gyermektrauma_at_asszisztencia.hu
  +36 1 350 1854

Végleges Program

Az előadás címére kattintva olvashatók el az absztraktok.

Szombat

2015. október 09. | péntek

08:00-18:00 Helyszíni regisztráció
 
Színházterem programja
09:00-09:30Megnyitó    
09:30-11:001. Szekció
Felső végtag I. - váll, humerus    
Üléselnökök: Novoth Béla, Urbán Ferenc
A-0021 Gyermekkori felső végtagi sérülések triázs vizsgálata
Baranyi Krisztina
Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály
6+2 perc A-0021
Gyermekkori felső végtagi sérülések triázs vizsgálata
Baranyi Krisztina
Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Probléma felvetés: Az izolált végtagsérülést elszenvedett gyermekek triázs vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy nagy részük nem részesült semmilyen prehospitális ellátásban, de azon betegek körében is akik háziorvostól, szakrendelőből, egyéb ügyeletről érkeztek igen magas azok aránya akik ellátatlanul, vagy rosszul rögzített végtaggal érkeztek. Módszer: A Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának Triázs Szolgálata 2014. január 1. és 2015. június 30. között 17427 gyermek vizsgálatát és kezdeti ellátását végezte különböző, a felső végtagot érintő sérülések miatt. A jelzett időszakban az igazolt törések száma 9197 volt. A triage vizsgálat, fókuszált vizsgálat, ahol a sérült végtag rögzítése mellett kiemelt jelentőségű a végtag keringésének vizsgálata pulse-oxyméterrel, amely egyszerű, gyors megbízható, noninvasiv módszer, segítségével a sérült végtagon a keringészavar már a triage során felismerhető. A besorolást számos elsődleges és másodlagos tényező módosítja, ilyenek az életkor, a baleseti mechanizmus a fokozott légzési munka, emelkedett légzésszám, rossz oxigenizáció, a keringési instabilitás, lokális keringés zavar, meglévő alapbetegség. A fent jelzett időszakban triage vizsgálat során 299 esetet kellett sürgős és 20 esetet kritikus kategóriába sorolni a különböző módosító tényezők figyelembevételével, a többi nem sürgős és halasztható minősítést kapott. Cél: a felső végtagi sérülések esetén rögzítésre szolgáló eszközök és technikák, valamint ezek megfelelő alkalmazásának bemutatása (sam-splint, pneumatikus sín, cramer-sín, háromszögkendő), előnyökkel és hátrányokkal együtt. A triázs, mint elsődleges vizsgáló és ellátó rendszer lehetőségeinek és korlátainak ismertetése. . Következtetés: Minden traumát elszenvedett gyermeknél a törött végtag mozgatásának minimalizálása rendkívül fontos analgetikus szempontból, de ugyanilyen fontos a további sérülések és szövődmények elkerülése is. A sérült végtag rögzítése és a keringés ellenőrzése a triage vizsgálat során kiemelt jelentőségű.
A-0060 Vállsérülések gyermekkorban - Referátum
Urbán Ferenc
Debreceni Egyetem - Traumatológiai és Kézseb. Tanszék
20+0 perc A-0060
Vállsérülések gyermekkorban - Referátum
Urbán Ferenc
Debreceni Egyetem - Traumatológiai és Kézseb. Tanszék

absztrakt nem elérhető
A-0017 Ritka gyermekkori vállsérülés: csontos Bankart sérüléssel járó vállficam - Esetbemutatás
Megyesi József, Vass Antal
Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály
6+2 perc A-0017
Ritka gyermekkori vállsérülés: csontos Bankart sérüléssel járó vállficam - Esetbemutatás
Megyesi József, Vass Antal
Bajai Szent Rókus Kórház Traumatológiai Osztály

Esetbemutatás osztályunk anyagából, melyben egy ritkán előforduló gyermekkori csontos Bankart sérülés kapcsán mutatjuk be ennek mechanizmusát, az általunk végzett diagnosztikát, mely sokban segítette munkánk, a műtéti megoldást, valamint a gondos utókezelést.
A-0037 A claviculatörések konzervatív kezelésének stratégiája, műtéti indikációk
Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M., Molitorisz D.
Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia
6+2 perc A-0037
A claviculatörések konzervatív kezelésének stratégiája, műtéti indikációk
Kalóz E., Kassai T., Kővári T., Gáti N., Bíró Zs., Tóth L., Varga M., Molitorisz D.
Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: A kulcscsont törései gyermekkorban gyakran előforduló sérülések, ám műtéti beavatkozást csak igen ritkán igényelnek. Az irodalomban és az osztályok gyakorlatában többféle rögzítési módszer szerepel, ebben valódi logikát, ok-okozati összefüggést nem találtunk, mindig az „így szoktuk” indoklás szerepel. Ezért célunk a konzervatív kezelési lehetőségek áttekintése, alkalmazási területük tisztázása. Módszer: 2014-ben ambulanciánkon és osztályunkon összesen 120 esettel találkoztunk, ebből 5 alkalommal volt szükség műtéti ellátásra. A gyermek- és serdülőkori törések jelentős hányadát konzervatív úton megfelelő gyógyulásra bírhatjuk, ám nem mindegy, hogy egy adott korcsoportban és adott töréstípus esetén milyen rögzítés mellett döntünk, nem alkalmazunk rögzítést, háromszögkendőben karfelkötés vagy felkarrögzítővel, Gilchrist és Dessault kötés, hátizsákkötés vagy Ligaflex, vagy ezek kombinációja (ramofix rögzítés). A törés stabilitásának megítélése után a biomechanikai elvek figyelembe vételével lehet megválasztani a törést reponáló illetve retineáló rögzítést. Ugyanezen szempontok alapján a műtéti ellátás szükségessége is mérlegelhető. Konklúzió: A jól megválasztott rögzítés mellett a töréssel járó fájdalom jelentősen csökkenthető, vagy meg is szüntethető, megfelelő consolidatio 2-4 hét alatt elérhető.
A-0015 A betegnek mindig igaza van?
Füle István1, Jórász Zsolt2, Fadgyas Balázs1
1 Heim Pál Gyermekkórház 2 MRE Bethesda Gyermekkórház
6+2 perc A-0015
A betegnek mindig igaza van?
Füle István1, Jórász Zsolt2, Fadgyas Balázs1
1 Heim Pál Gyermekkórház 2 MRE Bethesda Gyermekkórház

Krónikus vállpanaszokkal jelentkező 14 éves gyermek kórelőzményében konzervatívan kezelt clavicula lateralis vég törés szerepelt, az ellátás más Intézetben történt egy éve. Az elvégzett képalkotó vizsgálatok egy jelentős nagyságot elérő, kulcscsontból kiinduló, csontkinövésnek imponáló elváltozást igazoltak, melynek eltávolítása után a panaszok megszűntek. Szülő szerint a fenti két állapot között ok-okozati összefüggés van, ezzel kapcsolatban orvos szakértői véleményt is kért. Vajon igaza van?
A-0002 Humerus diaphysis törések kezelése gyermekkorban.
Novoth Béla
Heim Pál Kórház, Budapest
20+0 perc A-0002
Humerus diaphysis törések kezelése gyermekkorban.
Novoth Béla
Heim Pál Kórház, Budapest

