékony bőrhíd tartotta a középperchez, az összekötő lágyrészben nemes képletet nem azonosítottunk. Általános érzéstelenítésben alapos debridementet végeztünk, a bal kéz kisujj körömpercét visszaillesztettük és szituáló öltésekkel rögzítettük. A körömperc stabilizálása 1 mm vastagságú temporer tűződróttal történt. A postopartív szakban parenteralis antibiotikus kezelés mellett infekció nem alakult ki. A körömperc keringésében súlyosan károsodott, ennek ellenére az amputáció befejezése nem vált szükségessé és végül a visszaillesztett körömperc kissé deformált helyzetben gyógyult. A nyomonkövetés során a distalis interphalangealis ízületben aktív mozgást nem észleltünk. Következtetések: Gyermekkori körömperc amputációk esetén a regenerációs képesség jobb, mint felnőttkorban, emiatt a reménytelennek tűnő esetekben is megkísérelhetjük a részlegesen amputálódott végperc visszaillesztését. A visszavarrt lebeny biológiai fedésén túl a kapilláris keringés révén meggyógyulhat, azonban funkciója mindig is kérdéses, de a gyógyulás esélyét meg kell adni.
A-0016 Suzuki-frame alkalmazasa a PIP izuleti toreses ficamok kezeleseben
Tompa Szabolcs
8 perc A-0016
Suzuki-frame alkalmazasa a PIP izuleti toreses ficamok kezeleseben
Tompa Szabolcs
Chelsea and Westminster Hospital; Semmelweis Kórház Kiskunhalas

Gyakori serules a kozepperc basisanak intraarticularis torese, mely a PIP izulet valtozo merteku subluxatiojaval illetve ficamaval jar. A kezeles soran idealis lenne az izuleti incongruentia megszuntetese, a tores repositioja minimalinvasiv modon ugy, hogy a korai functionalis utokezeles is mielobb megkezdodhessen. A fenti kivanalmaknak tokeletesen megfelelo muteti modszert szeretnek bemutatni egy sikeresen kezelt eset kapcsan, megemlitve az alternativ kezelesi modokat.
A-0015 Snowboard sérülés: transscaphoid perilunaris ficam – esetbemutatás FF
Szakács Noémi, Kovács Rita
8 perc A-0015
Snowboard sérülés: transscaphoid perilunaris ficam – esetbemutatás
Szakács Noémi, Kovács Rita
Országos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

Bevezetés: A perilunaris ficamok ritka, de súlyos sérülésnek számítanak, nagy energiájú trauma hatására alakulnak ki, hyperextenziós mechanizmussal történő esés során. A perilunáris ficamok 60-65%-a sajkacsonttöréssel szövődik. Gyakran megkésve kerülnek felismerésre - akár a társsérülések elvonják a figyelmet a beteg csuklójáról, akár a beteg indolenciája miatt. Az eredményes kezeléshez azonban nagyban hozzájárul a mielőbbi felismerés és ellátás. Esetbemutatás: A fiatal férfi beteg januárban sérült, snowboard közben egy ugrást követően rosszul érkezett talajra, hyperextenziós mechanizmussal sérült bal csuklója. 3 hét után fordult orvoshoz fájdalom, duzzanat és mozgásbeszűkülés miatt. Az első röntgen felvételen látható volt a sajkacsont törésével szövődött perilunaris ficam. A fedett repositio sikertelensége után nyílt repozíciót végeztünk palmaris feltárásból, a sajkacsont csavaros synthesisét és temporer K-drótos tűzést (SC és LT) végeztünk. A temporer tűződrótokat 8 hét után eltávolítottuk, majd a beteg gyógytorna kezelést kezdett. Mozgástartománya folyamatosan javult, aktuális mozgásterjedelme a 6 hónapos utánvizsgálatkor 40 fok extenzió és 45 fok flexio. Következtetés: Az eset bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet erre a ritka kórképre, a korai felismerés fontosságára. Korai, szakszerű ellátás az irodalmi adatok szerint jó eredményt ad, azonban az inveterált ficamok ellátása után szerény funkcionális eredmény remélhető, magas a sajkacsont álízület kialakulásának esélye (10-15%) és gyakori a korai midcarpalis artrózis.
Diszkusszió
17:00Szünet
17:15-18:15MKT Közgyűlés    
20:00 Nyitófogadás

   Nemzetközi kurzus