bevezetés A humerus szár törések gyermekkorban ritkák, az összes törés kb. 0,7 %-a. Leggyakoribb társsérülés a n. radialis érintettsége. anyag Kezelés:A humerus szártörések kezelése a törés fajtájától és a gyermek korától is függ. Konzervatív, minimalinvazív vagy operatív törésrögzítés jöhet szóba eredmények Újszülöttek humerus törését konzervatívan kezeljük. Általában a kar felkötése, esetleg Gilchrist kötés vagy derékszögű gipszrögzítés elégséges. A törés néhány nap alatt megköt, és jó remodellációs hajlamot mutat. 2-3 éves korig a konzarvatív töréskezelést részesítjük előnyben, mivel ebben a korban a jó remodelláció miatt a rövidülések és a tengely deformitások is jól korrigálódnak. A törés kb. egy hét alatt köt és a törfelszínek elmozdulása ekkor már nem okoz fájdalmat. Ritkán, válogatott esetben a minimalinvazív rögzítés szóba jöhet. 3-4 éves kor felett a konzervatív kezelés mellett megjelenik a minimalinvazív törésrögzítés is, és a gyermek korának előrehaladtával jelentősége egyre nő. Több okból is javasolt ebben a korcsoportban a minimalinvazív rögzítés: a gyermek korával nő a törésgyógyulási idő, ezáltal a rögzítési idő is, ugyanakkor csökken a remodelláció mértéke. Tehát, pontosabb repositio és biztonságosabb retenció szükséges, hosszabb ideig. A gyermek általában külső rögzítés nélkül maradhat, a könyök és a váll mozgatása hamar elkezdhető, az iskolai hiányzás és a szülői felügyelet minimálisra csökkenthető. Minimalinvazív rögzítési módszerek: ESIN ( titán sínekkel velőűrszegezés) Velőűrszegezés indikációi: középső 5/7 törései, zárt, vagy I. II. fokban nyílt törések, lényeges romzónával nem járó, két sínnel stabillá tehető törések, kivizsgált, benignus pathologiás törések Velőűrszegezés javasolt kivitelezése: Az általános elveknek megfelelően lehetőleg 2 sínnel végezzük a rögzítést. A bevezetés a töréstől távoli végen történjen. A középső vagy felső harmadi töréseknél a distal felől bevezetett síneket a radialis condylus felől vigyük be, a fugától proximalisan. A proximalis fugát a sínek már ne érjék el. Ulnaris oldali behatolásnál a n. ulnaris sérülhet. A fossa olecrani feletti bevezetésnél pedig a kilógó drótvégek a könyök extensiót gátolhatják. Ezek miatt a radilais oldali behatolás javasolt. Amennyiben a törés a distalis harmadra esik, proximal és lateral felől vezessük be a síneket a delta izom tapadása alatt, lehetőleg úgy, hogy egyik szeg vég a radialis, másik az ulnaris condylus felé mutasson, illetve ezekben tartson. Így a distalis harmadi törést is stabilan tudjuk rögzíteni. A bevezetési pont megválasztásában figyeljünk arra, hogy a szeg végek a váll mozgásait ne gátolják. Percutan csavarozás indikációja: hosszú ferde, vagy spiráltörés Fixateur externe indikációja: III. fokban nyílttörés, roncsolt lágyrész károsodás nagy romzónával járó töréseknél, hosszmegtartásra Lemezes synthesis indikációi: álizület, replantatio, revascularisatio, vagy egyéb rekonstrukció esetén alkalmazható A humerus töréshez szövődő n. radialis érintettség esetén javasolt az ideg feltárása, kiszabadítása, majd a törés rögzítése. Ha az ideg folytonossága megszakadt, a törés stabilizálása után elvégezzük az ideg varratát, esetleg transplantatioját. Az ingeráram kezelését korán el kell kezdeni, és az összes funkció visszatértéig folytatni. A tengelyeltérések jó remodellációs hajlamot mutatnak. Ezen belül is a varus helyzet korrigálódik jobban. A váll igen nagy mozgásterjedelme miatt a kisfokú rotaciós dislocatio észrevehető eltérést nem okoz. következtetés A gyermekkori felkarcsont diafizis törések elsődlegesen választandó ellátása a konzervatív terápia, vagy a jól kivitelezett titán velőűrszegezés.
A-0061 Néhány gondolat az absztraktokról
Farkas András
PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika
8+0 perc A-0061
Néhány gondolat az absztraktokról
Farkas András
PTE KK Gyermekgyógyászati Klinika

absztrakt nem elérhető
11:00Kávészünet
11:30-13:102. Szekció
Felső végtag II. - humerus distalis vég    
Üléselnökök: Kassai Tamás, Vizi András
A-0012 Beszéljünk egy nyelvet! (Supracondyler humerus törések diagnosztikája, klasszifikációja)
Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Kalóz Erika
Péterfy Kh. és RI és Rendelőintézet és Baleseti Központ
8+0 perc A-0012
Beszéljünk egy nyelvet! (Supracondyler humerus törések diagnosztikája, klasszifikációja)
Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Kalóz Erika
Péterfy Kh. és RI és Rendelőintézet és Baleseti Központ

A gyermekkori supracondyler humerus törések diagnosztikája és beosztása az a terület, amely kapcsán mindenki használ valamilyen „sémát”. Sokszor a hogyan is vizsgáljam, milyen törésről is van szó kérdésekre a válasz: „így szoktuk”, „az irodalomban többféle beosztást is találhatsz”. Célunk, hogy egy nyelvet beszéljünk! Anamnézis, fizikális vizsgálatig elég egységesek vagyunk, majd a képalkotók kapcsán jönnek a kompromisszumok. A diagnosztika nélkülözhetetlen része a pontos oldal és AP könyökre centrált rtg felvételek. Ezek segítségével tudjuk értékelni a segédvonalakat: trochlea-humerus szög, elülső humeralis vonal, Baumann-szög stb. Többféle klasszifikáció is ismert (Gartland, Baumann, Von Laer stb.) Tulajdonképpen a Gartland és a Baumann beosztás is ugyanazt mondja: I. típus: elmozdulás nélküli subperiostealis törések, II. típus: elmozdulással járó, rotációs hiba nélküli törések, III. típus: nagy diszlokációjú, rotációs hibával járó törések. Von Laer 4 típust különböztet meg, az I-II típusa azonos a Gartland, illetve Baumann beosztás azonos típusaival. Laer a rotációs hibával járó töréseket két nagy csoportra osztja, aszerint, hogy a törtvégek érintkeznek-e (III. típus) vagy nem érintkeznek (IV.) Ha idáig eljutunk a következő kérdéskör a kezelés: melyik típust lehet konzervatívan kezelni, és melyik képez műtéti indikációt és milyen szövődményekre számíthatok a töréskezelés kapcsán?
A-0050 Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Bethesda Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata.
Bóta Balázs, Szebeni Zita, Kováts Dávid, Jórász Zsolt, Nagy Gyula
MRE Bethesda Gyermekkórház
4+0 perc A-0050
Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Bethesda Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata.
Bóta Balázs, Szebeni Zita, Kováts Dávid, Jórász Zsolt, Nagy Gyula
MRE Bethesda Gyermekkórház

A gyermekkori distalis humerusvég törések leggyakoribb formája a supracondylaris humerus törés, ezt követi a condylus radialis, ill. az epicondylus medialis törés. Előadásunk célja, hogy multicentrikus vizsgálat részeként, felmérjük 2014. január 1-e és 2014 decembere 31-e közötti 1 éves periódusban osztályunkon distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit. Intézetünk számítógépes adatbázisát és radiológiai PACS rendszerét használva retrospektív vizsgálatot végeztünk. A 2014. évi ambuláns betegforgalmunk során összesen 120 különböző gyermek esetében volt bekódolva a S4240 BNO kód (A humerus distalis végének törése) diagnózisként. Közülük összesen 37 gyermeket vettünk fel osztályunkra, 28 esetben supracondylaris humerus, 6 esetben epicondylus medialis, 3 esetben pedig condylus radialis törés sebészeti ellátás céljából. Korcsoportok szerint vizsgáltuk a törések típusát, a társ-sérüléseket, a szövődményeket, a kezelés módját (konzervatív gipszrögzítés, collar & cuff, dróttűzés, húzóhurok, TEN, fixateur externe, lemezes OS, stb), a kezelés esetleges szövődményeit, azok ellátását, a kórházban eltöltött napok számát, a rögzítés hosszát, a fémkivétel idejét, a mobilizálás kezdetét és módját, az utánkövetés hosszát, valamint a végső, funkcionális eredményeket.
A-0051 Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Heim Pál Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata
Prokopp Tamás, Novoth Béla
Heim Pál Gyermekkórház
4+0 perc A-0051
Distalis humerusvég törések kezelésének multicentrikus vizsgálata. A Heim Pál Gyermekkórházban distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata
Prokopp Tamás, Novoth Béla
Heim Pál Gyermekkórház

Célkitűzés: Multicenter vizsgálat részeként, felmérni a Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztályán distalis humerusvég töréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit. Metódus: A Heim Pál Gyermekkórház számítógépes adatbázisát és radiológiai PACS rendszerét használva vizsgáljuk a 2014. január 1. és 2014. december 31. között ambulanciánkon S4240 (A humerus distalis végének törése) BNO kóddal felvett gyermekek dokumentációját valamint képanyagát. Eredmények: A 2014. évi ambuláns betegforgalmunk során összesen 277 esetben találtunk S4240 BNO kódot kódolva. Ebből 139-et kizártunk részben hibás kódolás, részben vizsgált időszak előtt sérült gyermek kontrollvizsgálataként kódolt megjelenés miatt. 2014-ben 138 friss humerus distalis törést láttunk el. 50 esetben történt osztályos felvétel, 88 esetben a törést ambulánsan kezeltük. Vizsgált beteganyagunkban 112 supracondylaris humerus, 6 ulnaris epicondylus, 18 radialis condylus törést diagnosztizáltunk, 2 esetben supracondylaris törés radialis condylus töréssel társult. A törés rögzítésére egy esetben csak karfelkötést, 80 esetben magas dorsalis gipszrögzítést, 11 esetben collar &cuff rögzítést használtunk. 46 esetben altatásban a törés repozíciója történt, 27 esetben tűzéssel, 18 esetben tűződrót - húzóhurokkal, egy esetben csak gipsszel rögzítettük a törést a jó helyzetben. Minden altatásban helyretett törés kiegészítő rögzítéseként magas dorsalis gipszrögzítést helyeztünk fel, a kar felkötésével kiegészítve. A kezelt gyermekek átlagban 3 hétig viselték a gipszet, a fémkivételek mediánja 5 hét volt. 138- ból 81 esetben lett az ambuláns lapon rögzítve a teljes funkció, mely átlagosan 10 hét után lett leírva. A betegek törés utáni követésének mediánja 5 hét! A vizsgált betegek röntgenjeit áttekintve 1 esetben találtam rossz helyzetben gyógyult törést, kielégítő funkcióval. Ennek utánkövetése folyamatban van. Következtetés: A Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztálya nagy számban látja el a humerus distalis végének töréseit. A törések típusának eloszlása valamint a kezelési stratégia megfelel az országos átlagnak, a nemzetközi adatoknak. A törések követésének rövidsége adódhat a beteg túl korai elengedéséből, valamint a betegek rossz compliance-éből. Budapesten- ahol több centrum van- a betegek kórházak közötti vándorlása is csökkentheti az utánkövetési időt az egyes intézményekben feldolgozott anyagban.
A-0055 A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztályán distalis humerustöréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata a 2014. évben
Balasa Tibor, Rosanics Péter, Lukács Ákos, Biró Csaba
Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztály
4+0 perc A-0055
A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztályán distalis humerustöréssel kezelt gyermekek ellátásának gyakorlata a 2014. évben
Balasa Tibor, Rosanics Péter, Lukács Ákos, Biró Csaba
Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztály

Előadásunk célja, hogy felmérjük 2014. január 1. és 2014 december 31. közötti időszaban osztályunkon a distalis humerustöréssel kezelt gyermekek ellátási stratégiáját, kezelésének eredményeit, melyeket intézetünk számítógépes adatbázisát és radiológiai arhívumát használva, retrospektíven vizsgáltunk. A fenti időszakban összesen 18 gyermeket kezeltünk. Supracondylaer humerus töréssel 14 gyermeket, radialis condylus töréssel 2 gyermeket és medialis condylus töréssel további 2 gyermeket. Vizsgáltuk a törések típusát, a kórházban eltöltött napok számát, a kezelés módját (konzervatív gipszrögzítés, collar and cuff, keresztezett fedett vagy feltárásos tűzés stb.), a rögzítés hosszát, a fémkivétel idejét, az esetleges szövődményeket, azok ellátását, az utánkövetés hosszát, valamint a végső, funkcionális eredményeket.
A-0013 Gyermekkori könyöktáji sérülések kezelése Magyarországon (Multicentrikus study 2015)
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna
Péterfy KH. és RI és Baleseti Központ
4+0 perc A-0013
Gyermekkori könyöktáji sérülések kezelése Magyarországon (Multicentrikus study 2015)
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna
Péterfy KH. és RI és Baleseti Központ

Bevezetés: A gyermekkori könyöktáji sérülések kezelésében nincsen egységes szemlélet Magyarországon. Célunk az, hogy egy multicentrikus vizsgálat kapcsán az országban gyermekellátásban résztvevő kórházak beteganyagát megvizsgálva és statisztikai számadatokkal alátámasztva a könyöktáji törések kezelésében egységes szemléletet alakítsunk ki. Anyag és módszertan: Multicentrikus esettanulmány keretein belül retrospektíven vizsgáltuk a 2014-ben a Baleseti Központ gyermek-traumatológiáján könyöktáji törés végett kezelt gyermekeket. Anyagunkban szerepelnek a rekonstrukciós beavatkozások is. Vizsgáltuk a törések típusát, az elmozdulás mértékét, a társsérüléseket és a lágyrész károsodást, valamint a műtéti megoldásokat. Az utánkövetés kapcsán néztük a keringés korai kontroll vizsgálatának meglétét, a korai rtg kontrollt, a gipszrögzítés-, a fémanyagok- eltávolításának idejét, teljes funkció elérésének idejét, valamint az utánkövetés hosszát. Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 224 esetet találtunk. Az eseteinknek a 2/3-da supracondyler humerus törés, 1/3-da pedig condylus radialis és medialis epicondylus törés volt. Az elmozdulás nélküli supracondyler humerus töréseket (SCH), valamint a Baumann II típusú töréseket repositiot követően konzervatívan kezelünk. A Baumann III. típusú SCH töréseket a neurovaszkuláris eltérések függvényében nyílt vagy fedett repositiot követően radialisan bevezetett keresztezett tűződrótokkal és vagy gipsz, válogatott esetekben fixateur externe rendszerrek kiegészítve kezelünk. A radialis condylus töréseket, amennyiben sem príméren, sem a korai kontroll rtg felvételen nem diszlokálódnak gipszben kezeljük, prímer elmozdulással járó esetekben, valamint korai rediszlokáció esetén tűződrót és kiegészítő húzóhurokkal kezelünk. A medialis epicondylus töréseket, amelyek nem jártak ficammal és a rtg felvételen nincsen elmozdulás konzervatívan gyógyítjuk. Azokat az eseteket, amelyek instabilak, illetve elmozdulással jár feltárást követően tűződrótokkal rögzítünk. Rekonstrukciós műtéteink a malpositio jellegének függvényében korrekciós osteotomia. Konklúzió: Javasoljuk a supracondyler humerus törések kezelése során a Baumann, illetve Von Laer szerinti beosztás használatát. A Baumann I. SCH törések konzervatív kezelését (gipsz). A Baumann II. típusú törések repositioját és rögzítését. A Baumann III. törések esetén, amennyiben a perifériás pulzus nem tapintható, feltárásból az ér-idegképletek védelmében végzett repositiot és dróttűzést kiegészítő gipszrögzítéssel. Amennyiben a perifériás pulzus jól tapintható kíméletes fedett repositio és dróttűzéssel történő rögzítés választható. A medialis epicondylus törések esetében azok kezelhetőek konzervatívan, amelyek stabilak, elmozdulás nélküli törések. Azokban az esetekben, amikor van elmozdulás és/ ficammal társul feltárás és a nervus ulnaris védelme mellett végzett dróttűzést javasoljuk. A radialis epicondylus törések közül azok kezelhetőek konzervatívan, amelyek príméren elmozdulás nélküli törések, vagy a korai rtg kontroll során rediszlokációs tendenciát nem mutatnak. Príméren diszlokált, vagy a korai kontroll rtg során rediszlokált esetekben radialis feltárást és húzóhurkos tűzódrótos rögzítést javasolunk. Rekonstrukciók során a legjobb lenne a malpositio elkerülése, de amennyiben az utánkövetés során észleljük, mindenképpen osteotomiákban jártas sebész kezébe kerüljön.
A-0047 Műtéti ellátást igénylő distalis humerus törések osztályunkon 2014-ben.
Burkus Máté, Kretzer András
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr
4+0 perc A-0047
Műtéti ellátást igénylő distalis humerus törések osztályunkon 2014-ben.
Burkus Máté, Kretzer András
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr

Vizsgálatunk során feldolgoztuk a 2014. év során korházunkba érkezett, műtéti ellátást igénylő, gyermekkori, a humerus distalis végét érintő töréseket. Minden egyes estről, egy előre jól meghatározott séma szerint, adatokat gyűjtöttünk, többek között a töréssel, a kezeléssel, és az utánkövetéssel kapcsolatban, ezeket összegezve egymással összehasonlítottuk, elemeztük, ábrázoltuk. A kapott adatok alapján elmondható, hogy a 2014 es év során osztályunk húsz gyermeknél vált szükségessé műtéti beavatkozás elvégzése S4240 BNO kód alá tartozó törés miatt. A primer műtéteken túl két esetnél reoperációra is szükség volt, a redislocatio, illetve a nem kielégítő elsődleges eredmény miatt. A húszból két esetnél a primer ellátás más intézményben történt, őket osztályunk szövődmény miatt vette át reoperáció céljából. A kapott eredmények összehasonlításán túl az előadásban külön kiemelve, részletesebben is foglakozunk két érdekesebb esettel, melyeket képanyaggal illusztrálva röviden bemutatunk. Prezentációnkat egy összehasonlítással zárjuk, melyben kitérnénk a 2014-es évi primer műtéti számoknak és elmúlt években tapasztalt, hasonló törés miatti műtéti igény számainak bemutatására. A kapott eredményeket grafikusan is ábrázoltunk, mellyel az osztályunkon a distalis humerus törések miatt operált gyermekek esetszámának alakulásáról szeretnénk tájékoztatást adni.
A-0018 Gyermekkori humerus disztális vég törések kezelése osztályunkon (multicenter vizsgálat)
Pálfy Tímea, Bartalos Balázs, Szabó Gábor, Noviczki Miklós
Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza
4+0 perc A-0018
Gyermekkori humerus disztális vég törések kezelése osztályunkon (multicenter vizsgálat)
Pálfy Tímea, Bartalos Balázs, Szabó Gábor, Noviczki Miklós
Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Nyíregyháza

Célkitűzés: A gyermekkori humerus disztális vég törések kezelésének felmérése osztályunkon multicenter vizsgálat keretében. Anyag és módszer: Retrospektíven vizsgáltuk a 2014-ben osztályunkon ambuláns és fekvőbeteg-ellátásban konzervatívan és műtéttel kezelt gyermekkori disztális humerus-töréseket. A felmérést a multicenter tanulmány koordinátorának útmutatásai alapján végeztük. A vizsgálat nem értékelte a kezelés eredményességét. A felméréshez a Medworks és eRad dokumentációs rendszereket használtuk. Eredmények: 57 értékelhető esetet vizsgáltunk, ebből 44 szuprakondiláris, 5 ulnáris epikondilus- és 8 radiális kondilustörés. 19 esetben történt műtét (18 radiál és ulnár felől keresztezett, 1 divergáló dróttűzés, 4 esetben feltárást is végeztünk). Érsérülés anyagunkban nem szerepelt. 24 órán belüli keringésellenőrzés a repozíciót igénylő esetekben történt. Az átlagos gipszelési idő 3,8 hét volt, a fémkivételek átlagosan 8,7 hét után történtek. A teljes funkció elérése 20 esetben 8 hét volt, a többi eset követése nem történt meg a teljes funkció eléréséig. Következtetés: Anyagunk egy vegyes profilú megyei traumatológiai centrum ellátási gyakorlatát reprezentálja. A vizsgálat során több esetben a dokumentációt hiányosnak találtuk, a fémkivételek ugyancsak számos esetben túlságosan hosszú idő után történtek meg.
A-0054 A humerus distalis vég töréseinek kezelése osztályunkon
Sánta Imre1, Bársony Péter1, Réti Gyula1, Fodor Krisztina2
1 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó Diagnosztikai - Intervenciós Intézet, Gyermekradiológiai Osztály
4+0 perc A-0054
A humerus distalis vég töréseinek kezelése osztályunkon
Sánta Imre1, Bársony Péter1, Réti Gyula1, Fodor Krisztina2
1 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály 2 B.-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Képalkotó Diagnosztikai - Intervenciós Intézet, Gyermekradiológiai Osztály

Bevezetés: A gyermekkori törések 3-7 %-át teszik ki a könyöktáji törések, melyeknek 50-60%-a a felkar supracondylaris régiójában következik be. Ennek oka ezen régió viszonylag vékony corticalisa és a csontgerendák gyengesége. Ezeknek a töréseknek a gyakorisága, a kezelési nehézségek és a relatív magas szövődmény arány adja jelentőségét. Célkitűzés: Az osztályunkon 2014. 01. 01. és 2014.12.31. között ellátott humerus distalis vég törést szenvedett gyermekek eseteinek feldolgozása. Eredményeink: A vizsgált időszakban 99 gyermeket láttunk el, a sérültek 2/3-a fiú, 1/3-a lány volt. Ambuláns ellátásban 51 beteg részesült, 48 pedig osztályos felvételre került. Műtét 30 esetben történt, 21 supracondyler, 6 medialis epicondylus és 3 lateralis condylus törés miatt. 12 beteg repositiot követően Blount rögzítést kapott, 6 gyermeknél dislocatio nélküli törés miatt csak gipszrögzítést alkalmaztunk. Összefoglalás: A gyermekkori supracondyler könyöktáji törések ellátása nagy tapasztalatot és szakértelmet követel a törés gyakorisága, valamint a terápia nehézségei miatt.
A-0057 Gyermekkori humerus distalis vég törések multicenter vizsgálata
Vizi András, Kovács Tamás
SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged
4+0 perc A-0057
Gyermekkori humerus distalis vég törések multicenter vizsgálata
Vizi András, Kovács Tamás
SZTE ÁOK, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

BEVEZETÉS: Gyermekkorban a humerus diatalis harmadi törések a csuklótáji sérülések után a leggyakoribb sérülések. Ellátásuk a distalis növekedési porcok kis remodellációs hajlama miatt komoly odafigyelést és alaposságot igényel. A rosszul megválasztott kezelés súlyos növekedési zavarokat okozhat. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, a felkar alsó harmadi töréssel kezelt betegeink adatainak átvizsgálása. Kíváncsiak voltunk a törések gyakoriságára, és azok ellátási módszereire. METÓDUS: Kutatásunk kifejezetten a Gyermektrauma kongresszusra készült Multicentrikus vizsgálat része. Retrospektív módon dolgoztuk fel 2014.01.01-2014.12.31ig a klinikánkon distalis humerus töréssel kezelt 0-18 éves korú betegeink adatait. Az adatgyűjtést a Medsol rendszerből végeztük a S4240-es diagnózis alapján. Vizsgáltuk a törések típusát, azok esetleges korai szövődményeit, a kezelés típusát, illetve kíváncsiak voltunk az utánkövetés körülményeire. EREDMÉNYEINK: A vizsgálati idő alatt 71 gyermeket láttunk el distalis humerus töréssel. 32 esetben (45 %) osztályos felvétel és altatásban történő ellátás mellett döntöttünk, míg 39 esteben ( 55%) elegendőnek bizonyult az ambuláns ellátás is. 51 esetben supracondylaris humerus törés, 11 esetben radialis condylus törés, 7 eseteben medialis epicpndylus törés míg 2 esetben kombinált supracondylaris és radialis condylus sérülés képével találkoztunk. A kezelés típusairól és az elért eredményekről előadásunkban számolunk be. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori distalis harmadi humerus törések gyakoriak, ezért gyermektarumatológiával foglalkozó ellátó személyzet sok ilyen sérüléssel találkozik. Azonban tekintettel rossz átépülési potenciálra a kezelés típusa döntő e törések ellátásában. Javasoljuk a műtétet igénylő distalis harmadi humerus törések Centrumokban történő ellátását.
A-0053 2014 ben ellátott humerus disztális vég törött (S4240) gyerekek multicenter vizsgálata
Kassai Tamás, és a beérkező adatokat szolgáltató kollégák - Sebők Barbara
Péterfy Kórház és Manninger Jenő Országos Baleseti Intézet
15+0 perc A-0053
2014 ben ellátott humerus disztális vég törött (S4240) gyerekek multicenter vizsgálata
Kassai Tamás, és a beérkező adatokat szolgáltató kollégák - Sebők Barbara
Péterfy Kórház és Manninger Jenő Országos Baleseti Intézet

A célunk átfogó képet kapni a magyarországi könyök sérülésekről és az ellátásukról. Lekérdeztük a tételes egészségügyi adatbázisból, hogy 2013- ban mely kórházak jelentettek S4240 fődiagnózissal humerus disztális vég törött gyereket 42 kórházban 1148 jelentett beteget regisztráltak. Ezen kórházak, gyermeksebész illetve traumatológiai osztályainak vezetőit kértük fel a 2014 es év adatainak összegyűjtésére. telefonon és e-mailben kerestük fel Őket és kértük, hogy törés típusa, ellátási módja, utánkövetés ideje és szövődmények adatait egységes exel formátumban küldjék el részünkre. Augusztus 10 ig 16 kórházból 661 esetről kaptunk eredményt. Az adatokat még várjuk, és értékeljük. Az már látszik, hogy rendkívül heterogén ellátási módszerek, rögzítési idők mellett nagyon kevés szövődmény van csupán. Szeretnénk az adatokat bemutatni és egy közös beszélgetés kapcsán tanulságokat levonni belőlük. Az abstractot az utolsó pillanatban adjuk le és nagyon bízunk benne, hogy a nyár végi szabadságok után még további adatokhoz jutunk.
A-0033 A gyermekkori supracondylaris humerus törések szövődményeinek kezelése
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Kővári Tamás, Tóth Luca
Péterfy S. u. Kh.,Ri., és Baleseti Központ Gyermek-traumatológia
15+0 perc A-0033
A gyermekkori supracondylaris humerus törések szövődményeinek kezelése
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Kővári Tamás, Tóth Luca
Péterfy S. u. Kh.,Ri., és Baleseti Központ Gyermek-traumatológia

Bevezetés: a leggyakoribb könyöktájéki törés kezelése során bármikor előfordulhatnak, olyan helyzetek melyek a nem kívánt állapotok, szövődmények jönnek létre. Ezek felismerése, és a kezelés lehetőségeinek ismerete szükséges. Egyes szerzők az összes törés 1%-ban jeleznek katasztrofális szövődményt, keringészavart, Wolkmann ischemiás kontrakturát, 10 % -ban - jobban kezelhető - ideg működés kiesését, és vagy mozgáskiesést. Esetbemutatások: tanulságos eseteken keresztül szeretném bemutatni azokat a terápiás elveket, melyek alapján eldönthetjük, mely esetekben, meddig várakozhatunk, és mikor milyen műtéti beavatkozásra törekedjünk. A pulzus vizsgálata a kezelés minden folyamatában szükséges. A felvételkor, minden rögzítés, testhelyzet változtatáskor, a repozació alatt, és minden kötéscserekor a pulzus tapintása, esetleg a pulzoximéter hullámforma ellenőrzése elengedhetetlen. A tűződrótok környezetében kialakuló váladékozás esetén az azonnali drótkivétel a megoldás, ha erre 24-48 órán belül nem sikerül a gyulladást kezelni, akkor széles feltárás és debridement szükséges. Az idegműködések vizsgálata a prea és közvetlen postoperatív legkésőbb másnap reggel szükséges. A nervus ulnaris lehetséges iatrogén sérülései miatt, minden olyan esetben amikor nincs teljes ujj zárás, nyitás, a fémkivételkor a n. ulnaris neurolysise javasolt. A könyök mozgáselmaradás esetén fél egy évig várakozunk a remodellációra, de ennek mértéke gyakran klorátozott. A trochlea humerus szöglet 30-45 fokostól jelentős eltérése miatt gyakran kényszerülünk oszteotomiára. A leggyakrabban cubitus varus miatt végzünk valgizáló és rotációs hiba miatt derotáló oszteotomiákat. Nagyon jó eredményeket értünk el a mozgásstabil keresztezett tűződrótos és feszítő hurkos rögzítéssel. Következtetés: Ha a könyöktájéki rekonstrukciós műtétekben nem is szerezhet mindenki jelentős gyakorlatot, de a megfelelő vizsgálat és a sérült továbbküldése minden ellátó kötelezettsége. .
A-0026 Supracondylaris humerustörésekhez társuló érsérülések gyermekkorban 40 év adatainak elemzése
Kassai Tamás, Hargitai Ernő, Renner Antal, Szentirmai Annamária, Gáti Nikolett
Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia
6+2 perc A-0026
Supracondylaris humerustörésekhez társuló érsérülések gyermekkorban 40 év adatainak elemzése
Kassai Tamás, Hargitai Ernő, Renner Antal, Szentirmai Annamária, Gáti Nikolett
Péterfy Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés A supracondylaris humerus törések gyakoriak gyermekkorban. Az irodalom szerint a dislocalt töréseket 1,6%-19% közötti arányban érsérülések kísérhetik. Késői diagnózis, inadekvát terápia ischämiás kontraktúrához vezethet, egyes esetekben akár Volkmann ischämiás kontraktúra is kialakulhat. Anyag és Módszer 1971 és 1996 között, 25 év alatt 192 gyermeket kezeltünk osztályunkon supracondylaris humerus töréssel. (Átlagéletkor 7,5 éves) Primeren elvégzett fedett repositio után 12 gyermeknél észleltünk keringészavart. Ezt követően a második műtétnél 4 x spasmust, 3 x thrombus okozta érelzáródást, 3 x leszorítást, és 2 x direkt artéria sérülést találtunk, amit véna grafttal állítottunk helyre. 1997 és 2012 között, 15 év alatt 455 gyermeket kezeltünk osztályunkon supracondylaris humerus töréssel. (Átlagéletkor 7 éves) Közöttük 34 gyermeknél észleltünk primeren pulsus deficitet. Ezekben az esetekben a fedett repositio helyett primeren nyílt repositiot végeztünk. A pulsus deficit okaként 2 x spasmust , 27 x a Lacertus Fibrosus okozta leszorítást, 4 x a törésbe beszorult artériát, és 1 x direkt artéria sérülést találtunk. Ugyanezen intervallumban más kórházból 1 gyermeket kezeltünk Volkmann ischämiás kontraktura miatt, akinél a primeren észlelt pulsus deficit ellenére a supracondylaris humerus törés fedett repositioját végezték. Eredmény: Utánvizsgálatnál az első csoportban 7 x észleltünk szövődményt: 2 x Volkmann ischämiás kontraktúrát, 2 x hideg intoleranciát és 3 x növekedési zavart. A második csoportban nem találtunk sem növekedési zavart, sem tengelyeltérést, sem Volkmann ischämiás kontraktúrát. Következtetés Saját tapasztalatunk alapján meggyőződésünk, hogy a diszlokált, Baumann III szerinti supracondylaris humerus töréseknél, Primer pulsus deficit mellett, az azonnali, primer nyílt repositio ajánlott, egyidejűleg ellátva a talált kísérő sérüléseket, beleértve az érsérülést is. Nem ajánljuk a fedett repositiót, és a diagnosztikus arteriográfiát sem, mert az időveszteséget jelent.
A-0049 Humerus radialis condylus törések ellátása klinikánkon
Varga Ágnes, Vizi András, Juhász László, Hajnal Dániel, Kovács Tamás
Szegedi Tudományegyetem, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged
6+2 perc A-0049
Humerus radialis condylus törések ellátása klinikánkon
Varga Ágnes, Vizi András, Juhász László, Hajnal Dániel, Kovács Tamás
Szegedi Tudományegyetem, Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged

BEVEZETÉS: A gyermekkori radiális condylus törés a könyöktörések között a supracondylaris humerustörés után a második leggyakoribb törés. Típusosan az 5-10 éves korosztály sérülése. A törés késői diagnózisa, helytelen kezelése súlyos mozgászavart eredményez. CÉLKITŰZÉS: Előadásunk célja, hogy megvizsgáljuk a gyermekkori radialis condylus törések ellátását klinikánkon, milyen a konzervatív és operatív kezelés aránya, milyen funkcionális eredmény érhető el. MÓDSZER: 2008 és 2013 között klinikánkon radialis condylus töréssel kezelt betegeink adatait retrospektív módon dolgoztuk fel. Vizsgáltuk a sérülés mechanizmusát, a betegek korát, nemét, a kezelés alatt készült röntgenfelvételek számát, az ellátás típusát, szövődményeket. Betegeinket visszarendeltük, hosszútávú eredményekre voltunk kíváncsiak, fizikális vizsgálat, röntgenfelvétel, funkcióvizsgálat történt Mayo elbow performance score szerint. EREDMÉNYEK: A vizsgált periódusban 21 radialis condylus törött beteget láttunk el 14 éves korig. A fiú-lány arány 3,2:1, átlagéletkor 7 év (2- 14 év). 7 beteget konzervatívan kezeltünk, míg 14 betegnél volt szükség műtéti megoldásra. Műtéti indikációt jelentett a 2 mm-nél nagyobb elmozdulással járó törés. Az ilyen típusú töréseknél Kirschner drótok segítségével véres osteosynthesist végeztünk, a fémkivételre átlag 25 nappal a behelyezés után került sor. Az operatív csoportban mozgásfunkciót tekintve szövődményt nem észleltünk, a törések álízület nélkül gyógyultak, halfarok deformitást, jelentős mértékű Baumann- szög eltérést, - túlnövekedést nem tapasztaltunk. KÖVETKEZTETÉS: Szakirodalmi adatokkal megegyezően a radialis condylus törések kétharmadát klinikánkon is operatív úton láttuk el, fontos a pontos diagnózis felállítása, a helyes kezelés megválasztása a jó könyökfunkció elérése céljából.
A-0020 Gyermekkori humerus distalis vég törések kezelése korcsoportok szerint
Vass Katalin Kitti1, Séber Márton2, Turchányi Béla2
1 Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 2 Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály
6+2 perc A-0020
Gyermekkori humerus distalis vég törések kezelése korcsoportok szerint
Vass Katalin Kitti1, Séber Márton2, Turchányi Béla2
1 Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar 2 Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály

Bevezetés:A könyök az emberi test egyik legsérülékenyebb ízülete. Anatómiai sajátosságok miatt a distalis humerus törés gyermekkorban a leggyakoribb, az összes könyöktáji sérülés 86,4%-a. A tanulmány célja az egyes korcsoportok sérülési epidemiológiájának, a kezelési módszerek és eredmények összehasonlítása. Betegek és módszerek: A kutatásba 136, a Kenézy Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályán operatívan kezelt, distalis humerus törést szenvedett, korcsoportokra (0-6; 7-10; 11-16 év) osztott, 16 év alatti gyermeket vontak be, akik 2008. január 1. és 2012. december 31. között sérültek meg. Az utánkövetés napjainkig történt. A gyógyulás hosszú távú kimenetelét a Mayo Elbow Performance Score (MEPS) segítségével határozták meg. Eredmények: A legfiatalabbaknál a fiú-lány arány azonos, míg a legidősebb sérültek 81%-a fiú.10 éves korig a supracondylaris (44%) mellett a intercondylaris (44%) törésjellemző, 11 éves kortól az epicondylus medialis törése is gyakori (37%). Műtéttechnikailag vezető eljárás a dróttűzés volt, melyet az esetek 86%-ban, 117 betegnél alkalmaztak. Ez 0-6 éves csoportban 80,4% (45 eset), 7-10 éves korban 95% (58 eset), 11-16 éveseknél 73,6% (14 eset). Altatásban csak repositiot a 0-6 éves korcsoportban alkalmaztak, 11 esetben (19,6%). Csavaros rögzítést leghamarabb a 7-10 éves korban alkalmaztak, 3 esetben (5 %); azonban a 11-16 éves korcsoportban már 24%- ban (4 eset) alkalmazták ezt a megoldást. A fent említett módszerekkel az esetek 83%-ban sikerült teljes anatómiai repositiot elérni. Szövődményt 15 esetben észleltünk (11%). 9 esetben idegkárosodást (6,6%), 4 esetben redislocatiot (2,9%), 2 esetben drót elmozdulást (1,4%), érsérülés nem volt. A fém kivétel során nem tapasztaltunk szövődményt. Azon műtétek után, ahol nem volt jelen tapasztalt orvos 30%-ban alakult ki szövődmény. A MEPS értékét 102 betegtől vettük fel, melynek 93 esetben (91,1%) "kiváló", és 9 (8,9%) esetben "jó" lett az eredménye. Következtetések: Minden csoportnál a dróttűzés a fő ellátási forma, a gyermekek növekedését figyelembe véve a fiúk egyre veszélyeztetettebbek, a rögzítések egyre stabilabbak, a gyakorlott orvos jelenléte jelentősen csökkenti a szövődményeket.
A-0059 Gyermektraumatológiai és sürgősségi hálózat kialakításának lehetőségei Magyarországon
Nagy Anikó
Heim Pál Kórház - Miniszteri Megbízott
10+0 perc A-0059
Gyermektraumatológiai és sürgősségi hálózat kialakításának lehetőségei Magyarországon
Nagy Anikó
Heim Pál Kórház - Miniszteri Megbízott

absztrakt nem elérhető
13:10-13:30Kerekasztal megbeszélés - vélemények, értékelések    
13:30Ebéd
14:30-15:00A kéz csöves csontjainak elongációja minidisztraktorral
Bemutató és Workshop: Noviczki Miklós - Sanatmetal Kft.    
15:00-16:203. Szekció
Felső végtag III. - radius, alkar distalis vég    
Üléselnökök: Kiss Ákos Levente, Kővári Tamás
A-0005 A radius „átmeneti-zónájában” kialakult törések kezelési lehetőségei
Fadgyas Balázs1, Kassai Tamás2
1 Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály2 Péterffy S. u. Kórház és Rendelőintézet, Baleseti Központ, Gyermekosztály
6+2 perc A-0005
A radius „átmeneti-zónájában” kialakult törések kezelési lehetőségei
Fadgyas Balázs1, Kassai Tamás2
1 Heim Pál Gyermekkórház, Sebészeti és Traumatológiai Osztály2 Péterffy S. u. Kórház és Rendelőintézet, Baleseti Központ, Gyermekosztály

Az elmozdulással járó radius distalis dia-metaphysiealis zónában kialakult törések műtéti kezelési lehetőségeit, és annak eredményeit vizsgáltuk meg a Péterffy Sándor utcai Kórház Baleseti Központ Gyermekosztályának 5 éves anyaga alapján. A műtéti lehetőségek „evolúciójának” először a percutan tűzés, majd a radius percutan tűzése és az ulna titán elasztikus szegezése, a radius distalis irányból történő, „Slongo-szerinti” TEN-ezése, illetve a „short TEN-ezés” tekinthető. Az intézetben a radius proximál felőli szegezése nem gyakorlat. 2010-2014 között a radiuson elmozdulással járó, műtétet igénylő dia-metaphysealis törések adatait dolgoztuk fel retrospektív módszerekkel. A fenti időszakban 177 gyermeket operáltunk a radius átmeneti zónájának törése miatt. Ebből 82 esetben percutan Kirschner drótos fixatio, 43 „Slongo-szerinti TEN-ezés”, 11 „short TEN-ezés”, 39 „hibrid-műtét”, azaz a radius tűzése és az ulna velőűrszegezése, két esetben fixateur externe felhelyezése történt meg. Az 5 évet megvizsgálva látható, hogy a percutan dróttűzések száma lényegében nem változott, míg a „hibrid” technika hamar visszaszorult és előtérbe került a „Slongo-módszer”. Megvizsgáltuk, hogy a különböző műtéti lehetőségek során a posztoperatív állapot, követés során és az implantátum után mekkora fokú tengely eltérés látható a radiuson. Dróttűzés esetén a posztoperatív rtg felvételen átlagosan 0°, követés során és az implantátum eltávolításakor átlagosan 6°-os dislocatio volt. Velőűrszegezés esetén ez 7,5°, majd 2,5°, végül 5°volt átlagosan. Hibrid technika esetén 0°, majd 5°, végül 0° volt. Short TEN esetén pedig 0°, majd 5°, végül szintén 5°. Fixateur externe esetén nem volt tengelyeltérés az orsócsonton. Az implantatumok közül legkorábban a tűződrótokat távolítottuk el (a behelyezés után átlagosan 46,7 nappal), míg legtovább a titán szegeket tartottuk bent (átlagosan 176,0 nap). A gipszrögzítés átlagos hossza percutan tűzésnél 4,74 hét, hibrid technika esetében 4,66 hét, „Slongo-módszer” esetében 1,65 hét, short TEN-nél pedig 2,91 hét volt. Legrövidebb kórházi ápolási idő percutan tűzés esetében volt (átlagosan 1,97 nap), míg a többi módszernél csaknem egy nappal tovább, hiszen a fémeltávolítás során újabb narcosissal járó műtétre volt szükség. Összefoglalásul elmondható, hogy a különböző műtéti megoldások esetén a posztoperatív radius tengelyeltérés csak a Slongo módszernél látható (átlagosan 7,5°). Az implantátumok eltávolításakor maximum 6°eltérést észleltünk a tűzésnél, a „Slongo” és a short TEN esetén pedig átlagosan 5°-ot. Így elmondható, hogy mindegyik műtéti módszerünk megfelelő eredménnyel járt, hiszen az átlagos 5°-os dislocatio remodellálódása várható. A percután tűzés előnye, hogy a fémkivétel helyi érzéstelenítésben megtehető, ám szükséges néhány hét (átlagosan 4,74 hét) gipszrögzítés. A Short TEN esetében többször, a „Slongo TEN” esetén ritkán szükség van pihentető volaris gipszsín felhelyezésére. De alapvetően a velőűrszegezés esetén nem szükséges gipszrögzítés, viszont tovább van implantatum a betegben és eltávolításához mindenképpen szükséges egy újabb narcosis, illetve újabb kórházi befekvés. A hibrid technika esetén mind gipszrögzítésre (átlagosan 4,66 hét), mind a titán szeg eltávolításakor újabb felvételre, narcosisra szükség van, így ezen technika esetén a TEN és a tűzés közös hátrányai együtt jelennek meg.
A-0006 Gyermekkori alkartörés után kialakult atrófiás álízület. Tisztázatlan eredetű törésgyógyulási zavar, vagy kezelési hiba?
Noviczki Miklós
Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza
6+2 perc A-0006
Gyermekkori alkartörés után kialakult atrófiás álízület. Tisztázatlan eredetű törésgyógyulási zavar, vagy kezelési hiba?
Noviczki Miklós
Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza

Egy 12 éves leány jobb oldali, dorzálisan szubperiosztális alkartörése repozíció után konzervatív kezelésben részesült. Négy és fél hétig hosszú, további három hétig rövid körkörös gipszet kapott. Gipszlevételkor kalluszképződés alig volt látható. Állítólag gipszlevétel után egy héttel alkarja deformálódott, de csak 3 hónappal később jelentkezett rendelésünkön. Rtg vizsgálattal mindkét csonton közel 60 fokos tengelyeltérést, kiszélesedett, egyenetlen törési rést, a kalluszképződés teljes hiányát észleltük. Műtét során porcosnak tűnő törtvégeket találtunk, az álízületet rezekáltuk, mindkét csonton KFI lemezes oszteoszintézist végeztünk. A szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat álízületet igazolt egyéb kóros csontfolyamat nélkül. A műtét után másfél évvel a radiuson 1 cm-t nem elérő túlnövés alakult ki, az ulna törése gyógyult. 3 évvel a műtét után az ulna-lemezt eltávolítottuk, mivel a radius törési rése még követhető volt, a másik lemezt bennhagytuk. Jelenleg a fízisek lezáródóban vannak, a sérült panaszmentes. Amennyiben a törésgyógyulás továbbra is elhúzódik, spongióza plasztikát tervezünk. Az eset számos kérdést vet fel: Megfelelő volt a konzervatív töréskezelés? Mi a magyarázata annak, hogy csaknem nyolc hét után sem képződött értékelhető kallusz? A korai módszerváltás (intramedulláris rögzítés) eredményre vezethetett volna? Helyes döntés volt a lemezes oszteoszintézis? Az esetet azért tartjuk bemutatásra érdemesnek, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy első látásra szinte banálisnak tűnő gyermekkori alkartörés konzervatív kezelése után is kialakulhat súlyos szövődmény.
A-0007 Rövid elasztikus szegezés - trükkök,technikák és indikációk
Varga Marcell - Gáti Nikolett - Kalóz Erika
Péterfy Kórház,Baleseti Központ,Gyermektraumatológiai Osztály
6+2 perc A-0007
Rövid elasztikus szegezés - trükkök,technikák és indikációk
Varga Marcell - Gáti Nikolett - Kalóz Erika
Péterfy Kórház,Baleseti Központ,Gyermektraumatológiai Osztály

A munkacsoportunk által 4 éve bevezetett rövid elasztikus szegezês ("short TEN") bizonyos gyermekkori disztalis alkar- és csuklótáji törések opcionális műtéti technikája. Az eredetileg a radius dia- metaphysealis zónában elhelyezkedő instabil törêstípusokra kifejlesztett módszer indikációját az elmúlt években kiterjesztettük a disztalisabb, hagyományosan tűződrótos oszteoszintézist igénylő esetekre is. A módszert azóta több gyermektraumatológiai centrumban is sikerrel alkalmazták. Előadásunkban szeretnênk ismertetni a fenti beavatkozás helyes technikáját, variációit, buktatóit, indikációit, előnyeit és lehetséges szövòdményeit.
A-0022 Mozgásstabil intramedulláris rögzítés gyermekek csuklótörésének kezelésre
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Fadgyas Balázs, Kővári Tamás
Péterfy S.u. Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia
6+2 perc A-0022
Mozgásstabil intramedulláris rögzítés gyermekek csuklótörésének kezelésre
Kassai Tamás, Gáti Nikolett, Kalóz Erika, Fadgyas Balázs, Kővári Tamás
Péterfy S.u. Kh., Ri. és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

BEVEZETÉS: A gyermekkori törések 40% a csukló területén jön létre. A többségük elmozdulás nélküli, vagy érzéstelenítés után könnyen reponálható, és utána konzervatív módon rögzíthető. Egytizedükben a rádiusz disztális metafízis törés teljes diszlokációja esetén, a repozíció és a retenció is kihívást jelent. A leggyakrabban használt percután végzett dróttűzés gipszrögzítést igényel. Évek óta keressük a lehetőséget gyermekbarát minimálinvazív rögzítésre. Dr. Varga Marcell már többször beszámolt a "short TEN" ről. Most egy másik lehetőséget szeretnék bemutatni. MÓDSZER:Általános érzéstelenítésben, a törési haematomába 5ml 0.5% bupivacaint adunk ezzel az intra és posztoperatív fájdalom mentességet biztosítjuk. A törési résbe dróttal benyúlva hipomochlion elvnek megfelelően végzünk repozíciót, majd kis szúrásból az epiphysis szélén dorzálisan (Theddy Slongo szernint) fenesztráljuk a rádiusz velőüregét. 2-2.5-3 mm ESIN implantátumot vezetünk a velőüregbe. A törést a TEN bevezetésekor diszlokáljuk, majd egy 90 fokos ívet készítünk a TEN disztális részén és ezt beljebb tolva érünk el repozíciót. A célunk az, hogy már a disztális darabban két pontos megtámaszkodást érjünk el. Az ulna törését proximál felől bevezetett TEN-nel rögzítjük. A törés stabilitását vizsgáljuk képerősítő alatt. Külső rögzítés nélkül azonnali mozgásstabilitásra törekszünk. 8-12 héttel a sérülés után távolítjuk al a fémeket. EREDMÉNYEK: 24 esetben használtuk ezt a módszert, Külső rögzítésre nem volt szükség, Azonnali mozgásstabilitást értünk el.10 foknál nagyobb tengelyeltérést nem találtunk, ezek mindegyike remodelálódott a fémkivétel idejére. 3 esetben észleltünk a TEN perforációt, ezt vagy levágással, vagy korai kivétellel kezeltük, Egy esetben a rádiusz berepedt intramedullaris módszerrel nem volt rögzíthető a törés ezért lemezes szintézist végeztünk. Szeptikus szövödmény, mozgásbeszűkülés nem volt. Egy szülő kivételével mindenki ennek a módszernek a használatát kérné, ha ismét megsérülne a gyermeke csuklója. KÖVETKEZTETÉS:A tanulási időszakban tartunk. Az esetszám még kevés. Új módszert keresünk, ha már megoperáljuk akkor mozgás stabil szintézist érjünk el. A percután dróttűzés, és a short TEN esetében is találkoztunk elmozdulással, drótperforációval, implantátum vándorlással. Szeretnénk összehasonlító vizsgálattal igazolni a szövődmények arányát. Jelenleg a kétoldali csukló törött gyerekek esetén törekszünk erre a módszerre, hogy ne keljen mindkét kezüket gipszben rögzíteni.
A-0031 Rövid elasztikus szegezéssel szerzett tapasztalataink a radius dia-metaphysis határán lévő törések kezelése kapcsán.
Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András
PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály
6+2 perc A-0031
Rövid elasztikus szegezéssel szerzett tapasztalataink a radius dia-metaphysis határán lévő törések kezelése kapcsán.
Józsa Gergő, Juhász Zsolt, Farkas András
PTE-KK Gyermekklinika, Gyermeksebészeti osztály

Bevezetés: A gyermekkori alkartörések speciális fajtája a disztális-középső harmad határán lévő diszlokációval járó törések. A határterületi törésnek is nevezett sérülés kezelése azért különösen nehéz, mert mind tűződrótos osteosynthesisre, mind a hagyományos elasztikus szegezésre a törés konfiguárciója és elhelyezkedése miatt biomechanikailag alkalmatlan. Anyag és módszertan: A módszer lényege, hogy a rövid titán elasztikus szeget „C”-alakban görbítve, a Lister tuberculum felőli dorsalis behatolásból speciális repozíciós manővert alkalmazva nagy stabilitású szintézis érhető el, még a rendkívül instabil, distalis alkartörések esetén is. Az ulna elasztikus szegezését annak diszlokációja esetén a stabilitás fokozása érdekében szintén elvégezzük a hagyományos technika alkalmazásával proximális irányból. Osztályunk gyakorlatában 2014 január és 2015 január közötti időszakban 10 ilyen töréstípust kezeltünk, melyek közül hét esetben a speciálisan meggörbített „rövid elasztikus szeg” technikával a fenti problémás törés típusokat jó eredménnyel tudtuk kezelni. Két esetben “hagyományos” elasztikus velőűrszegezés technikát alkalmaztunk. Egy alkalommal a szegvég perforációja miatt annak korai eltávolítását kellett elvégeznünk és egy esetben a törés konszolidációja csak kielégítő helyzetben következett be. Következtetések: A disztális-középső harmad határán, nagy diszlokációval járó gyermekkori alkartörések előfordulása viszonylag ritka. Az ilyen töréstípusok kezelése során a „hagyományos” elasztikus szegezéssel nem mindig érhető el igazán jó eredmény. A tűződrótos és elasztikus szegzés filozófiájának kombinációjaként felfogható módszer segítségével az ilyen töréstípusok is jól kezelhetők. A rövid elasztikus szegzéshez hasonló módszerről találunk irodalmi hivatkozást is. A módszer alkalmazása semmiképpen sem rutinszerűen, hanem egyedi esetekben és gondos tervezést követően történik.
A-0034 Radius distalis vég törések ellátása tűzéssel
Kővári Tamás, Kassai Tamás
Péterfy Baleseti Központ
6+2 perc A-0034
Radius distalis vég törések ellátása tűzéssel
Kővári Tamás, Kassai Tamás
Péterfy Baleseti Központ

A radius distalis metaphysis törések kezelésében a percutan dróttűzés az egyik széles körben ismert, és elterjedt módszer. Változatos bevezetési módokon különböző technikák ismertek, ezek előnyeit ill a specialis törésformák esetén mutatott hasznos tulajdonságaikat vesszük át. Gyakorlatunkban az egyetlen tilos bevezetés a fugán át distal felől bevezetett technika. A módszer semiconservatív gipszrögzítés szükséges. Olcsósága miatt a gazdasági vezetők preferálják , alkalmazásának azoban szövődmények határt szabnak.
A-0038 A distalis radiustörések és distalis alkartörések konzervatív kezelésének stratégiája osztályunkon
Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna, Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Tóth Luca
Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia
6+2 perc A-0038
A distalis radiustörések és distalis alkartörések konzervatív kezelésének stratégiája osztályunkon
Kalóz Erika, Bíró Zsuzsanna, Gáti Nikolett, Kassai Tamás, Tóth Luca
Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Központ Gyermektraumatológia

Bevezetés: A gyermek- és kamaszkor típusos sérülései a distalis radius- és alkartörések, melyek kezelésében az egyes intézményekben igen különböző szemléletek és stratégiák uralkodnak. E törések jelentős része, kb. 90 százaléka konzervatív kezelés mellett kitűnő funkcióval gyógyul. Célunk az osztályunkon alkalmazott rögzítési és repositios technikák ismertetése, a konzervatív kezelés lehetőségeinek bemutatása. Módszer: 2014-ben ambulanciánkon és osztályunkon összesen 593 beteget kezeltünk distalis radius- ill. alkartörés miatt, ebből 53 alkalommal volt szükség műtéti ellátásra. A többi esetben a törés típusától függő konzervatív terápiát alkalmaztunk: dorsalis alkari- vagy derékszögű gipsz, szükség esetén repositio, majd palmar-, illletve dorsalflectalt csukló mellett modellált gipszrögzítés, ortézis felhelyezés. A nem reponalható és gipsszel nem retinealható, illetve repositiot követően redislocalt törések esetén alkalmaztunk műtéti kezelést. Konklúzió: A megfelelően megválasztott rögzítéssel, megfelelő repositio és gipszmodellálás mellett a törések 85-90%-a jó tengelyállás mellett konzervatív úton gyógyítható. Az esetleg kialakuló 10-20 fokos tengelyeltérések a kamaszkorban is még tolerálhatók, ezek remodellációja a növekedés ütemétől függően várható, de természetesen a repositio ennek tudatában sem elhagyható!
16:20Szünet
16:40-17:40Vezetőségválasztó közgyűlés    
17:40-18:40A Magyar Gyermeksebész Társaság közgyűlése    
20:30-24:00 Bankett vacsora

   Letöltések

Programfüzet letöltése

   Támogató









Gróf Degenfeld Szőlőbirtok
Tokaj Hétszőlő Zrt.

   Kiállítók

Bewege Medical
DePuy Synthes
LBT Kft.
Medimetál Kft.
Ortobrace Kft.
Ortoprofil Magyarország Kft.